Mit kell munkahelynek tekinteni?

2021. 04. 08., 17:30

A munkahely a munkaviszony egyik lényeges eleme. A munkavállaló tevékenységét jelentős mértékben meghatározza, hogy a munkáját hol kell elvégeznie. Ezért fontos, hogy miként kerül a munkaszerződésben meghatározásra a munkahely. Ennek elmaradása esetén mit kell munkahelynek tekinteni? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A munkahely meghatározása a munkaszerződésben

A Munka Törvénykönyve a munkaszerződés kötelező elemeként határozza meg a munkahely megjelölését. A munkahelyet tehát a munkaszerződésben kell meghatározni.

A törvény nem követeli meg a munkahely cím szerint való pontos meghatározását, de természetesen a munkahely pontos címmel is megjelölhető.

Munkahelyként egy földrajzi egység is meghatározható, például város, megye, ország vagy akár indokolt esetben egy ezeknél nagyobb területi egység. Arra is lehetőség van, hogy egyidejűleg több helyet is megjelöljenek a felek munkahelyként, például a munkáltató több telephelyét.

A munkahely pontos meghatározása különösen azért fontos mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára, mert a munkaszerződés, és az abban rögzített munkahely alapvetően csak mindkét fél közös megegyezésével módosítható.

A munkaszerződésben nem szereplő munkahely

Előfordul, hogy a felek a munkaszerződésben mégsem rendelkeztek a munkahelyről. Ilyen esetben a munkaszerződés nem érvénytelen, hanem munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

A szokásos munkavégzési hely megállapítására nyilvánvalóan akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló hosszabb-rövidebb ideje már dolgozik. Ha a munkavállaló például egy-egy kivételtől eltekintve folyamatosan ugyanott dolgozik (pl. a munkáltató székhelyén), akkor ezt a helyet kell a munkavégzés szokásos helyének tekinteni, akkor is, ha eseti jelleggel más helyen is dolgozott a munkáltató utasítására. Ugyanis a munkáltatónak van joga arra, hogy a munkavállalót a törvény szabta korlátok között, átmenetileg a munkahelyétől eltérő helyen foglalkoztassa. Ez azonban nem jár a munkahely módosításával vagy nem jelent többes munkahelyet.

Fontos, hogy a szokásos munkavégzési hely alapján meghatározott munkahely megváltoztatásához szintén a munkaszerződés közös megegyezéssel való módosítása szükséges, függetlenül attól, hogy a munkaszerződésben a munkahely megjelölése nem szerepel.

A home office és a távmunka

A koronavírus-járvány alatt szinte mindenki megismerkedett a home office-ban végzett munkával és a távmunkával. A kettő azonban nem szinonimája egymásnak, és több más különbség mellett a munkahely tekintetében is fontos különbséget tenni a kettő között.

Távmunka esetén a dolgozó a munkáját a munkaszerződése alapján a munkáltató telephelyétől eltérő helyen – de nem szükségszerűen az otthonában – végzi. Tehát távmunka esetén a dolgozó rendszerint ezen a meghatározott munkahelyen végzi a munkáját. Ehhez képest átmeneti jelleggel van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai szerint más munkahelyen foglalkoztassa, például behívja a telephelyre dolgozni.

A távmunkával szemben a home office szabályait a Munka Törvénykönyve nem tartalmazza. A home office általában eseti vagy átmeneti jellegű munkavégzésnek minősül, amikor a munkavállaló nem a munkaszerződés szerinti munkahelyén, hanem otthon dolgozik. Ilyen módon való otthoni munkavégzést a munkáltató rendelhet el, vagy a munkavállaló kérelmezheti, és a munkáltató hagyja jóvá. Természetesen alapvető feltétel, hogy a munka jellege lehetővé tegye az otthoni munkavégzést és a munkavállaló otthona is alkalmas legyen erre.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS