Módosul a Munka Törvénykönyve 2023-tól

2023. 01. 03., 09:13

Az Országgyűlés 2022. decemberében a Munka Törvénykönyvét több ponton is módosította. A módosítások 2023. január 1-jétől életbe lépnek. Hogyan néz ki a Munka Törvénykönyve 2023-tól? A munkaszerződéssel, a munkáltatói tájékoztatással és a próbaidővel kapcsolatos változásokat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve 2023-tól a munkaszerződés tartalmát?

A törvénymódosítás a munkaszerződés tartalmát lényegileg nem módosította. Ennek ellenére a törvény szövegében történt néhány olyan változás, amellyel érdemes tisztában lenni a munkaszerződés megkötésekor.

Természetesen továbbra is elmaradhatatlan tartalma a munkaszerződésnek a munkavállaló alapbérében és a munkakörében való megállapodás.

A törvény eddig kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a munkaviszony kezdőnapját és tartamát, valamint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben meg kell határozni. Amennyiben azonban e rendelkezések kimaradtak a szerződésből az sem eredményezte a munkaszerződés érvénytelenségét, mivel ebben az esetben a törvény maga rendelkezett ezekről a kérdésekről.

A módosítás után a Munka Törvénykönyve 2023-tól már elhagyja a munkaszerződés kötelező elemei közül a munkaviszony kezdőnapját, tartamát és a munkavállaló munkahelyét. A 2023 előtti szabályok helyett a törvény egyszerűsítve csak arról rendelkezik, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony kezdetének napja a munkaszerződés megkötését követő nap. Kimondja továbbá, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. Ha nincs más megállapodás, akkor pedig munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének bővülése

A módosítást követően kibővül a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége. Ezt a munkaviszony kezdetén köteles megadni a munkavállaló részére. A törvény egyrészt megtartotta az eddigi tájékoztatási elemeket (pl. napi munkaidő, alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások), és ezeket újabb kötelező tájékoztatásokkal egészítette ki. Ennek célja, hogy a dolgozó sokkal inkább a munkaköréhez igazított tájékoztatást kapjon.

A törvény az eddigi kötelező tájékoztatást a következő elemekkel bővítette ki:

  • A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia a munkahelyről. A módosítás előtt ez a munkaszerződés kötelező tartalma volt.
  • Tájékoztatni kell a dolgozót a munkaviszony kezdetéről, tartamáról.
  • A hét azon napjairól is tájékoztatást kell adni, amelyekre munkaidő osztható be. Tájékoztatást kell adni a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő, vagyis a túlóra lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről.
  • Nem maradhat el a tájékoztatás a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól.
  • Tájékoztatni kell a munkavállalót a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról.
  • Meg kell jelölni azt a hatóságot, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

A tájékoztatást az eddigi 15 nap helyett már hamarabb, a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell írásban megadni a dolgozónak.

A január 1-jén már munkaviszonyban lévő dolgozó részére a kibővített tájékoztatást akkor kell megadni, ha ezt 2023. január 1-től számított 3 hónapos határidőn belül írásban kéri. Ebben az esetben a kibővített tájékoztatást a kérelem közlésétől számított 30 napon belül kell megadni a munkavállalónak.

A próbaidőt érintő változások

A próbaidővel kapcsolatban jelentős változás, hogy rövid tartamú munkaviszony esetén a próbaidő is arányosan rövidebb lesz. A Munka Törvénykönyve 2023-tól úgy rendelkezik, hogy ha a munkaviszony legfeljebb 12 hónapra jön létre, akkor a kiköthető próbaidő időtartamát is arányosan kell megállapítani. E szabály alapján például 6 hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a próbaidő időtartama legfeljebb 1,5 hónap lehet, az általános 3 hónap helyett.

A próbaidőt érintő lényeges pontosítás, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást elegendő a próbaidő utolsó napján postára adni. Korábban sokszor okozott gondot, ha a próbaidő végén postai úton küldött azonnali hatályú felmondást a próbaidő letelte után vette kézhez a másik fél. A módosítás egyértelműsítette, hogy elég a próbaidő letelte előtt postán feladni az azonnali hatályú felmondást. Az már nem szükséges, hogy a másik fél azt a próbaidő letelte előtt kézhez is vegye.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS