A munkáltatónak a munkaviszony keretében több, különböző fegyelmi eszköz áll rendelkezésére arra az esetre, ha a munkavállaló megszegi valamely kötelezettségét. A munkáltató fegyelmi eszközei legenyhébb következménynek számító szóbeli figyelmeztetéstől az azonnali hatályú felmondásig tartó széles skálán mozoghatnak. A munkáltatót megillető fegyelmezési jog alapvető tudnivalót dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A legenyhébb fegyelmi eszköz: szóbeli és írásbeli figyelmeztetés
A munkáltató által alkalmazható fegyelmi eszközök egy része a munkáltató és a dolgozó közötti alá-fölérendeltségi viszonyból, a munkáltató utasításai jogából származik. Az egyik legelterjedtebb fegyelmi eszköz a munkáltató által adott figyelmeztetés.
Figyelmeztetéssel rendszerint akkor él a munkáltató, ha a dolgozó kötelezettségszegése olyan enyhe súlyú, hogy a munkáltató nemhogy felmondással, de még egyéb, hátrányos következményekkel járó szankcióval sem kíván élni. Bármely munkáltató által alkalmazott fegyelmi eszköz esetén igaz, hogy arányosnak kell lennie a munkavállaló kötelezettségszegésének súlyával. Így például egy egyszeri, 10 perces késésért rendszerint a figyelmeztetés az arányos következmény, nem pedig a felmondás.
Figyelmeztetéssel a munkáltató akkor is élhet, ha a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben külön nem biztosítják számára ezt a jogot.
A figyelmeztetés jellemzője, hogy közvetlen hátránnyal nem jár a kötelességszegő dolgozóra nézve. Egyrészt arra szolgál, hogy felhívja az érintett munkavállaló figyelmét a kötelezettségszegésére. Másrészt a figyelmeztetés célja, hogy a jövőben a munkavállaló betartsa a kötelezettségeit.
A figyelmeztetés adása történhet szóban vagy írásban. A szóbeli figyelmeztetés rendszerint a legenyhébb fegyelmi eszköz. Ilyen például, ha valakire csak „rászól” a főnöke, hogy máskor tartsa be az ebédszünetet. A szóbeli figyelmeztetésről tudni kell, hogy a dolgozó kérésére a munkáltató köteles írásba foglalni. Ennek azért van jelentősége, mert az írásbeli figyelmeztetést a munkavállaló a bíróságon megtámadhatja.
Írásbeli figyelmeztetésre általában jelentősebb kötelességszegéskor kerül sor. A szóbeli figyelmeztetéshez képest ennek bizonyítása utóbb egyszerűbb. Ez például akkor lehet fontos a munkáltatónak, ha utóbb bizonyítania kell, hogy a munkavállaló már korábban is részesült figyelmeztetésben. Az írásbeli figyelmeztetésben az indoklás mellett ki kell oktatni a munkavállalót a bírósághoz fordulás lehetőségéről és határidejéről. Fontos, hogy az indoklásnak valósnak, tényszerűnek és okszerűnek kell lennie, hasonlóan például a felmondás indoklásához.
Hátrányos következményekkel járó fegyelmi eszköz
A hátrányos jogi következménnyel nem járó figyelmeztetéstől el kell különíteni azt a munkáltató által alkalmazható fegyelmi eszközt, amelyek tényleges hátránnyal járnak a dolgozó számára.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató akkor jogosult hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazni a munkavállalóval szemben, ha ezt a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés megengedi, és egyben szabályozza e szankciókat. Hátrányos következménnyel járó fegyelmi eszközt csak akkor alkalmazhat a munkáltató, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen szegi meg.
A törvény nem sorolja fel konkrétan, hogy milyen hátrányos szankciókat alkalmazhat a munkáltató. Ezt a feleknek kell szabályozniuk a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben. Olyan, a munkavállalóra hátrányos következmények jöhetnek szóba, amelyek a munkaviszonnyal összefüggenek, illetve a munkaviszony feltételeit határozott időre módosítják.
A hátrányok lehetnek pénzben mérhetők vagy nem vagyoni jellegűek. A szankció csak előre meghatározott időtartamra szólhat. Például a munkavállaló beosztásának ideiglenes módosítása a munkavállaló hátrányára, vagy meghatározott időre történő fizetéscsökkentés.
A hátrányos következménynek a kötelezettségszegés súlyával arányosnak kell lennie, és csak meghatározott időre szólhat. Csak olyan szankció alkalmazható, amely a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sérti. Például jogszerűtlen az az eljárás, melynek során a munkáltató megszégyenítő kitűző viselésére kötelezi a munkavállalót.
Ha vagyoni hátránnyal jár a büntetés, akkor ez nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.
A hátrányos jogkövetkezményről szóló határozatot minden esetben írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Továbbá ez esetben is fel kell világosítani a munkavállalót a jogorvoslattal kapcsolatos információkról.
A fegyelmi eszköz és a felmondás viszonya
Ha a munkavállaló valamely kötelezettségszegése miatt már figyelmeztetésben részesült vagy vele szemben a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott, akkor ugyanezen kötelezettségszegése okán a munkaviszonyát már nem lehet megszünteti. Utóbbi esetben ez azt jelentené, hogy a dolgozót kétszer büntetnék meg ugyanazon hibája miatt.
Természetesen a fenti tilalom nem jelenti, hogy ha a dolgozó a figyelmeztetés vagy hátrányos következmény ellenére folytatja a kötelezettségszegő magatartását vagy ismét elköveti a kötelezettségszegést, akkor ne lehetne emiatt akár felmondást is alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis nem az egyszeri hiba lesz a felmondás oka, hanem a folytatólagos vagy ismételt kötelességszegés.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.