Mit jelent az együttműködési kötelezettség a szerződések esetén?

2019. 05. 15., 14:01

A szerződés többoldalú ügylet, amelyből az érintett feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A szerződés megkötése és teljesítése nehezen képzelhető el a felek együttműködése nélkül. Ezért a szerződő felek egyik lényeges kötelezettsége, hogy egymással együttműködjenek. Mire vonatkozik ez az együttműködési kötelezettség? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az együttműködési kötelezettség időtartama

A Polgári Törvénykönyv szerint a felek együttműködési kötelezettsége fennáll a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, továbbá a szerződés fennállása alatt és megszüntetése során is.

A feleknek tehát nem csupán a szerződés fennállásának és teljesítésének, ill. megszüntetésének idején kell kölcsönösen együttműködni. E kötelezettségük már a szerződéskötést megelőzően is fennáll. A szerződéskötéshez vezető folyamat, így az ajánlattétel, a tárgyalások, a szerződési feltételek kialakítása során is együtt kell működniük, adott esetben akkor is, ha maga a szerződés végül nem kerül megkötésre.

Az együttműködési kötelezettség tartalma

Az együttműködési kötelezettség tartalmát nem lehetséges pontosan felsorolni, mivel mindig az adott helyzettől és szerződéstől függ, hogy mi tartozik bele. Azonban a legfontosabb elemét a törvény külön is nevesíti, amely nem más, mint a tájékoztatási kötelezettség.

A felek kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő lényeges körülményekről. Nyilvánvalóan lényegesnek kell tekinteni mindazon körülményeket, amelyekről a másik fél kifejezésre juttatta, hogy számára lényegesek. Ezért, ha ilyen körülményekre vagy ezek megváltozására vonatkozóan a másik félnek információja van, erről tájékoztatnia kell az érintett felet. Természetesen e kötelezettségnek korlátját képezhetik a különböző titoktartási kötelezettségek, például az üzleti titok.

Lényeges körülménynek tekinthetők azok, amelyek a fél szerződéskötési szándékára, ill. a megkötni kívánt szerződés tartalmára hatással lehetnek. Ezek tehát olyan körülmények, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fél megalapozott döntést hozhasson a szerződés megkötéséről és annak tartalmáról.

A megkötött szerződés vonatkozásában pedig lényegesek azok a körülmények, amelyek a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükségesek. A törvény egyes szerződések esetén kifejezetten rendelkezik a tájékoztatásról. Például vállalkozási szerződés esetén előírja, hogy ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni.

A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha a másik fél az adott körülményt már ismeri, vagy közhiteles nyilvántartásból, ill. más forrásból ismernie kellett.

A kötelezettségszegés következményei

Ha a felek valamelyike megsérti az együttműködésre és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, és emiatt a másik felet kár éri, köteles e kárt megtéríteni. Ha a szerződés már létrejött, akkor szerződésszegésnek számít az együttműködési kötelezettség megszegése. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen esetben a szerződésszegő fél nehezebben mentesülhet a felelősség alól. A felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ha szerződéskötésre nem került sor, de a fél a tárgyalások során megsértette az együttműködésre vonatkozó kötelezettségét és ezzel kárt okozott, akkor a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Nem felróható a magatartása, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem jár automatikus kártérítési felelősséggel, ha a felek tárgyalásokat folytattak, de végül a szerződéskötés elmaradt. Kártérítésről akkor lehet szó, ha valamelyik fél például tévesen tájékoztatja a másikat a tárgyalások során, és ebből származott kár. Tehát nem a szerződéskötés elmaradásának ténye, ami miatt felel a vétkes fél, hanem a téves tájékoztatás következményei miatt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS