Mit kell munkahelynek tekinteni?

2021. 04. 08., 17:30

A munkahely a munkaviszony egyik lényeges eleme. A munkavállaló tevékenységét jelentős mértékben meghatározza, hogy a munkáját hol kell elvégeznie. Ezért fontos, hogy miként kerül a munkaszerződésben meghatározásra a munkahely. Ennek elmaradása esetén mit kell munkahelynek tekinteni? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A munkahely meghatározása a munkaszerződésben

A Munka Törvénykönyve a munkaszerződés kötelező elemeként határozza meg a munkahely megjelölését. A munkahelyet tehát a munkaszerződésben kell meghatározni.

A törvény nem követeli meg a munkahely cím szerint való pontos meghatározását, de természetesen a munkahely pontos címmel is megjelölhető.

Munkahelyként egy földrajzi egység is meghatározható, például város, megye, ország vagy akár indokolt esetben egy ezeknél nagyobb területi egység. Arra is lehetőség van, hogy egyidejűleg több helyet is megjelöljenek a felek munkahelyként, például a munkáltató több telephelyét.

A munkahely pontos meghatározása különösen azért fontos mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára, mert a munkaszerződés, és az abban rögzített munkahely alapvetően csak mindkét fél közös megegyezésével módosítható.

A munkaszerződésben nem szereplő munkahely

Előfordul, hogy a felek a munkaszerződésben mégsem rendelkeztek a munkahelyről. Ilyen esetben a munkaszerződés nem érvénytelen, hanem munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

A szokásos munkavégzési hely megállapítására nyilvánvalóan akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló hosszabb-rövidebb ideje már dolgozik. Ha a munkavállaló például egy-egy kivételtől eltekintve folyamatosan ugyanott dolgozik (pl. a munkáltató székhelyén), akkor ezt a helyet kell a munkavégzés szokásos helyének tekinteni, akkor is, ha eseti jelleggel más helyen is dolgozott a munkáltató utasítására. Ugyanis a munkáltatónak van joga arra, hogy a munkavállalót a törvény szabta korlátok között, átmenetileg a munkahelyétől eltérő helyen foglalkoztassa. Ez azonban nem jár a munkahely módosításával vagy nem jelent többes munkahelyet.

Fontos, hogy a szokásos munkavégzési hely alapján meghatározott munkahely megváltoztatásához szintén a munkaszerződés közös megegyezéssel való módosítása szükséges, függetlenül attól, hogy a munkaszerződésben a munkahely megjelölése nem szerepel.

A home office és a távmunka

A koronavírus-járvány alatt szinte mindenki megismerkedett a home office-ban végzett munkával és a távmunkával. A kettő azonban nem szinonimája egymásnak, és több más különbség mellett a munkahely tekintetében is fontos különbséget tenni a kettő között.

Távmunka esetén a dolgozó a munkáját a munkaszerződése alapján a munkáltató telephelyétől eltérő helyen – de nem szükségszerűen az otthonában – végzi. Tehát távmunka esetén a dolgozó rendszerint ezen a meghatározott munkahelyen végzi a munkáját. Ehhez képest átmeneti jelleggel van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai szerint más munkahelyen foglalkoztassa, például behívja a telephelyre dolgozni.

A távmunkával szemben a home office szabályait a Munka Törvénykönyve nem tartalmazza. A home office általában eseti vagy átmeneti jellegű munkavégzésnek minősül, amikor a munkavállaló nem a munkaszerződés szerinti munkahelyén, hanem otthon dolgozik. Ilyen módon való otthoni munkavégzést a munkáltató rendelhet el, vagy a munkavállaló kérelmezheti, és a munkáltató hagyja jóvá. Természetesen alapvető feltétel, hogy a munka jellege lehetővé tegye az otthoni munkavégzést és a munkavállaló otthona is alkalmas legyen erre.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.