A Nokia közbiztonságot javító drónhálózatot telepít Svájcban

A Nokia közbiztonságot javító drónhálózatot telepít Svájcban
Gábor János  |  2024. 08. 16., 12:40

A vállalat a Swisscom Broadcasttal fogott közös projektbe, amelynek célja egy országos drónhálózat kiépítése. Első lépéseként 300 darab „Drone-in-Box” egység telepítését tervezik: az eszközök katasztrófavédelmi, területvédelmi és infrastruktúra-ellenőrző feladatokat látnak el.

Svájc, amennyire lehet, drónokkal automatizálja a katasztrófa- és területvédelmet, illetve az infrastruktúra-ellenőrzést. A Swisscom Broadcast erre a célra a Nokia innovatív drónhálózati megoldását választotta, mint kulcsfontosságú szereplőt - áll utóbbi cég közleményében. A rendszer magában foglalja a kulcsrakész Drone-in-a-Box egységeket, a földi irányító állomást, a videó- és hőkamera-rendszert, valamint a mindezekhez szükséges szoftvereket és szolgáltatásokat.

A rugalmas rendszer támogatja a harmadik felektől származó integrációkat, beleértve a forgalomfigyelő rendszereket, videókezelő szoftvereket, diszpécserszolgáltatásokat és ipari ellenőrző rendszereket.

A Nokia és a Swisscom célja, hogy a drónok a lehető legnagyobb területen elérhetőek legyenek Svájcban. A projekt során szorosan együttműködnek a szabályozó hatóságokkal a spektrum- és légi közlekedési biztonsági előírások betartása érdekében. A partnerség új lehetőségeket nyit a közbiztonsági szervezetek számára, amelyek a jövőben – az autómegosztó szolgáltatásokhoz hasonlóan – igényelhetnek drónküldetéseket a Swisscom Broadcast-tól. A két cég által telepítendő drónok persze veszélyes területek ellenőrzésére is használhatók, csökkentve a munkavállalók testi épségének kockáztatását.

Nem ez az első ilyen Nokia projekt Európában

A Nokia és a Swisscom együttműködése előrelépést jelent az Ipar 4.0 alkalmazásaiban, a látóterén túli autonóm működésben és a 3GPP technológiák drónokra történő alkalmazásában. A benne rejlő lehetőségek gyakorlatilag biztosra vehető előnyök, hiszen a Nokia Drone Networks nem először hajt végre ehhez hasonló projektet. Az első a belga Citymesh-sel közös program volt. Az együttműködésük során létrejött drónhálózat jelentős mérföldkőnek számít az európai dróniparban. A projekt számos szempontból úttörőnek tekinthető, és több innovatív megoldást hozott tető alá a drónok segítségével.

A belgiumi projekt szintén országos lefedettségre törekszik, hogy támogasson olyan területeket, mint a közbiztonság (katasztrófahelyzetek kezelése, keresés, mentés, bűnüldözés stb.), a mezőgazdasági állapotfelmérés, a kritikusan fontos infrastruktúrák (pl. hidak és autópályák) állagának ellenőrzése és karbantartásának ütemezése vagy a logisztika – főleg, ha nehezen elérhető helyekre (mondjuk partközeli szigetekre) kell árut szállítani.

A projekt eddig felvázolt előnye közé tartozik a gyors és hatékony információgyűjtés és a rövid reakcióidő, a költséghatékony működés, a munkavállalókra nézve biztonságosabb munkavégzés, illetve nem utolsósorban az, hogy rendkívül környezetbarát megoldás, hiszen a drónok üzemeltetése általában jóval kevésbé környezetszennyező, mint a hagyományos járművek használata.

A Citymesh projekt fontos lépés a drónok széles körű elterjedése felé, amit remekül bizonyít az, hogy Svájcban is szeretnék klónozni a Nokia hálózati megoldását. Ahogy egyre több szempontból bizonyosodik be a drónok sokoldalú használhatósága, úgy várhatóan egyre több országokban indulnak majd hasonló projektek, amelyek nyomán újabb innovatív megoldások születhetnek a drónok alkalmazásában.

A főoldali kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS