Mit jelent, ha elmaradt a kockázatfeltáró nyilatkozat a devizahiteles szerződés esetén?

Mit értünk kockázatfeltáró nyilatkozat alatt?

A devizahiteles szerződések megkötésének időszakában a hitelintézeti törvény előírta, hogy ha a pénzintézet lakossági ügyféllel kötött devizahitel nyújtására szóló szerződést, akkor kockázatfeltáró nyilatkozatban kell ismertetnie az ügyletben rejlő kockázatot.

A devizahiteles szerződés legproblémásabb része, hogy a hitelfelvevő forintban fennálló tartozása a devizaárfolyamnak a forinthoz viszonyított változását követi. Ez a forint nagyobb mértékű gyengülése esetén azt jelenti, hogy a fogyasztó tartozása nagymértékben megnövekszik. Ez a valóságban is megtörtént.

A törvény előírta, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatnak devizahiteles szerződés esetén többek között tartalmaznia kell az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre.

A törvény nem volt túl bőbeszédű azzal kapcsolatban, hogy az árfolyamkockázat ismertetése voltaképpen mit jelent. Így a hazai és az Európai Unió bíróságának gyakorlatában alakult ki, hogy mit kellett ismertetnie a pénzintézetnek, mit kell árfolyamkockázatnak tekinteni. Ennek megfelelően a tájékoztatásból ki kellett tűnnie a következőknek.

• A fogyasztó tartozásának forintban kifejezett összege a kikötött devizanemnek a forinthoz viszonyított árfolyam változásának függvényében változik.
• Az árfolyamkockázat korlátozás nélküli, amely kockázat kizárólag a fogyasztót terheli.
• Az árfolyam fogyasztó számára kedvezőtlen változásának nincs felső határa.
• Az árfolyamváltozás lehetősége valós kockázat, az árfolyam bármilyen mértékű változása a futamidő alatt reálisan bekövetkezhet, ezért
• a deviza alapú hitel a forinthitelekhez képest fokozott kockázattal jár.

Érvénytelen a devizahiteles szerződés, ha nem volt kockázatfeltáró nyilatkozat? 

Számos olyan deviza alapú kölcsönszerződés született, ahol a kockázatfeltáró nyilatkozat átadását elmulasztotta a pénzintézet. Mégsem mondható el általános jelleggel, hogy a devizahiteles szerződés automatikusan semmis, ha nem volt kockázatfeltáró nyilatkozat. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a hitelintézeti törvény nem mondta ki, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat elmaradása vagy nem megfelelő volta esetén a kölcsönszerződés érvénytelen. Másrészt a deviza alapú hitel kockázatáról való tájékoztatás a bírósági gyakorlat alapján például a szerződésben is megadható volt.

Amennyiben a devizahiteles szerződés érvénytelen, azt nem önmagában a kockázatfeltáró nyilatkozat hiánya okozza. Az érvénytelenséget az okozza, ha megfelelő tájékoztatás nélkül a szerződésnek az árfolyamkockázatra, illetve az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezései nem voltak a fogyasztó számára világosak és érhetőek. Ha nem volt kockázatfeltáró nyilatkozat, de a szerződés tartalma alapján a fogyasztó számára világos kellett legyen a devizahiteles szerződés kockázata, akkor a szerződés nem érvénytelen.

Ha a szerződés alapján nem volt a fogyasztó számára érthető és világos az árfolyamkockázat mibenléte, akkor a szerződésnek az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő rendelkezései sem tekinthetők világosnak és érhetőnek.

Az az általános szerződési feltétel vagy fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel, amely nem világos vagy nem érthető, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül. A fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltételei pedig semmisek. Így, ha az árfolyamkockázat a fogyasztó számára a szerződés alapján nem volt világos és érthető, akkor a szerződésnek az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő rendelkezései semmisek. Mivel a devizahiteles szerződés e rendelkezések nélkül rendszerint nem teljesíthető, ezért ilyenkor az egész szerződés érvényessége megdől, érvénytelenné válik.

Bírósági gyakorlat az árfolyamkockázattal kapcsolatban

A kockázatfeltáró nyilatkozat elmaradása esetén is mindig esetenként lehet és kell vizsgálni azt, hogy a szerződés tartalma, illetve a fogyasztó által kapott egyéb tájékoztatás alapján az árfolyamkockázatot ismernie kellett-e a fogyasztónak.

A bíróságok gyakorlatában vannak tipikus esetek, amikor úgy kell tekinteni, hogy az árfolyamkockázat mibenléte a fogyasztónak nem volt világos és érthető.

• Ilyen például, ha a szerződés formai és nyelvtani szempontból tartalmazza ugyan, hogy az árfolyamkockázat a fogyasztót terheli, de olyan a megfogalmazás, hogy abból a fogyasztó a valós kockázatra nem tudott következtetni.
• Ide tartozik az is, ha az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás tartalmát csak kikövetkeztetni lehet a szerződés több, eltérő helyen lévő rendelkezésének együttes értelmezésével.
• Előfordulhat az is, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezések azért nem világosak és érthetőek, mert a fogyasztó a kapott szóbeli tájékoztatás vagy egyéb körülmények miatt alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az csekély mértékű, esetleg korlátozott.  

Ha érvénytelen a devizahiteles szerződés, akkor lehet-e még tartozás?

Sokan gondolják azt, hogy ha a devizahiteles szerződés érvénytelen, akkor nem állhat fenn tartozásuk a bank felé. Ez azonban nem mondható el minden esetben. Ha a szerződés érvénytelen, akkor az érvénytelenség jogi következményeit valamilyen módon rendezni kell. Ez megtörténhet a felek közötti megállapodással vagy bírósági úton.

Egy devizahiteles szerződés érvénytelenségének több oka is lehet. Elmondható viszont, ha az érvénytelenség oka egyedül az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses rendelkezések tisztességtelensége, akkor a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint az érvénytelenség orvosolható. Ebben az esetben a bíróság az érvénytelenség okát megszünteti, és utólag számol el a szerződéssel. A jelenleg uralkodó bírósági gyakorlat szerint ez rendszerint két módon történhet.

• Az egyik módszer lényege, hogy a szerződéssel úgy kell elszámolni, mintha eredetileg is forint alapon vették volna fel. Ebben az esetben tehát a magasabb forintkamatot és nem a devizahiteles szerződések alacsonyabb kamatát alkalmazzák.
• A másik módszer, hogy úgy számolnak el a szerződéssel, hogy a bíróság meghatároz egy árfolyam-korlátot, ameddig a fogyasztó viseli az árfolyamváltozás következményeit, de ezt meghaladóan nem.

Mindkét módon való elszámolásnak lehet az az eredménye, hogy a fogyasztónak még marad tartozása vagy megszűnt a tartozása, esetleg túlfizetésbe került és neki lesz követelése a bankkal szemben.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda