Vigyázat! Nem mindegy, hogy milyen fotót teszünk ki az Instagramra!

2019. 06. 22., 10:00

A Facebook mellett, vagy talán már azt maga mögött hagyva pörög az Instagram, a világ egyik legnagyobb képmegosztó közösségi média felülete. Mindenféle fotót láthatunk itt: profi, amatőr, egyéni, csoportos, családi. A celebeknek már szinte kötelező a jelenlét, de nem csak ők akarják megmutatni magukat a világnak. Nincs ezzel baj addig, míg csak olyan kép, fotó tárul a világ szeme elé, melyhez az érintett is hozzájárult. Láthatóvá válnak azonban baráti, családi összejövetelekről, és gyerekekről készült „cuki” pillanatok is. A kérdés, hogy jogszerű-e, ha a képeket mások feltöltik, felhasználják? Védettek-e a rólunk készült fotók? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Képmásunk védelme

A rólunk készült fotók, felvételek, de még a rajzok, festmények is jogi védelem alatt állnak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

 A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”

Mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy szeretné-e, hogy felvétel készüljön róla. Azt is jogában áll eldönteni, hogy másoknak is megakarja-e mutatni a róla készült fotókat.

Úgy készülhet rólunk fotó, felvétel, rajz, vagy bármi egyéb, ami a képmásunkat megörökíti, ha ahhoz hozzájárulunk.

A hozzájárulást azért ne úgy képzeljük el, hogy egy baráti, családi, vagy akár céges szülinapon is szigorú jogi nyilatkozatokat kell aláíratni, mielőtt a tortával lencsevégre kapnánk az ünnepeltet.

A hozzájárulás történhet ráutaló magatartással is, vagyis, ha odaállunk, mosolygunk, nem tiltakozunk, akkor már úgy vehető, hogy a fotó készítéséhez hozzájárultunk. (A ráutaló magatartásról itt olvashatsz bővebben: Hogyan jöhet létre egy szerződés? – Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 2. rész)

Szabadon felhasználható az elkészített fotó?

A fotó készítéséhez akár ráutaló magatartással adott hozzájárulás azonban még nem jelenti egyben azt is, hogy az azonnal mehet is a világhálóra.

A törvény alapján nem csupán a felvételhez kell hozzájárulás az érintett személytől, de az elkészült fotó felhasználásához is. Márpedig, ha azt megosztjuk, akár csak a mi saját idővonalunkon, fiókunkban, akkor azzal már meg is történt a felhasználás. A felhasználás nem csupán a közzététellel valósulhat meg. Felhasználás történhet úgy is, hogy a képet módosítják, montázsokat készítenek stb.

Ha egy családi eseményen közös fotó készül, az egyben azt is jelenti, hogy a fotón szereplők hozzájárultak, hogy az bizonyos szűk körben mások által is megismerhető lesz. De ez nem feltétlenül jelenti, hogy a személy ahhoz is hozzájárult, hogy a fotó kikerüljön az Instagramra, Facebookra, ahol már sokkal többen láthatják. Az is lehetséges tehát, hogy egy jogszerűen elkészített felvételt jogosulatlanul használnak fel, mert túllépik azt a kört, amihez az illető még hozzájárult (főként, ha nem is tud róla, hogy a képe kikerült a világhálóra).

Gyerekek a világhálón

A büszke szülők, rokonok, barátok előszeretettel osztják meg gyerekeik „cuki” fotóit. Érthető ez, hiszen ki ne lenne büszke az első mosolyra, az első lépésekre, bizonyítványra, éneklésre és még hosszan sorolhatnám. Igen ám, de ami a felnőtteknek aranyos, azt egyáltalán nem biztos, hogy a gyerek is szívesen látná az Instagramon megosztva.

Alapvetően a gyerekek érdekeit, jogait a szülőknek, mint törvényes képviselőknek kell képviselniük. Ők azok, akik hivatalos ügyekben is nyilatkoznak, hozzájárulnak, belegyeznek stb. Nem árt, ha a gyerek fotóinak megosztását is ilyen szemmel nézik. Érdemes feltenni a kérdést: a gyerek is örülne annak, ha a róla készült fotó felkerül a netre?

Mikor lehet engedély nélkül megosztani más fotóját?

Vannak törvényi kivételek, amikor nem kell a fotón szereplő személy hozzájárulása a felvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához. A törvény kimondja, hogy „Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

  • Tömegfelvételek

Tömegfelvételről általában akkor beszélhetünk, amikor a képek közterületen, nyilvános rendezvényen készülnek, több ember látható rajtuk úgy, hogy nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei vannak jelen. Nincs arra szabály, hogy minimum hány embernek kell lennie a képen. A mérce az, hogy amikor a képre pillantunk, akkor a fotó úgy jelenik meg, mint ami külön-külön egyéneket mutat, vagy inkább egy csoport, tömeg, sokaság ábrázolódik. Egyes emberek tömegből való kiemelése, például zoomolással már egyedivé teheti őt, így hiába van több ember a képen, mégsem feltétlenül mondhatjuk, hogy tömegfelvételről van szó.

  • Nyilvános közszereplés

Nyilvános közszereplések alkalmával a közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához. Nyilvános közszereplés például egy nyilvános rendezvény, felvonulás, gyűlés. Ekkor is van azért korlát, hiszen a felhasználás nem lehet visszaélésszerű.

A közszereplőknek is jár azonban védelem, hiszen nem mindig és nem minden megnyilvánulásuk közszereplés. Ha például magánemberként vásárolnak a boltban, akkor már nem lehet arra hivatkozni, hogy a személy közszereplő, ezért a róla készült fotóhoz nem kell a hozzájárulása.

Instagram képmegosztások: biztos, hogy jogszerű?

Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Instagramon vagy Facebook profilokon megosztott, közzétett, vagy akár csak feltöltött fotók esetén is megsérthető mások képmáshoz való joga. Gondoljunk csak bele, hogy sok esetben olyan fotókkal találkozhatunk, melyen nem csak az azt kitevő személy szerepel, de ott vannak a barátok, munkatársak családtagok, vagy akár olyan személyek, akik még közeli kapcsolatban sem állnak a fotót közzétevővel. Mi sem rajongunk az összes rólunk készült felvételért. Van, amit előnytelennek tartunk, és nem szívesen mutogatnánk.

Lényegtelen, hogy valaki miért nem szeretné, ha a róla készült fénykép sokak előtt ismertté válna.

Egy-egy „jópofa” felvétel nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt az üzenetet hordozza. A közösségi médiákon is figyeljünk magunk és mások jogainak védelmére!

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS