A víz lehet a jövő nukleáris üzemanyaga – Kész a fúziós technológia

A víz lehet a jövő nukleáris üzemanyaga – Kész a fúziós technológia
2023. 11. 03., 14:19

Egy vizet nukleáris üzemanyagként használó startup azt állítja, olyan nettó energianyereséget sikerült elérnie, ami komoly mérföldkő, egyrészt a fúziós energia, másrészt a tényleg fenntartható energiatermelés terén.

A gibraltári székhelyű ENG8 fúziós energiával foglalkozó startup azt állítja, hogy kísérletei során következetesen ötszörös energia-nyereséget ért el, vagyis ötször annyi energiát tud termelni, mint amennyit a fúziós energiafolyamatba beletesz. A vállalat eredményeit már validálták is, az oxfordshire-i Culham Innovation Centre-ben, ami az Egyesült Királyság Atomenergia-hatósága alá tartozó egyik vezető fúziós központ – írja a cég közleménye.

A nukleáris fúzió nem szennyező és kevésbé kockázatos módszert kínál a világ energiaigényének kielégítésére. Míg ezt a folyamatot a Nap már évmilliárdok óta produkálja, az emberiség csak az utóbbi pár évtizedben kezdett érdemben foglalkozni azzal, hogy hogyan lehetne földi körülmények között megismételni és tökéletesíteni.

A területen végzett eddigi kutatások mágnesek és lézerek segítségével hoztak létre olyan plazmát, amiben kisebb atomok magjai összeolvadtak és energiát termeltek. A megközelítések haladó szelleműek voltak, ám csak kevés sikerrel lehetett velük megfelelő mennyiségű energiát termelni, értsd: zömmel több energiát emésztett fel a folyamat létrehozása, mint amennyit visszanyertek belőle, vagy volt csekély mennyiségű energianyereség, de a folyamatot túl rövid ideig sikerült fenntartani. Mivel a fúziós energia előállítására fordított energia eddig többnyire nagyobb volt, mint a vele megtermelt energia, az ötszörös kinyert mennyiség több mint merész állításnak tűnik. Ugyanakkor szakhatóság igazolta a létét, így talán nem kell sokat várni rá, hogy a világ energiaszolgáltató vállalatai lecsapjanak a megoldásra. Főleg úgy, hogy a validálás során elért eredmény máris nagyon meggyőző: háromszor 10 percig tartották fenn a folyamatot, és minden alkalommal ötszörös volt az energianyereség.

Az ENG8 fúziós energia előállítására létrehozott megoldása jelentősen eltér az eddig ismertté vált módszerektől. Ahelyett ugyanis, hogy hidrogénatomok fúziójával próbálkoznának, vízmolekulákat használnak elsődleges üzemanyagként az ún. EnergiCell berendezésükben. Továbbra is az a cél, hogy nagy energiájú plazmát hozzanak létre, hő segítségével. A vízmolekula atomjait ionizálják és magas hőmérsékletű környezetben újra egyesítik, hogy elektromágneses energiát szabadítsanak fel.

A startup a honlapján azt állítja, olyan katalizátort dolgozott ki, ami segít csökkenteni a fúzió beindításához, illetve fenntartásához szükséges hőmérsékletet.  Az ionok előállításához mindeközben könnyen hozzáférhető protonforrást használnak, ahelyett, hogy speciális hidrogénizotópokat állítanának elő.

„Az eredmények egészen briliánsak, a fúziós reakció stabilitása hihetetlen. Ez mindent megváltoztat - gyorsabban, mint gondolnánk” – ujjongott Valeria Tyutina vezérigazgató, hozzátéve: tudomása szerint a jelenlegi fejlesztések közül az a ENG8-é lehet a legnagyobb jelentőségű az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából. A vállalat persze nem egyik napról a másikra jutott el idáig. Az EnergiCell validálásán 2020 óta dolgoznak – akkor az első független vizsgálatot 1,8-as energianyereséggel zárták, míg most már ötszörös értéket mutattak fel. Úgy vélik, ez a megerősítés már elegendő ahhoz, hogy az EnergiCell technológiát a jövő év folyamán piacra dobják.

Gábor János

Főoldali kép: starline - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS