Vállalkozás vagy megbízás? – Mi a különbség?

Kell-e eredményt produkálni?

Az egyik legfontosabb különbségtétel a vállalkozás és megbízás között az eredmény. Köteles-e a megbízott, illetve a vállalkozó valamilyen előre meghatározott eredményt elérni?

A vállalkozási szerződésben a vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy valamely tevékenységgel elérhető eredményt valósít meg. Például, az építési vállalkozó vállalja egy lakóépület felépítését, a tervező a tervdokumentáció elkészítését stb.

A megbízási szerződés keretében a megbízott egy vagy több feladat ellátására vállal kötelezettséget. Tipikus példaként hozható az ügyvédi megbízás, amelyben az ügyvéd azt vállalja, hogy a megbízóját a perben képviseli.

A vállalkozás esetén valamilyen eredményt kell elérni. Ezzel szemben a megbízó egy ügy, feladat gondos ellátását vállalja, nem pedig meghatározott eredmény produkálását. A vállalkozó nem csak a szakszerű és gondos feladatellátásra szerződik. A tevékenységének lényeges eleme, hogy a szerződésben rögzített eredményt elérje. A megbízott feladata viszont elsődlegesen a rábízott feladat gondos, szakszerű ellátása. Ehhez nem feltétlenül kötődik egy meghatározott eredmény.

A szerződéssel elérni kívánt cél alapvetően határozza meg, hogy vállalkozás vagy megbízás jöjjön létre, vállalkozási vagy megbízási szerződést kössünk-e. Ha valamely előre körülírható eredmény, teljesítmény a cél, különösen, ha ez a felek együttműködésével és munkájával elérhető, akkor vállalkozási szerződésről érdemes beszélni. Ha viszont a szerződés célja inkább egy tevékenység, amelynek előre kitűzött eredményét nehezen lehet meghatározni, vagy annak elérése még gondos, szakszerű eljárás esetén sem pusztán a szerződő félen múlik, akkor erre a megbízási szerződés az alkalmasabb.

Fontos megjegyezni, hogy a polgári jogban általános elv a szerződéskötés szabadsága. Ebből következően a felek a szerződésükben eltérhetnek a megbízási és vállalkozási szerződés Polgári Törvénykönyvben rögzített szabályaitól. Így nincs akadálya annak, hogy például a megbízási szerződésben a felek úgy állapodjanak meg, hogy a megbízott vállalja valamely eredmény elérését.

A díjazásra való jogosultság vállalkozás vagy megbízás esetén

A vállalkozó és a megbízott díjazásra való jogosultsága szoros kapcsolatban van azzal, hogy mire vállaltak kötelezettséget. A vállalkozói díj főszabály szerint akkor jár, amikor a vállalkozó a szerződést teljesíti, azaz az eredményt létrehozza. A felek megállapodása természetesen szólhat úgy is, hogy a díj több részletben, az egyes munkarészek, részeredmények elérésekor jár. Amennyiben a vállalkozó a vállalt eredményt nem produkálja, az nem jelenti feltétlenül, hogy egyáltalán nem tarthat igényt díjazásra. Ha a vállalt eredményt részben megvalósította, akkor a díjazás arányos részére tarthat igényt.

A vállalkozással szemben a megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha tevékenysége a kívánt eredményt nem érte el, de a feladatot megfelelően ellátta. Abban az esetben, ha a rábízott feladatot csak részben látta el (például csak egyes részfeladatokat látott el), akkor neki is a megbízási díj arányos része jár. Nem jár viszont a megbízottnak díjazás abban az esetben, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el, azaz nem gondosan, szakszerűen látta el a feladatát.

Milyen a tevékenység önállósága vállalkozás vagy megbízás esetén?

A megbízást és a vállalkozást abból a szempontból is megkülönböztethetjük, hogy mennyire végzi önállóan a tevékenységét a vállalkozó, illetve a megbízott.

A megbízót és a megrendelőt is megilleti az utasítás joga a megbízottal és a vállalkozóval szemben. Azonban az utasítási jog terjedelmében különbség van a két szerződéstípus között. A megrendelő utasíthatja a vállalkozót, de az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a szerződés teljesítését a vállalkozó számára terhesebbé. A vállalkozó tehát nagyobb önállósággal végzi a tevékenységét. A megrendelő például adhat arra vonatkozóan utasítást, hogy milyen színűre fessék a szobát, azonban arra nincs joga, hogy a munka megszervezésében irányítsa a vállalkozót. A vállalkozó kötelessége, hogy úgy szervezze meg a tevékenyégét, hogy a munkát biztonságosan, szakszerűen, gazdaságosan és határidőre el tudja végezni.

A megbízottat a megbízója szélesebb körben utasíthatja. A megbízott tevékenységére akár részletekbe menő iránymutatást is adhat. Így a megbízó sokkal inkább ura az ügy ellátásának, mint a megrendelő a vállalkozási szerződés esetén. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Az utasítástól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben is köteles a megbízót haladéktalanul értesíteni.

Célszerűtlen vagy szakszerűtlen az utasítás?

A vállalkozási és a megbízási szerződés esetén is igaz, hogy ha a megrendelő vagy a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor erre őt figyelmeztetni kell. Ha a megrendelő/megbízó a figyelmeztetés ellenére ragaszkodik az utasítás teljesítéséhez, akkor az ő kockázatára a vállalkozó/megbízott a feladatot elláthatja. Ha a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás teljesítése miatt például az eredmény elmarad vagy a megrendelőt/megbízót kár éri, ezért a megbízott vagy a vállalkozó nem felel. Amennyiben az utasítást nem kívánja teljesíteni, akkor a megbízó élhet a felmondás jogával vagy a szerződéstől elállhat. A vállalkozó szintén élhet az elállás jogával.

A megbízott és a vállalkozó is köteles megtagadni az utasítás teljesítését abban az esetben, ha a végrehajtás jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda