Változnak a transzferár szabályok Magyarországon

2022. 08. 02., 12:53

2022. július 27-én kihirdették a Magyar Közlönyben a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV törvényt (a továbbiakban „költségvetést megalapozó törvény”), amely több ponton is érinti a hatályos transzferár szabályokat. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

A társasági adóról szóló törvényt érintő módosítások

A költségvetést megalapozó törvény egyrészt módosítja a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. Ennek részeként az eddigi, szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási (transzferár-nyilvántartás) kötelezettség mellett egy új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli majd az adózókat, amelyet az éves társaságiadó-bevallás részeként kell teljesíteniük. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok egyelőre nem ismertek, ezek rendeleti szintű kidolgozására ugyanakkor a költségvetést megalapozó törvény felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszternek. Erre várhatóan még a 2022-es év folyamán sor kerül, tekintettel arra, hogy ezen adatszolgáltatást a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében már teljesíteni kell. Fontos kiemelni, hogy hasonló adatszolgáltatás az adózókat eddig nem terhelte.

Szintén változást jelent, hogy amennyiben az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető adatokat vesz figyelembe, akkor az így kapott minta elemei kapcsán kötelező további szűkítést végezni arra a középső tartományra, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány). Habár az interkvartilis tartomány alkalmazása már eddig is bevett gyakorlatnak számított, kötelező alkalmazását csak bizonyos körülmények fennállása esetén írta elő kötelezően a jogalkotó.

A módosítás azt is rögzíti, hogy amennyiben az adózó által kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletén alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, nincs lehetőség az adózás előtti eredmény szokásos piaci ár elvével összefüggésben történő módosítására. Ez a módosítás elsősorban a nagyadózók körében eddig gyakran alkalmazott transzferár korrekciók alkalmazási lehetőségét érintheti jelentősen.

További változás, hogy amennyiben az adózó által kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletén alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, a szokásos piaci ár elvével összefüggésben az adózás előtti eredmény módosítását a szokásos piaci tartomány középértékére (mediánjára) szükséges elvégezni. Ez alól kivételt képez az az eset, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, ilyenkor szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni. Főszabály szerint tehát ezentúl nem elégséges, ha a korrekció a szokásos piaci tartomány legközelebbi pontjáig történik meg csupán.

Az interkvartilis tartomány alkalmazásával és az adózás előtti eredmény módosításával kapcsolatos változásokat elsőként a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során kell alkalmazni.

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő módosítások

A költségvetést megalapozó törvény több ponton módosítja az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (a továbbiakban „Art”) is. Ennek részeként emelkedik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (ismertebb nevén: APA-eljárás) díja, egyoldalú eljárás esetén ötmillió forintra, kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén pedig nyolcmillió forintra (az eddigi díjszabás annyiszor kettőmillió forint volt, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek). Az ilyen eljárásokkal kapcsolatban eddig érvényben lévő szigorú ellenőrzési tilalom szabályai is változnak oly módon, hogy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – kizárólag adóellenőrzés nem lesz elrendelhető a kérelem benyújtásától a törvényben meghatározott határidők leteltéig. Ez a módosítás nagyobb mozgásteret ad az adóhatóságnak, hiszen korábban semmilyen ellenőrzést sem folytathatott az eljárással érintett ügylet vonatkozásában. Az APA-eljárásokkal kapcsolatban hatályát veszti az Art azon pontja, amely korlátozta, hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet terjesszenek elő. Ennek megfelelően tehát például a csoportos társaságiadó-alany tagjai is, egymás közötti ügyleteik kapcsán jogosulttá válnak APA-eljárás megindítására.

Szigorodnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megsértésével, illetve az e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértésével kapcsolatos mulasztási bírságok összegei is. A korábbi, nyilvántartásonkénti kettőmillió forintig terjedő mulasztási bírságról ötmillió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig a korábbi, nyilvántartásonkénti négymillió forintig terjedő mulasztási bírságról tízmillió forintra.

Az Art-ot érintő, fenti módosítások a költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lépnek hatályba. Az új mulasztási bírság tételek pedig ezen hatálybalépést követően kezdődő adóévek esetén alkalmazandóak először.

A bemutatott változások jelentősen befolyásolhatják a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árképzését érintő megfontolásokat, illetve akár a belső vállalatirányítási folyamatok szervezését is, így javasolt a lehetséges cég- vagy ügyletspecifikus következmények mielőbbi feltérképezése és azok megfelelő időben történő kezelése.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS