Időről-időre előkerülő panasz a polgári perek elhúzódása. Bár az utóbbi időben némileg csökkent az elhúzódó perek száma, de a probléma nem szűnt meg teljesen. 2022. január 1-jétől egy új törvénynek köszönhetően lehetőség van arra, hogy észszerűtlenül hosszú ideig húzódó per esetén a peres fél a bíróságtól pénzbeli elégtételt kapjon. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A peres ügyek észszerű elbírálásához való jog az alapvető jogok közé tartozik. Az ügyek észszerű időn belüli elintézéséhez való jog a tisztességes eljáráshoz fűződő jogból ered. Az Alaptörvény külön is kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék.
A polgári peres ügyek optimális időtartamát nem lehet általánosan meghatározni. Az eljárás időtartama függ például az ügy bonyolultságától, a bizonyítás lefolytatásához szükséges időtől is. Így elképzelhető, hogy egy összetettebb peres ügy esetén hosszú évekig tartó eljárás is indokolt és észszerű.
Előfordulnak azonban olyan peres eljárások, ahol alapos indok nélkül, észszerűnek nem tekinthető okból húzódik el a per. Az ilyen elhúzódások rendszerint a bíróság valamely mulasztására, hibájára illetve a peres felek pert elhúzó magatartására vezethetők vissza. A bíróság feladatai közé tartozik annak megakadályozása is, hogy a fél az eljárásban őt megillető jogokkal visszaélve, az eljárás szabályait megsértve a per elhúzására törekedjen. Amennyiben a bíróság nem lép fel a peres fél perelhúzó magatartása ellen és a per emiatt észszerűtlenül elhúzódik, akkor a bíróságot is mulasztás terheli.
2022-től törvényi lehetőség van arra, hogy a peres felek az eljárás elhúzódása esetén pénzbeli elégtételt kapjanak a bíróságtól. A törvény meghozatalának előzménye volt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban több ügyben is jelezte, hogy Magyarországon nincs hatékony jogorvoslati eszköz a polgári perek elhúzódása esetén. Ennek a hiányosságnak a pótlását szolgálta az új törvény.
A törvény szerint vagyoni elégtétel jár a félnek, ha a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető joga sérül. Ennek eldöntéséhez alapvetően fontos annak meghatározása, hogy a bírósági eljárás időtartama mikor minősül észszerűnek.
A törvény meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül az eljárás időtartama észszerűnek tekinthető. Kimondja azt is, hogy az eljárás egyes szakaszainak időtartama mikor tekinthető észszerűnek.
Az eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog nem csak akkor sérül, ha az eljárás időtartama a teljes eljárásra meghatározott határidőt lépi túl. Akkor is sérül ez a jog, ha az eljárás valamely szakasza hosszabb, mint a törvényben meghatározott idő.
Fontos, hogy a vagyoni elégtételre vonatkozó igényt elbíráló bíróságnak lehetősége van arra, hogy egy-egy konkrét esetben az észszerű időtartamot a törvényben meghatározottnál rövidebb időtartamban határozza meg. A törvényben foglalt időtartamnál hosszabb időben akkor határozhatja meg az észszerűnek minősülő időtartamot, ha a perújítási eljárást is hozzá kell számítani a bírósági eljárás időtartamához.
A teljes bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a 60 hónapot (5 évet). Vagyis ezt követően már nagy valószínűséggel megállapítható a polgári perek elhúzódása.
Az egyes eljárási szakaszok tekintetében a törvény az alábbi észszerűnek tekintendő időtartamokat határozza meg:
– az elsőfokú eljárás időtartama: 30 hónap,
– a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama: 36 hónap,
– a másodfokú eljárás időtartama: 18 hónap,
– a felülvizsgálati eljárás időtartama: 12 hónap.
Vannak bizonyos pertípusok, amelyekre az általánosnál rövidebb észszerűségi idő vonatkozik. Így a személyi állapotot érintő perek (pl. gondoksági perek), a kiskorú gyermek tartása iránt indított per, a sajtó-helyreigazítási per, és a munkaügyi per időtartama akkor minősül észszerűnek, ha az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a 36 hónapot (3 évet).
A felsorolt különleges eljárásokban az egyes eljárási szakaszok észszerű időtartama is rövidebb:
– az elsőfokú eljárás időtartama: 18 hónap,
– a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama: 24 hónap,
– a másodfokú eljárás időtartama: 12 hónap,
– a felülvizsgálati eljárás időtartama: 6 hónap.
A félnek járó vagyoni elégtételt pénzben kell meghatározni. A vonatkozó kormányrendelet a vagyoni elégtétel napi összegét jelenleg 400 forintban állapítja meg. Az elégtétel összege a peres eljárásnak a törvény szerint figyelembe vehető időtartama és a napi összeg szorzataként számítható ki. Az elégtétel összege így egy évre 146 000 forint.
Fontos, hogy az eljárás elhúzódása miatti vagyoni elégtétel önálló jogorvoslat. Nem zárja ki, hogy a fél esetleges kárát vagy személyiségi jogainak megsértése esetén felmerülő igényeit (pl. sérelemdíj) külön perben érvényesítse a bírósággal szemben.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
A sikeres megbeszélések nyomán a kivitelezés új lendületet kap – mondta Szijjártó Péter, miután a Roszatom képviselőivel tárgyalt.
