Transzferár-nyilvántartás: módosult a rendelet, változtak az adózók kötelezettségei

A transzferár-nyilvántartásra vonatkozó módosítások

A módosítások érintik a nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentességet biztosító ötvenmillió forintos értékhatárt, így a 2022-ben kezdődő adóévtől a szokásos piaci áron százmillió forintot nem meghaladó kapcsolt vállalati ügyletek élveznek mentességet.

A Rendelet módosításának keretében több, jogértelmezést segítő pontosítást is eszközölt a jogalkotó. Egyrészről kibővítette a funkcionális profilokhoz, illetve a gazdasági elemzések során alkalmazható pénzügyi mutatószámokhoz kapcsolódó fogalmak körét. Másrészről pedig módosította a transzferár-nyilvántartás szerkezeti felépítésének fogalomrendszerét is. A korábbiakban adóévenként a fődokumentum és a helyi dokumentum együttesen minősült egy nyilvántartásnak. A 2023-ban kezdődő adóévtől azonban külön nyilvántartásnak minősül a fődokumentum és a helyi dokumentum, amelyből az utóbbit ügyletenként vagy összevont ügyletenként kell elkészíteni. Ennek a módosításnak azért van jelentősége, mivel így a transzferár-nyilvántartási kötelezettség megszegésére vonatkozó mulasztási bírság adóévenként többször is kiszabható szemben az eddigi egyszeri kiszabáshoz képest. Ez a módosítás összecseng az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény mulasztási bírságra vonatkozó részének korábbi, 2022-es módosításával is. Ennek értelmében az addigi, nyilvántartásonkénti kétmillió forintig terjedő mulasztási bírságról ötmillió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig az addigi, nyilvántartásonkénti négymillió forintig terjedő mulasztási bírságról tízmillió forintra emelkedett a bírság mértéke. A fentiekre tekintettel fontos kiemelni tehát, hogy összességében lényegesen emelkedik a mulasztási bírságra vonatkozó megfontolások jelentősége.

A helyi dokumentum kapcsán a módosítás kiemeli, hogy a helyi dokumentum egy adózószintű közös részből, valamint az érintett kapcsolt vállalati ügyletet lefedő ügyleti szintű részből áll. Az adózószintű közös részt a Rendelet módosításai értelmében adóévente csak egyszer kell elkészíteni, a korábbiakhoz képest változatlan információtartalommal. A helyi dokumentum ügyleti szintű részének vonatkozásában azonban két változást is fontos kiemelni. Egyrészt a jogalkotó az adott kapcsolt vállalati ügylet éves beszámolóhoz köthetősége kapcsán részletesebb információközlést (pl. főkönyvi számlák, költséghely, költségviselő stb.) követel meg. Továbbá kiegészül az összevonhatóságra vonatkozó eddigi szabályrendszer is, amelynek legjelentősebb része, hogy a beszerzés és a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítése, valamint a ráfordításokat érintő ügyletek és az elsősorban bevételeket érintő ügyletek nem vonhatóak össze. Ezek a módosítások a 2023-ban kezdődő adóévtől lesznek alkalmazandók.

Az új adatszolgáltatási kötelezettség

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2022-es módosítása alapján az eddigi, szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási (transzferár-nyilvántartási) kötelezettség mellett egy új, adatszolgáltatási kötelezettség is terheli majd az adózókat, amelyet az éves társasági adóbevallás részeként kell teljesíteniük. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a Rendelet módosításai tartalmazzák. 

A Rendelet meghatározza az adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek körét, amelyek három kategóriába sorolhatók:

1. Az adatszolgáltatás alól mentesülő ügyletek:

• a szokásos piaci áron százmillió forintot nem meghaladó ügyletek;
• a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletek;
• hatósági ár alkalmazásával megvalósuló ügyletek.

2. A korlátozott adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek:

• a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján megvalósuló ügyletek;
• változatlan összegben, illetve értékben történő, független féltől származó költségek átterhelése;
• ingyenes pénzeszközátadás és átvétel.

3. A teljeskörű adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek:

• minden olyan ügylet, amely a fenti, korlátozott vagy teljes mentességet élvező ügyletek közé nem tartozik, beleértve ezzel azon ügyleteket is, melyekre szokásos piaci ár megállapításával összefüggő hatósági eljárás keretében arra vonatkozó határozatot (APA határozat) adtak ki.

Az adatszolgáltatási kötelezettség elsőként a 2022. december 31-ét követően beadott társasági adóbevallás esetén teljesítendő. Fontos megjegyezni, hogy a 2022-ben végződő adóévre vonatkozóan a változatlan összegben, illetve értékben történő, független féltől származó költségek átterhelésére még nem kell adatszolgáltatást teljesíteni.

Az adatszolgáltatás ügyletenként vagy adott esetben összevont ügyletenként az alábbiakat tartalmazza:

1. Az adott kapcsolt vállalati ügylet típusának megnevezése, amely kiválasztható egy 52 pontból álló, előre meghatározott listából vagy kategorizálható egyéb ügyletként.
2. Az 1-es pontban kiválasztott típus alapján bizonyos ügyletek esetén a legjellemzőbb TEÁOR kód megadása. 
3. Az adott kapcsolt vállalati ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások adószáma, illetve adóügyi illetősége.
4. Az adott kapcsolt vállalati ügylet forintban meghatározott, tárgyévben elszámolt nettó értéke kapcsolt felenként. 
5. Az adott kapcsolt vállalati ügylet vonatkozásában eszközölt társasági adóalap-korrekció előjelhelyes összege kapcsolt felenként.
6. Az adott kapcsolt vállalati ügylet szokásos piaci árának megállapításához választott módszer.
7. Az adott kapcsolt vállalati ügylet típusától és/vagy annak szokásos piaci árának megállapításához választott módszertől függően bizonyos esetekben további ügyletspecifikus információk megadása (pl. jövedelmezőségi mutató stb.).
8. Bizonyos ügyletek esetén a tesztelt félnek választott vállalat által alkalmazott számviteli sztenderd megnevezését egy előre definiált lista alapján.
9. Az adott kapcsolt vállalati ügylet esetében meghatározott szokásos piaci ár értékét vagy tartományát az ügyletre jellemző egységben kifejezve (pl. jövedelmezőségi mutató).
10. Az adott kapcsolt vállalati ügylet esetében adóalap-módosításokkal együtt számított ténylegesen elért ellenérték az ügyletre jellemző egységben kifejezve (pl. jövedelmezőségi mutató).

Korlátozott adatszolgáltatás esetén az adózóknak a tartalmi elemeket összefoglaló fenti lista 1. pontjától 5. pontjáig terjedő információkat kell jelenteni. Teljes adatszolgás esetén pedig az adott kapcsolt vállalati ügylet sajátosságainak figyelembevétele mellett minden adatszolgáltatási követelménynek eleget kell tenniük az adózóknak.

A hírlevelünkben összefoglalt változások jelentősen befolyásolhatják a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó megfontolásokat és a nyilvántartás elkészítésének időbeli ütemezését, így javasolt a lehetséges cég- vagy ügyletspecifikus következmények mielőbbi feltérképezése és adott esetben a belső vállalatirányítási folyamatok felülvizsgálata.

PwC Magyarország