Online kereskedők megadóztatása: versenyhátrányban a magyarok?

2020. 05. 21., 17:22

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében új, az online kereskedőket célzó adó(k) bevezetését szorgalmazta. A Niveus Consulting Group szerint nem biztos, hogy ez a helyes irány. Sokkal inkább az eddigi gazdaságpolitikába illeszkedő adó- és adminisztráció-csökkentés lehetne valódi segítség, feltéve, hogy erre van mozgástér a költségvetésben.

A Netflix és a magyar adózás

Az internet elterjedése új kihívások elé állította az adózási rendszert. A cégek központját aszerint választják ki, hogy hol lehet a legkedvezőbb költségek mellett működni. Emiatt a kimaradó országok egyre többször vetik fel, hogy ne csak a működés, hanem a fogyasztás helye szerinti adóztassák ezeket a cégeket.

Ennek egyik módja az áfa, amelyet elsősorban fogyasztási adónak tekintenek, ezért cél, hogy minél inkább a fogyasztás országában kelljen megfizetni. Az interneten, vagy általában távolról nyújtható szolgáltatásokkal foglalkozó cégek azonban olyan országban telepedtek le, ahol jóval alacsonyabb az áfa, például Luxemburgban vagy Írországban. Hogy ezzel ne érhessenek el versenyelőnyt, ma már az ilyen szolgáltatások után az igénybevétel országában kell áfát fizetni. Amikor tehát előfizetünk például a Netflixre, neki magyar áfát kell fizetnie, amit meg is kap a magyar költségvetés.

Amit nem fizetnek a külföldi cégek, a magyarok viszont igen

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte, hogy nem fizetnek viszont társasági és iparűzési adót.  „A társasági adó az egész EU-ban nálunk a legalacsonyabb, ennek megfelelően egyre kisebb súllyal bír. Amikor a külföldi online kereskedők nem Magyarországon adóznak, még versenyhátrányba is kerülnek egy magyar céggel szemben. Elvileg egy magyar kereskedőnek jobb feltételek mellett kellene tudni adnia ugyanazt az árut, mint a külföldi kereskedőnek, hiszen az áfa ugyanaz, a társasági adó pedig alacsonyabb.”

A képet két dolog árnyalja.

Kérdés, hogy a külföldi kereskedő az ottani társasági adót valójában mennyiben fizeti meg. Másrészt a magyar cégeknek iparűzési adót is kell fizetniük, ami egy kereskedő cég esetében kiugróan magas, akár a társasági adóval azonos súlyú terhet jelenthet. Az iparűzési adó alapjából ugyanis a kereskedők csak a kiadásaik egy részét vonhatják le: nem vonhatják le a munkaerőköltséget, és az eladott áruk közvetlen költségét, azaz az ELÁBÉ-t is csak korlátozott mértékben.

Ebből következik, hogy az iparűzési adó valójában jelentős terhet jelent, súlyos versenyhátrányt okozva a magyar cégeknek.

Nem biztos, hogy az új adó a megoldás

A magyar adórendszer és így a magyar vállalkozások igazi problémája a rendkívül bonyolult adórendszer. A magyar cégeknek egy külföldi kereskedőhöz képest sokszoros terhet jelent az adóbevallások, a különböző feleslegesnek tűnő nyomtatványok kitöltése. Ez mérhető munkaerőköltséget jelent, ami sokkal nagyobb versenyhátrány, mint az eltérő adómérték.

„Ezt a bonyolult adórendszert újabb adókkal terhelni nemhogy javítana a magyar cégek versenyképességén, hanem további adminisztrációs terhekkel nehezítené az életüket. Nem gondolom, hogy újabb és újabb adók bevezetése jelenti a valós megoldást, különösen most, hogy a kiskereskedelmi különadót úgy véglegesítik, hogy az a külföldi kereskedőket is érinti, tompítva az adózásból adódó eltéréseket” – véli Fischer Ádám.

Bár önmagában egy újabb adó bevezetése nem lenne példa nélküli, az a fentieken túl amiatt is aggályos, mert eddig hiába próbálkoztak több országban is a fogyasztás helyén fizetendő adóval terhelni az online szolgáltatókat, eddig egyetlen ilyen típusú adó sem bizonyult tartósnak. Azonban hol az EU aggályai, hol az USA erőteljes politikai ellenállása miatt ezek a különadók eddig elbuktak.

A Niveus Consulting Group szerint a magyar cégek helyzetét ezért inkább a meglévő adók számának és főleg adminisztrációjának csökkentése, ezzel a versenyképesség valós növelése segítené. Ezzel támogatni lehetne azt is, hogy a magyar cégek versenyképesen értékesíthessenek külföldre, megfordítva a mostani trendet. Ez összességében nagyobb bevételt hozhatna az államnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS