Mit tehet és mit nem a munkáltató a koronavírus veszélyhelyzet alatt?

2020. 03. 30., 13:00

A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató. Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben? A kérsérekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Elrendelhető-e fizetés nélküli szabadság a veszélyhelyzet miatt?

Az egyik legkomolyabb probléma lehet egy munkáltatónak, ha a járvány miatti veszélyhelyzet következében működése megnehezül vagy akár kénytelen működését átmenetileg felfüggeszteni. Előfordulhat ez például alapanyag hiány vagy a működését érintő jogszabályi korlátozások miatt. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy mi legyen a dolgozókkal, akik munkavégzésre rendelkezésre állnak. Elrendelhet-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságot?

A Munka Törvénykönyve nem teszi lehetővé a munkáltató számára, hogy egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendeljen el. Természetesen van lehetőség fizetés nélküli távollétre, ha a felek ebben megegyeznek, de egyoldalúan nem kötelezhető erre a munkavállaló.

Mi történik, ha a veszélyhelyzet alatt nem tud munkát adni a munkáltató?

Ha a munkáltató a dolgozót nem tudja foglalkoztatni - például mert a járvány miatt csökkentett módon tud működni - és ezért a munkára jelentkező dolgozót hazaküldi, akkor főszabály szerint az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben a munkára kész dolgozónak a munkáltató nem tud munkát adni, akkor nem tud eleget tenni a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségének, miszerint a munkavállalót köteles foglalkoztatni. Ezt az állapotot nevezzük állásidőnek, amelynek idejére a munkavállalót alapbére illeti meg.

Állásidő alatt a munkáltató akkor nem köteles az alapbért megfizetni, ha foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okból nem tud eleget tenni.

A jelen járvány miatti veszélyhelyzet esetén még nincs kialakult jogi gyakorlat. Az azonban lehetséges, hogy ilyen elháríthatatlan külső ok miatti helyzetnek minősülhet például, ha a veszélyhelyzet miatti kötelező jogszabályi rendelkezés teljes mértékben és közvetlenül akadályozza a munkáltató működését. Ez a szabály azonban nem értelmezhető úgy, hogy a koronavírusra hivatkozva általánosságban mentesülhet a munkáltató az alapbér fizetése alól, ha nem tud munkát adni. Egyrészt a koronavírusnak nem minden következménye tekinthető olyan oknak, amely elháríthatatlan, vagy amely külső ok. Másrészt a koronavírussal járó veszélyhelyzet korlátozásai és a nehézségek nem minden esetben vezetnek szükségszerűen ahhoz, hogy a munkavállalót nem lehet foglalkoztatni.

Milyen lehetőségek vannak a koronavírus veszélyhelyzet idején?

  • Szabadság

Természetesen jelen helyzetben is élhet mind a munkáltató, mind a munkavállaló a szabadság kiadásának, illetve igénybevételének lehetőségével. A szabadság tekintetében 7 munkanapról a munkavállaló rendelkezik, a többi napot a munkáltató oszthatja be. Jelen helyzetben is be kell tartani a szabadság kiadásának szabályait. Így azt a szabályt is, hogy a szabadság időpontját annak kezdete előtt legalább 15 nappal közölni kell a másik féllel. Ez a mostani helyzetben megnehezítheti mindkét fél dolgát, de kellő rugalmassággal a felek e szabály alkalmazásától közös megegyezéssel eltérhetnek.

Természetesen van lehetőség a jelenlegi helyzetben már eléggé elterjedt otthoni munkavégzésre (home office), ha a munka jellege, a munkaviszony és a felek körülményei lehetővé teszik.

A felek megállapodhatnak arról is, hogy a munkavállaló munkaidejét a járvány miatti veszélyhelyzet idejére részmunkaidőre módosítják. Ez is lehetővé teheti, hogy a munkavállaló megtartsa a munkahelyét, és a munkáltató se veszítse el a dolgozót arra az időre, amikor korlátozottan tud csak működni.

  • Felmentés a munkavégzés alól

Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzenek, hogy a munkavállalónak nem kell dolgoznia, és erre az időre a munkáltató a megegyezésük szerinti juttatást biztosítja. Ebben az esetben nem kell figyelemmel lenni a minimálbér szabályaira, mivel munkavégzés nem történik.

  • Munkaviszony megszüntetése

A munkáltatónak természetesen joga van arra, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással megszüntesse. Azonban érdemes itt is szem előtt tartani, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet nem jelent automatikus jolly-joker indokot a munkavállaló elküldésére. A felmondás indokolásának tényszerűnek, okszerűnek és valóságosnak kell lennie. Tehát, a járványhelyzet miatt valóban olyan helyzetnek kell előállnia a munkáltatónál, ami megalapozza a felmondást.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS