Legalább 30 ezer forinttal számolunk iskolakezdéskor

2019. 09. 02., 18:30

Nehezen szabadulunk a berögzült szokásoktól, ami az iskolakezdésre való felkészülést és bevásárlást illeti – derül ki a GKI által, az eMAG megbízásából végzett augusztusi felmérésből.

A válaszadók harmada nem tájékozódik az interneten vásárlás előtt és kizárólag hagyományos boltokban szerzi be a szükséges dolgokat, de úgy gondolják az ingyenes szállítással és az alacsony árakkal meggyőzhetőek a váltásra. A nagyobb értékű műszaki cikkek beszerzése viszont jelentős többségben online történik, bár ez leginkább az egyetemista korú fiatalok esetében jellemző, akik a válaszok alapján legtöbbször maguk intézik a vásárlásokat ebben az időszakban. Az igazi roham még nem ért véget, mivel sokan az utolsó pillanatra, a tanév első napjaira hagyják a szükséges eszközök beszerzését.

Mérlegelés és hagyományok

A tanévre való felkészülés a válaszadók közel felénél a racionális tervezéssel kezdődik: közel 50 százalék mondta, hogy minden évben áttekinti a szükséges felszerelések listáját, és a korábbit használja, abból, amiből lehet. Ezzel szemben több, mint egytizedük évről évre mindenből újat vásárol, egyharmaduk pedig minden évben vásárol új felszereléseket, de műszaki cikkeket csak ritkábban. A papír-írószer, valamint iskolai felszerelések megvásárlását a válaszadók inkább a bevált beszerzési helyekről intézik, ennek legjellemzőbb oka, hogy szeretik a gyerekekkel közösen megnézni és kipróbálni a termékeket.

Műszaki cikket már iskolakezdésre is online vásárolunk

Az elektronikai eszközöknél viszont sokkal inkább jellemző, hogy online néznek utána az ajánlatoknak, tablet vásárlásánál például minden válaszadó megnézi az online ajánlatokat is, mielőtt dönt.  Arra a kérdésre, hogy milyen szempontot vesznek figyelembe, amikor kiválasztják az adott műszaki terméket, a legfontosabb tényezők között a termék árát, elérhetőségét emelték ki a szülők. A műszaki cikkek beszerzése szempontjából, főként az iskolakezdés előtti rohamban, fontos szerepe van a hozzáférhetőségnek és a gyorsaságnak. A trendeket követve az online vásárlás már egyre több helyen érhető el mobilos applikáción keresztül, meghatározó hazai szolgáltatóként az eMAG is folyamatosan fejleszti saját applikációját, amellyel az élvonalban jár.

„Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbek az elektronikai termékek az iskolakezdés előtti időszakban, erre azonban érdemes anyagilag is felkészülni. Ahogy látjuk, az elérhetőség döntő fontosságú a döntés meghozatalánál, ezért elindítottuk eCredit szolgáltatásunkat, amelynek köszönhetően a teljes hiteligénylési és -bírálati folyamatot online intézhetik a vásárlók” – tette hozzá Szták András, az eMAG.hu Kereskedelmi igazgatója.

A válaszadók 70 százaléka szerint a garanciaidő kiemelten fontos szempontnak számít, valamint a gyermek véleményét is figyelembe veszik a szülők. A műszaki cikkek beszerzése esetében a válaszadók közel fele (48 százalék) a kedvezőbb feltételek alapján dönti el, hogy online vagy hagyományos üzletben veszi-e meg a terméket, 35 százalék az ár-összehasonlító oldalak alapján dönt, 24 százalék pedig előre választja ki az üzletet/webshopot, ahol vásárolni fog.

Gyakran százezres nagyságrend az egyetemi tanévkezdés

A válaszok alapján megfigyelhető, minél nagyobb a gyerek, annál nagyobb összeggel terveznek a szülők iskolakezdéskor: egy alsó tagozatos diák esetében átlagosan 32 ezer, egy felsős esetében 37 ezer, gimnazista esetében 42 ezer, egyetem előtt pedig körülbelül 65 ezer forintot költenek a szülők gyermekenként a tanév elején. A műszaki cikkekre tervezett összeg esetén az általános iskolásoknál 10-20 ezer forint közé, a gimnazisták és szakiskolásoknál 20-30 ezer forint közé esik ez az érték. Az egyetemista korú szülők közel fele (49 százalék) látja úgy, hogy 100 ezer forint alatt nem tudja megoldani az ilyen típusú eszközök beszerzését. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fenti összegek csupán az előzetes terveket tükrözik, a valós költés ennél várhatóan magasabb összeg lesz.

Kell-e a kütyü az iskolába?

A digitális eszközök használata már kisgyermekkorban is gyakori: a válaszadók körében az iskolába nem járó gyermekek negyede rendelkezik saját tablettel, és közel negyedük számára saját okostelevízió is rendelkezésre áll. Az alsós diákok több mint fele, felső tagozattól pedig majdnem minden diák rendelkezik mobiltelefonnal (90 százalék felett).

Gyakori, hogy a szülők mobiltelefont, laptopot vesznek gyermekeiknek, és a megkérdezettek 90 százaléka fontosnak tartja, hogy gyermeke magabiztosan és biztonságosan mozogjon az online térben. Csak a megkérdezettek tizede gondolja, hogy a digitális eszközök nem segítik a tanulást, viszont a digitális oktatás kérdéséről már jobban megoszlanak a vélemények. A megfelelő tudás átadásában a szülők szerepét 85 százalék tartja kiemelten fontosnak, míg az iskolát csak 42 százalék (ehhez a kérdéshez a válaszadók harmada semlegesen viszonyul).

Az elektronikai eszközök megléte mellett a válaszadók fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak szórakozásra, hanem készségfejlesztésre is használják ezeket az eszközöket. A leggyakrabban laptopot (40 százalék) és asztali gépet választják erre a célra.

A válaszadók a modern készségek megszerzését tartják fontosabbnak, ugyanis a magabiztos, használható nyelvtudás és a tájékozódás, valamint az információ megszerzésének készsége szerintük fontosabb, mint a lexikális tudás és az általános műveltség elsajátítása.

„A válaszokból látszik, ahogy az iskolakezdéshez kapcsolódó bevásárlások esetében, úgy a digitális eszközök alkalmazásával kapcsolatban eltérnek a vallott elvek a gyakorlattól. A szülők közel kétharmada egyetért abban, hogy szükséges az alapvető digitális készségek elsajátítása, ugyanakkor csak közel 40 százalék ért egyet teljesen azzal, hogy fontos minél előbb megtanítani a gyerekeket az okoseszközök helyes használatára, 17 százalék pedig inkább a hagyományos eszközöket alkalmazná” – foglalta össze a kutatás egyik legmegosztóbb témáját Szták András.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS