2022. július 27-én kihirdették a Magyar Közlönyben a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV törvényt (a továbbiakban „költségvetést megalapozó törvény”), amely több ponton is érinti a hatályos transzferár szabályokat. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
A költségvetést megalapozó törvény egyrészt módosítja a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. Ennek részeként az eddigi, szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási (transzferár-nyilvántartás) kötelezettség mellett egy új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli majd az adózókat, amelyet az éves társaságiadó-bevallás részeként kell teljesíteniük. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok egyelőre nem ismertek, ezek rendeleti szintű kidolgozására ugyanakkor a költségvetést megalapozó törvény felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszternek. Erre várhatóan még a 2022-es év folyamán sor kerül, tekintettel arra, hogy ezen adatszolgáltatást a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében már teljesíteni kell. Fontos kiemelni, hogy hasonló adatszolgáltatás az adózókat eddig nem terhelte.
Szintén változást jelent, hogy amennyiben az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető adatokat vesz figyelembe, akkor az így kapott minta elemei kapcsán kötelező további szűkítést végezni arra a középső tartományra, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány). Habár az interkvartilis tartomány alkalmazása már eddig is bevett gyakorlatnak számított, kötelező alkalmazását csak bizonyos körülmények fennállása esetén írta elő kötelezően a jogalkotó.
A módosítás azt is rögzíti, hogy amennyiben az adózó által kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletén alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, nincs lehetőség az adózás előtti eredmény szokásos piaci ár elvével összefüggésben történő módosítására. Ez a módosítás elsősorban a nagyadózók körében eddig gyakran alkalmazott transzferár korrekciók alkalmazási lehetőségét érintheti jelentősen.
További változás, hogy amennyiben az adózó által kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletén alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, a szokásos piaci ár elvével összefüggésben az adózás előtti eredmény módosítását a szokásos piaci tartomány középértékére (mediánjára) szükséges elvégezni. Ez alól kivételt képez az az eset, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, ilyenkor szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni. Főszabály szerint tehát ezentúl nem elégséges, ha a korrekció a szokásos piaci tartomány legközelebbi pontjáig történik meg csupán.
Az interkvartilis tartomány alkalmazásával és az adózás előtti eredmény módosításával kapcsolatos változásokat elsőként a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során kell alkalmazni.
A költségvetést megalapozó törvény több ponton módosítja az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (a továbbiakban „Art”) is. Ennek részeként emelkedik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (ismertebb nevén: APA-eljárás) díja, egyoldalú eljárás esetén ötmillió forintra, kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén pedig nyolcmillió forintra (az eddigi díjszabás annyiszor kettőmillió forint volt, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek). Az ilyen eljárásokkal kapcsolatban eddig érvényben lévő szigorú ellenőrzési tilalom szabályai is változnak oly módon, hogy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – kizárólag adóellenőrzés nem lesz elrendelhető a kérelem benyújtásától a törvényben meghatározott határidők leteltéig. Ez a módosítás nagyobb mozgásteret ad az adóhatóságnak, hiszen korábban semmilyen ellenőrzést sem folytathatott az eljárással érintett ügylet vonatkozásában. Az APA-eljárásokkal kapcsolatban hatályát veszti az Art azon pontja, amely korlátozta, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet terjesszenek elő. Ennek megfelelően tehát például a csoportos társaságiadó-alany tagjai is, egymás közötti ügyleteik kapcsán jogosulttá válnak APA-eljárás megindítására.
Szigorodnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megsértésével, illetve az e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértésével kapcsolatos mulasztási bírságok összegei is. A korábbi, nyilvántartásonkénti kettőmillió forintig terjedő mulasztási bírságról ötmillió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig a korábbi, nyilvántartásonkénti négymillió forintig terjedő mulasztási bírságról tízmillió forintra.
Az Art-ot érintő, fenti módosítások a költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lépnek hatályba. Az új mulasztási bírság tételek pedig ezen hatálybalépést követően kezdődő adóévek esetén alkalmazandóak először.
A bemutatott változások jelentősen befolyásolhatják a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árképzését érintő megfontolásokat, illetve akár a belső vállalatirányítási folyamatok szervezését is, így javasolt a lehetséges cég- vagy ügyletspecifikus következmények mielőbbi feltérképezése és azok megfelelő időben történő kezelése.
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.