Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés lehetne valódi segítség, feltéve, hogy erre van mozgástér a költségvetésben.
A Netflix és a magyar adózás
Az internet elterjedése új kihívások elé állította az adózási rendszert. A cégek központját aszerint választják ki, hogy hol lehet a legkedvezőbb költségek mellett működni. Emiatt a kimaradó országok egyre többször vetik fel, hogy ne csak a működés, hanem a fogyasztás helye szerinti adóztassák ezeket a cégeket.
Ennek egyik módja az áfa, amelyet elsősorban fogyasztási adónak tekintenek, ezért cél, hogy minél inkább a fogyasztás országában kelljen megfizetni. Az interneten, vagy általában távolról nyújtható szolgáltatásokkal foglalkozó cégek azonban olyan országban telepedtek le, ahol jóval alacsonyabb az áfa, például Luxemburgban vagy Írországban. Hogy ezzel ne érhessenek el versenyelőnyt, ma már az ilyen szolgáltatások után az igénybevétel országában kell áfát fizetni. Amikor tehát előfizetünk például a Netflixre, neki magyar áfát kell fizetnie, amit meg is kap a magyar költségvetés.
Amit nem fizetnek a külföldi cégek, a magyarok viszont igen
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte, hogy nem fizetnek viszont társasági és iparűzési adót. „A társasági adó az egész EU-ban nálunk a legalacsonyabb, ennek megfelelően egyre kisebb súllyal bír. Amikor a külföldi online kereskedők nem Magyarországon adóznak, még versenyhátrányba is kerülnek egy magyar céggel szemben. Elvileg egy magyar kereskedőnek jobb feltételek mellett kellene tudni adnia ugyanazt az árut, mint a külföldi kereskedőnek, hiszen az áfa ugyanaz, a társasági adó pedig alacsonyabb.”
A képet két dolog árnyalja.
Kérdés, hogy a külföldi kereskedő az ottani társasági adót valójában mennyiben fizeti meg. Másrészt a magyar cégeknek iparűzési adót is kell fizetniük, ami egy kereskedő cég esetében kiugróan magas, akár a társasági adóval azonos súlyú terhet jelenthet. Az iparűzési adó alapjából ugyanis a kereskedők csak a kiadásaik egy részét vonhatják le: nem vonhatják le a munkaerőköltséget, és az eladott áruk közvetlen költségét, azaz az ELÁBÉ-t is csak korlátozott mértékben.
Ebből következik, hogy az iparűzési adó valójában jelentős terhet jelent, súlyos versenyhátrányt okozva a magyar cégeknek.
Nem biztos, hogy az új adó a megoldás
A magyar adórendszer és így a magyar vállalkozások igazi problémája a rendkívül bonyolult adórendszer. A magyar cégeknek egy külföldi kereskedőhöz képest sokszoros terhet jelent az adóbevallások, a különböző feleslegesnek tűnő nyomtatványok kitöltése. Ez mérhető munkaerőköltséget jelent, ami sokkal nagyobb versenyhátrány, mint az eltérő adómérték.
„Ezt a bonyolult adórendszert újabb adókkal terhelni nemhogy javítana a magyar cégek versenyképességén, hanem további adminisztrációs terhekkel nehezítené az életüket. Nem gondolom, hogy újabb és újabb adók bevezetése jelenti a valós megoldást, különösen most, hogy a kiskereskedelmi különadót úgy véglegesítik, hogy az a külföldi kereskedőket is érinti, tompítva az adózásból adódó eltéréseket” – véli Fischer Ádám.
Bár önmagában egy újabb adó bevezetése nem lenne példa nélküli, az a fentieken túl amiatt is aggályos, mert eddig hiába próbálkoztak több országban is a fogyasztás helyén fizetendő adóval terhelni az online szolgáltatókat, eddig egyetlen ilyen típusú adó sem bizonyult tartósnak. Azonban hol az EU aggályai, hol az USA erőteljes politikai ellenállása miatt ezek a különadók eddig elbuktak.
A Niveus Consulting Group szerint a magyar cégek helyzetét ezért inkább a meglévő adók számának és főleg adminisztrációjának csökkentése, ezzel a versenyképesség valós növelése segítené. Ezzel támogatni lehetne azt is, hogy a magyar cégek versenyképesen értékesíthessenek külföldre, megfordítva a mostani trendet. Ez összességében nagyobb bevételt hozhatna az államnak.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”