Aranykeresésre hasonlít magas beosztású munkavállalóra vadászni

2023. 04. 07., 12:19

Energiát nem kímélő folyamat a magas beosztású jelöltek megtalálása. Tavaly jelentősen megnőtt a toborzási folyamatok ideje – derül ki az Enloyd friss kutatásából.

A több mint 150 döntéshozó bevonásával készült Recruitment Trends felmérés egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a tavalyi év egyik fő jellemzője a toborzás idejének jelentős megnövekedése volt, amit az Enloyd kutatásának eredménye is alátámaszt.

A válaszadók többsége (40 százalék) érezte úgy, hogy a toborzási folyamatok hosszabbak lettek. Az esetek legnagyobb részében (41,8 százalék) a toborzási folyamat 5-8 hétig tart, ezt követik azok a válaszok, amelyek szerint mindez akár 8 hétnél is tovább húzódhat, mert a munkaerőpiac egyre telítettebb.

Minél gyorsabban kell ajánlatot adni

Egyre népszerűbbé válnak a toborzási marketingkampányok: a válaszolók 29,4 százaléka véli úgy, hogy ezek a sikeres toborzási folyamat elengedhetetlen részeivé váltak. Egyre jellemzőbb az is, hogy a cégek saját toborzási csoportokat alkalmaznak, vagy személyzeti tanácsadó cégek segítségét veszik igénybe.

A toborzás során leggyakrabban továbbra is a szakmai tudást mérő teszteket alkalmaznak, ezt követi a nyelvi készség felmérése.

Az alkalmasnak talált jelöltek az Enloyd felmérése alapján legtöbbször az alacsony bér miatt utasították vissza az ajánlatot (55,1 százalék). Ezt követi az aktuális munkaadójuk ellenajánlata miatti visszautasítás (43,6 százalék), valamint egy másik ajánlat elfogadása (39,7 százalék).

A virtuális valóság kérdéskörével kapcsolatban a felmérés résztvevőinek közel 70 százaléka úgy gondolja, hogy a VR tartogat lehetőségeket, de a közeljövőben nem fog meghatározó szerepet betölteni a toborzásban. 15 százalék szerint a technológia alkalmazása inkább veszélyeket és hátrányokat tartalmaz, mint például a kiberbiztonsági kockázatok vagy a különösen magas költségek. 10 százalék alatt volt azoknak az aránya, akik szerint a VR hamarosan szerepet fog játszani a toborzásban és ugyanennyien voltak azok, akik szerint a kiválasztási folyamatban nem használható ez a megoldás.

Ezeket a kompetenciákat hiányolják a felsővezetőknél

A felsővezetők toborzása döntő többségégében fejvadászatra specializálódott szolgáltatókon keresztül történik. Az Enloyd kutatása szerint 78 százalék él kifejezetten executive search-öt végző szolgáltatók megbízásával. Személyzeti tanácsadó ügynökségek szolgáltatásait mindössze 25 százalék veszi igénybe. Jóval kevesebben vannak, akik a munkát szabadúszó szolgáltatókra vagy önálló fejvadászokra bízzák.

A felsővezetők kiválasztásának összetettségét tükrözi, hogy milyen kompetenciát hiányolnak a felmérést kitöltők a felsővezetői jelölteknél. A leggyakrabban a stratégiai és operatív szempontok összehangolásának képessége hiányzik (40 százalék), míg közel azonos arányban hiányolják a felelősségvállalás képességét, illetve azt, hogy nem látják át megfelelően a vállalat egyes működési területeit. Szintén jelentős probléma, hogy a jelöltek nem rendelkeznek megfelelő stratégiai tervezési készséggel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS