A szerződések világában a leggyakrabban használt szerződések közé tartozik a vállalkozási és a megbízási szerződés. Gyakoriságuk ellenére sokan nincsenek tisztában e két szerződéstípus különbözőségével. A vállalkozás és a megbízás közötti eltérésekből adódóan egyáltalán nem mindegy, hogy milyen esetben kötik meg a felek egyik vagy másik szerződést. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Kell-e eredményt produkálni?
Az egyik legfontosabb különbségtétel a vállalkozás és megbízás között az eredmény. Köteles-e a megbízott, illetve a vállalkozó valamilyen előre meghatározott eredményt elérni?
A vállalkozási szerződésben a vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy valamely tevékenységgel elérhető eredményt valósít meg. Például, az építési vállalkozó vállalja egy lakóépület felépítését, a tervező a tervdokumentáció elkészítését stb.
A megbízási szerződés keretében a megbízott egy vagy több feladat ellátására vállal kötelezettséget. Tipikus példaként hozható az ügyvédi megbízás, amelyben az ügyvéd azt vállalja, hogy a megbízóját a perben képviseli.
A vállalkozás esetén valamilyen eredményt kell elérni. Ezzel szemben a megbízó egy ügy, feladat gondos ellátását vállalja, nem pedig meghatározott eredmény produkálását. A vállalkozó nem csak a szakszerű és gondos feladatellátásra szerződik. A tevékenységének lényeges eleme, hogy a szerződésben rögzített eredményt elérje. A megbízott feladata viszont elsődlegesen a rábízott feladat gondos, szakszerű ellátása. Ehhez nem feltétlenül kötődik egy meghatározott eredmény.
A szerződéssel elérni kívánt cél alapvetően határozza meg, hogy vállalkozás vagy megbízás jöjjön létre, vállalkozási vagy megbízási szerződést kössünk-e. Ha valamely előre körülírható eredmény, teljesítmény a cél, különösen, ha ez a felek együttműködésével és munkájával elérhető, akkor vállalkozási szerződésről érdemes beszélni. Ha viszont a szerződés célja inkább egy tevékenység, amelynek előre kitűzött eredményét nehezen lehet meghatározni, vagy annak elérése még gondos, szakszerű eljárás esetén sem pusztán a szerződő félen múlik, akkor erre a megbízási szerződés az alkalmasabb.
Fontos megjegyezni, hogy a polgári jogban általános elv a szerződéskötés szabadsága. Ebből következően a felek a szerződésükben eltérhetnek a megbízási és vállalkozási szerződés Polgári Törvénykönyvben rögzített szabályaitól. Így nincs akadálya annak, hogy például a megbízási szerződésben a felek úgy állapodjanak meg, hogy a megbízott vállalja valamely eredmény elérését.
A díjazásra való jogosultság vállalkozás vagy megbízás esetén
A vállalkozó és a megbízott díjazásra való jogosultsága szoros kapcsolatban van azzal, hogy mire vállaltak kötelezettséget. A vállalkozói díj főszabály szerint akkor jár, amikor a vállalkozó a szerződést teljesíti, azaz az eredményt létrehozza. A felek megállapodása természetesen szólhat úgy is, hogy a díj több részletben, az egyes munkarészek, részeredmények elérésekor jár. Amennyiben a vállalkozó a vállalt eredményt nem produkálja, az nem jelenti feltétlenül, hogy egyáltalán nem tarthat igényt díjazásra. Ha a vállalt eredményt részben megvalósította, akkor a díjazás arányos részére tarthat igényt.
A vállalkozással szemben a megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha tevékenysége a kívánt eredményt nem érte el, de a feladatot megfelelően ellátta. Abban az esetben, ha a rábízott feladatot csak részben látta el (például csak egyes részfeladatokat látott el), akkor neki is a megbízási díj arányos része jár. Nem jár viszont a megbízottnak díjazás abban az esetben, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el, azaz nem gondosan, szakszerűen látta el a feladatát.
Milyen a tevékenység önállósága vállalkozás vagy megbízás esetén?
A megbízást és a vállalkozást abból a szempontból is megkülönböztethetjük, hogy mennyire végzi önállóan a tevékenységét a vállalkozó, illetve a megbízott.
A megbízót és a megrendelőt is megilleti az utasítás joga a megbízottal és a vállalkozóval szemben. Azonban az utasítási jog terjedelmében különbség van a két szerződéstípus között. A megrendelő utasíthatja a vállalkozót, de az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a szerződés teljesítését a vállalkozó számára terhesebbé. A vállalkozó tehát nagyobb önállósággal végzi a tevékenységét. A megrendelő például adhat arra vonatkozóan utasítást, hogy milyen színűre fessék a szobát, azonban arra nincs joga, hogy a munka megszervezésében irányítsa a vállalkozót. A vállalkozó kötelessége, hogy úgy szervezze meg a tevékenyégét, hogy a munkát biztonságosan, szakszerűen, gazdaságosan és határidőre el tudja végezni.
A megbízottat a megbízója szélesebb körben utasíthatja. A megbízott tevékenységére akár részletekbe menő iránymutatást is adhat. Így a megbízó sokkal inkább ura az ügy ellátásának, mint a megrendelő a vállalkozási szerződés esetén. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Az utasítástól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben is köteles a megbízót haladéktalanul értesíteni.
Célszerűtlen vagy szakszerűtlen az utasítás?
A vállalkozási és a megbízási szerződés esetén is igaz, hogy ha a megrendelő vagy a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor erre őt figyelmeztetni kell. Ha a megrendelő/megbízó a figyelmeztetés ellenére ragaszkodik az utasítás teljesítéséhez, akkor az ő kockázatára a vállalkozó/megbízott a feladatot elláthatja. Ha a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás teljesítése miatt például az eredmény elmarad vagy a megrendelőt/megbízót kár éri, ezért a megbízott vagy a vállalkozó nem felel. Amennyiben az utasítást nem kívánja teljesíteni, akkor a megbízó élhet a felmondás jogával vagy a szerződéstől elállhat. A vállalkozó szintén élhet az elállás jogával.
A megbízott és a vállalkozó is köteles megtagadni az utasítás teljesítését abban az esetben, ha a végrehajtás jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.