Mikor pótolható a bíróság ítéletével a hiányzó jognyilatkozat?

2019. 08. 01., 10:15

Pótolható a jognyilatkozat? A polgári jogban kiemelkedő szerepe van a jognyilatkozatoknak. Gyakran e nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy valaki kötelezettséget vállaljon vagy jogot szerezzen. Előfordul azonban, hogy a jognyilatkozat megtételére kötelezett személy megtagadja e nyilatkozat megtételét. Ebben az esetben milyen lehetőség van a hiányzó jognyilatkozat bíróság általi pótlására? Dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mit értünk jognyilatkozat alatt?

Jognyilatkozatnak tekintünk minden olyan nyilatkozatot, amely valamilyen joghatás, jogkövetkezmény kiváltására irányul. Tehát ezek olyan nyilatkozatok, amelyekkel a nyilatkozatot tevő személy vagy egy másik fél jogot szerez, kötelezettséget vállal vagy ezekről lemond, ezektől szabadul.

Jognyilatkozat tehető szóban vagy írásban, de akár ráutaló magatartás is alkalmas lehet joghatás kiváltására.

Számtalan típusú jognyilatkozat tehető, amelyek egy része egyoldalú, más része két- vagy többoldalú. Egyoldalú jognyilatkozat például egy szerződés felmondása vagy a végrendelet. A két- vagy többoldalú jognyilatkozat tipikus példája a szerződés.

Jognyilatkozat pótlása bírósági ítélettel

Előfordulhat, hogy valaki visszaél az őt egyébként megillető jogosultsággal. Visszaélésről akkor beszélhetünk, ha a jog gyakorlása kifejezetten ellentmond az adott jogosultság általános rendeltetésének. A visszaélésszerű joggyakorlás egyik formája, ha valaki megtagadja annak a jognyilatkozatnak a megtételét, amelyet jogszabály kíván meg.

Ha valaki megtagadja a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtételét, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság ítéletével pótolhatja a hiányzó jognyilatkozatot. Például ilyen jogszabály által megkívánt nyilatkozat a közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs hozzájárulása a másik tulajdonostárs építkezéséhez. A bíróság a jognyilatkozatot akkor pótolja, ha a nyilatkozat megtagadása nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, és az emiatt előállt érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A jognyilatkozat bíróság általi pótlásának másik esete, ha valaki szerződésben vállalta a nyilatkozat megtételét, de utóbb e kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben a másik félnek lehetősége van arra, hogy peres úton pótolja az elmaradt nyilatkozatot. Például, ha ingatlan adásvételi szerződésben az eladó vállalta, hogy a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot a vételár kifizetése után megteszi. Ha az eladó e jognyilatkozat kiadását a vételár megfizetése után megtagadja, a vevő bíróságtól kérheti a nyilatkozat pótlását.

Szerződés bíróság általi létrehozása

A jognyilatkozat bíróság általi pótlásától meg kell különböztetni azt az esetet, ha a bíróság hozza létre magát a szerződést. Ebben az esetben nem egyoldalú nyilatkozatot pótol a bíróság, hanem az ítéletében két- vagy többoldalú megállapodást hoz létre, amelynek lényeges tartalmát is meghatározza.

Bizonyos esetekben a törvény kimondottan előír szerződéskötési kötelezettséget, például a közüzemi szolgáltatók szerződései vagy kötelező biztosítás esetében. Törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség esetén, ha a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja.

A bíróság által létrehozott szerződés másik, gyakrabban előforduló esete, ha a felek előszerződésben arra vállaltak kötelezettséget, hogy egymással későbbi időpontban szerződést kötnek. Ha a felek az előszerződésben a később megkötendő végleges szerződés lényeges feltételeiben megállapodtak, de ennek ellenére az egyik fél a szerződést nem hajlandó megkötni, akkor a másik fél kérelmére a bíróság hozza létre a szerződést.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS