A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató. Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben? A kérsérekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Elrendelhető-e fizetés nélküli szabadság a veszélyhelyzet miatt?
Az egyik legkomolyabb probléma lehet egy munkáltatónak, ha a járvány miatti veszélyhelyzet következében működése megnehezül vagy akár kénytelen működését átmenetileg felfüggeszteni. Előfordulhat ez például alapanyag hiány vagy a működését érintő jogszabályi korlátozások miatt. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy mi legyen a dolgozókkal, akik munkavégzésre rendelkezésre állnak. Elrendelhet-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságot?
A Munka Törvénykönyve nem teszi lehetővé a munkáltató számára, hogy egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendeljen el. Természetesen van lehetőség fizetés nélküli távollétre, ha a felek ebben megegyeznek, de egyoldalúan nem kötelezhető erre a munkavállaló.
Mi történik, ha a veszélyhelyzet alatt nem tud munkát adni a munkáltató?
Ha a munkáltató a dolgozót nem tudja foglalkoztatni - például mert a járvány miatt csökkentett módon tud működni - és ezért a munkára jelentkező dolgozót hazaküldi, akkor főszabály szerint az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben a munkára kész dolgozónak a munkáltató nem tud munkát adni, akkor nem tud eleget tenni a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségének, miszerint a munkavállalót köteles foglalkoztatni. Ezt az állapotot nevezzük állásidőnek, amelynek idejére a munkavállalót alapbére illeti meg.
Állásidő alatt a munkáltató akkor nem köteles az alapbért megfizetni, ha foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okból nem tud eleget tenni.
A jelen járvány miatti veszélyhelyzet esetén még nincs kialakult jogi gyakorlat. Az azonban lehetséges, hogy ilyen elháríthatatlan külső ok miatti helyzetnek minősülhet például, ha a veszélyhelyzet miatti kötelező jogszabályi rendelkezés teljes mértékben és közvetlenül akadályozza a munkáltató működését. Ez a szabály azonban nem értelmezhető úgy, hogy a koronavírusra hivatkozva általánosságban mentesülhet a munkáltató az alapbér fizetése alól, ha nem tud munkát adni. Egyrészt a koronavírusnak nem minden következménye tekinthető olyan oknak, amely elháríthatatlan, vagy amely külső ok. Másrészt a koronavírussal járó veszélyhelyzet korlátozásai és a nehézségek nem minden esetben vezetnek szükségszerűen ahhoz, hogy a munkavállalót nem lehet foglalkoztatni.
Milyen lehetőségek vannak a koronavírus veszélyhelyzet idején?
Természetesen jelen helyzetben is élhet mind a munkáltató, mind a munkavállaló a szabadság kiadásának, illetve igénybevételének lehetőségével. A szabadság tekintetében 7 munkanapról a munkavállaló rendelkezik, a többi napot a munkáltató oszthatja be. Jelen helyzetben is be kell tartani a szabadság kiadásának szabályait. Így azt a szabályt is, hogy a szabadság időpontját annak kezdete előtt legalább 15 nappal közölni kell a másik féllel. Ez a mostani helyzetben megnehezítheti mindkét fél dolgát, de kellő rugalmassággal a felek e szabály alkalmazásától közös megegyezéssel eltérhetnek.
Természetesen van lehetőség a jelenlegi helyzetben már eléggé elterjedt otthoni munkavégzésre (home office), ha a munka jellege, a munkaviszony és a felek körülményei lehetővé teszik.
A felek megállapodhatnak arról is, hogy a munkavállaló munkaidejét a járvány miatti veszélyhelyzet idejére részmunkaidőre módosítják. Ez is lehetővé teheti, hogy a munkavállaló megtartsa a munkahelyét, és a munkáltató se veszítse el a dolgozót arra az időre, amikor korlátozottan tud csak működni.
Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzenek, hogy a munkavállalónak nem kell dolgoznia, és erre az időre a munkáltató a megegyezésük szerinti juttatást biztosítja. Ebben az esetben nem kell figyelemmel lenni a minimálbér szabályaira, mivel munkavégzés nem történik.
A munkáltatónak természetesen joga van arra, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással megszüntesse. Azonban érdemes itt is szem előtt tartani, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet nem jelent automatikus jolly-joker indokot a munkavállaló elküldésére. A felmondás indokolásának tényszerűnek, okszerűnek és valóságosnak kell lennie. Tehát, a járványhelyzet miatt valóban olyan helyzetnek kell előállnia a munkáltatónál, ami megalapozza a felmondást.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.