Mit tehet a munkáltató téves munkabér utalás esetén?

2022. 07. 13., 14:23

Időről-időre megesik, hogy a munkáltató a ténylegesen járó munkabér helyett több munkabért fizet ki a dolgozónak. Mit tehet a munkáltató téves munkabér utalás esetén, hogy visszakapja a túlfizetést? Milyen határidőben kell lépnie? Hogyan követelhető vissza a téves munkabér? A érdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mikor beszélünk jogalap nélkül kifizetett munkabérről?

A jogalap nélkül kifizetett munkabér olyan pénzösszeg, amelyre a munkavállaló munkabér címén nem jogosult. Lehetséges, hogy a munkabér címén fizetett teljes összeg jogalap nélküli. Például, ha a munkáltató tévedésből ismételten kifizeti a dolgozó bérét, holott már korábban is kifizette az esedékes bért. Az is előfordulhat, hogy a kifizetett összegnek csak egy része jogalap nélküli. Például téves munkabér kifizetés fordulhat elő helytelen bérszámfejtési adatok, túlóra adatok vagy teljesítmény adatok alapján, amikor a munkáltató magasabb összeget fizet ki a dolgozónak, mint ami jogszerűen járna neki.

Nem tartoznak a jogalap nélkül kifizetett téves munkabér körébe az olyan munkáltatói juttatások, amelyeket nem a munkavégzés ellentételezéseként kap a dolgozó. Például a versenytilalmi megállapodásért fizetett ellenérték, a költségtérítés, a dolgozó tanulmányaihoz való hozzájárulás.

Meddig követelhető vissza a téves munkabér?

Jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén a munkáltató természetesen jogosult visszakövetelni az alaptalanul kifizetett összeget. A munkáltató a nettó összeget kérheti vissza a dolgozótól, amennyiben az adó megállapítási és adólevonási kötelezettségét teljesítette és nettó összeget fizetett ki a dolgozónak. A tévesen levont és befizetett adó miatt a munkáltató az adóhatósághoz fordulhat.

A visszakövetelés határideje viszonylag rövid. Főszabály szerint a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabért.

A téves munkabér visszakövetelésének módja

Ha a dolgozó önként nem fizeti vissza az összeget, akkor a munkáltatónak a megadott határidőn belül kell a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése iránt a munkavállalóval fizetési felszólítást közölni vagy az illetékes bíróságon keresetet benyújtani. A munkáltató a visszafizetési igényét fizetési meghagyásos úton is érvényesítheti a rendelkezésre álló határidőben.

A munkáltatói fizetési felszólítás a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére akkor alkalmas, ha az összeg nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát. Természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a dolgozó a visszakövetelés időpontjában még munkaviszonyban van a munkáltatóval.

A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Tartalmaznia kell a visszakövetelt munkabér összegét, a követelés jogcímét (jogcím nélkül kifizetett munkabér), valamint a visszafizetés határidejét. A felszólításnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkavállaló 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat a felszólításban megjelölt illetékes bírósághoz. Amennyiben a munkavállaló nem fordul bírósághoz vagy eredménytelenül támadja meg a fizetési felszólítást, és nem teljesíti a visszafizetést, akkor a munkáltató végrehajtási eljárás útján hajthatja be az összeget.

Akár 3 éven belül is visszakövetelhető a téves munkabér?

A munkáltatónak több ideje van a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésre, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

Ilyen esetben a munkáltatónak a kifizetéstől számított 3 éven belül van lehetősége az alaptalanul kifizetett összeg visszakövetelésére a fentebb már említett módokon.

Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a dolgozónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Az adott eset körülményei alapján lehet eldönteni, hogy az alaptalan kifizetést a munkavállalónak fel kellett-e ismernie. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni:

– Különösen azt, hogy a munkavállaló rendszerint kapott fizetéséhez képest mennyivel volt magasabb az alaptalanul kifizetett összeg.

– A kifizetés idején számíthatott-e a dolgozó munkabér fizetésre.

– Látnia kellett-e a dolgozónak, hogy a kifizetett összeg már túlfizetés, ha több címen is kapott pénzt a munkáltatótól.

Előfordulhat, hogy a munkáltató maga is közrehat abban, hogy a dolgozó nem ismerhette fel a téves kifizetést. Például a munkáltató rendszertelen fizetési gyakorlatot folytat (pl. rendszeresen összevontan fizet ki több havi elmaradást), vagy nem ad megfelelő elszámolást a kifizetésekről. A munkavállaló maga is előidézheti az alaptalan kifizetést. Ez fordulhat elő például valótlanul közölt munkaidő vagy teljesítmény adatok esetén.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 19:40:21
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ismételten kiállítóként vett részt a már harmadik alkalommal megrendezett üzleti eseményen, ahol olyan égető kérdésekre igyekeztek vállalkozások vezetői számára válaszokkal adni, mint a fenntarthatóság, finanszírozás, munkaerő-kölcsönzés és atipikus foglalkoztatási formák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS