Szerződés megszüntetése: hogyan lehetséges?

2020. 11. 10., 16:30

Szerződés megszüntetés esetén a legtöbben arra gondolnak, hogy valamilyen szerződésszegés miatt kerül sor erre a lépésre. Azonban egy szerződés megszüntetésére nem csak abból az okból kerülhet sor, hogy valamely szerződő fél a szerződést nem teljesíti, vagy nem a szerződésnek megfelelően teljesít. Az egyes szerződések jelentősen különbözhetnek abból a szempontból is, hogy milyen módon lehet megszüntetni azokat. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Szerződés megszüntetés elállással vagy felmondással?

A szerződés megszüntetés leggyakoribb módja a szerződés egyoldalú megszüntetése. Egyoldalú megszüntetésről akkor beszélünk, amikor az egyik szerződő fél nyilatkozatával szűnik meg a szerződés. Ilyen esetben a megszüntetéshez nincs szükség arra, hogy a másik fél elfogadja a megszüntető nyilatkozatot, azaz hozzájáruljon a megszüntetéshez. Elegendő, ha a nyilatkozatot közlik vele.

Az egyoldalú szerződés megszüntetés történhet:

  • elállással vagy
  • felmondással.

E két fogalmat szinte mindenki hallotta már, de nagyon sokan összekeverik, pedig nem azonos a jelenésük.

A felmondás legfontosabb jellemzője, hogy a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ebből következik, hogy a felek a szerződéses kötelezettségeik alól csak a szerződés megszüntetését követő időszakra mentesülnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy felmondás esetén a szerződő feleknek a megszűnés előtti időszakra vonatkozóan el kell számolniuk egymással. Ha például valamelyik fél a felmondás előtt – akár részben - már teljesítette az általa vállalt kötelezettséget, de a másik fél az ellenszolgáltatását (pl. ellenérték megfizetését) még nem teljesítette, akkor az elszámolás keretében az ellenszolgáltatást, illetve annak arányos részét is teljesíteni kell.

Szemben a felmondással, az elállás a szerződést nem csak a jövőre nézve, hanem a megkötésének időpontjára visszaható módon szünteti meg. Elállás esetén a feleknek nem csupán annyi a dolguk, hogy elszámolnak a már teljesített szolgáltatásokkal. A megkötés idejére visszaható megszüntetésre tekintettel, elállás esetén a már teljesített szolgáltatásokat vissza kell adni. Vagyis a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani. Például adásvétel esetén a vevő visszaadja a vásárolt dolgot, az eladó visszaadja a vételárat.

Mikor lehet felmondani és mikor lehet elállni a szerződéstől?

Felmerül a kérdés, hogy a felek mikor alkalmazhatják a felmondást, és mikor állhatnak el a szerződéstől. Erre általános érvényű, minden szerződésre, bármely feltételek között érvényes válasz nem adható.

Azt lehet mondani, hogy elsődlegesen az adott szerződéstípustól, a szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől függ, hogy egyoldalúan megszüntethető-e a szerződés, és ha igen, milyen módon. Azonban nem csupán a jogszabályi rendelkezéseket kell megnézni. Mindig figyelni kell a konkrét szerződés tartalmára és a tényleges helyzetre is, mivel sok esetben az egyoldalú megszüntetés feltételekhez kötött. Mindenképpen meg kell vizsgálni az adott szerződést, ugyanis a szerződések joga főszabályként megengedi a törvénytől való eltérést. Így lehetséges, hogy a felek felmondási/elállási jogot biztosítsanak a szerződésben olyan esetben is, amikor jogszabály esetén nem illetné meg a felet.

Felmondás

  • Általánosságban elmondható, hogy csak felmondással szüntethető meg az olyan szerződés, amely az időmúlás folytán visszafordíthatatlan, azaz eleve nem kerülhet sor az eredeti állapot helyreállítására.
  • Szintén csak a felmondás szabályait lehet alkalmazni, ha a szerződés már teljesült vagy részben teljesült, és a teljesített szolgáltatás visszaadása már nem lehetséges.
  • Jogszabályon alapuló felmondási jog áll fenn például megbízási szerződés esetén, határozatlan idejű bérleti szerződésnél, valamint az olyan szerződéseknél, amelyek határozatlan időre jöttek létre és tartós jogviszonyt hoznak létre a felek között.

Elállás

A szerződéstől való elállás joga a felmondási joghoz képest ritkább.

  • Jogszabályon alapuló elállási jog áll fenn például a másik fél szerződésszegése esetén, beleértve a késedelmes és hibás teljesítést is.
  • A megrendelő elállhat a vállalkozási szerződéstől, mielőtt a vállalkozó a teljesítést megkezdte (a teljesítés megkezdése után pedig felmondhat).
  • Sokak számára ismert a távollévők között kötött szerződések (pl. interneten rendelt termékek) esetén a fogyasztót megillető 14 napon belüli elállási jog.

Szerződés megszüntetés közös megegyezéssel

A szerződések megszüntethetők a szerződő felek közös akaratával is. Ilyen esetben a felek közötti megállapodással szűnik meg a szerződés. Közös megegyezés útján való megszüntetés esetén alapvetően a felek határozzák meg azt is, hogy a szerződést a jövőre nézve vagy a megkötésre visszamenőlegesen szeretnék megszüntetni.

Közös megegyezéssel sem lehet felbontani (azaz a megkötésre visszamenően megszüntetni) a szerződést, ha a szerződéskötést megelőző eredeti állapot nem állítható helyre. Ebben az esetben csak a jövőre nézve történő megszüntetésnek van helye.

Szerződés megszüntetés bíróság által

A szerződés megszüntetésére sor kerülhet bíróság által is, amennyiben a szerződésre vonatkozó jogi szabályozás a bíróság általi megszüntetést lehetővé teszi. Ilyen esetben a felek valamelyikének kell a bírósághoz fordulnia és peres úton kérnie a szerződés megszüntetését. Erre példa a tartási szerződés bírósági megszüntetése.

Amennyiben a bíróság szünteti meg a szerződést, akkor rendszerint az ítéletben rendelkezik a teljesített szolgáltatásokkal való elszámolásról is.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-15 15:15:34
Tavasziné Kemencsik Gabriellát, a Tavaszi és Társa Kft. ügyvezetőjét, a salgótarjáni Tavaszi Cukrászda üzemeltetőjét országos Év Vállalkozója Díjjal ismerte el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2025-ben.
2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS