A jogvitában álló felek a peres eljárás során a bíróság előtt is egyezséget köthetnek egymással. A bíróság azonban nem csak perben, hanem a pert megelőzően is közreműködhet az egyezség megkötésében. A pert megelőző bírósági egyezségkötés legfontosabb szabályait dr. Szabó Gergely ügyvéd mutatja be.
A bíróság a pert megelőzően, a per elkerülése érdekében is közreműködhet egyezség létrehozásában. Erre szolgál a bíróság előtti perindítást megelőző egyezségi kísérlet. Az egyezségi kísérlet a bíróság előtt lefolytatott peren kívüli eljárás. Ennek célja, hogy a jogvitában álló felek olyan egyezséget kössenek, amely azonos értékű a bírósági ítélettel.
A per megindítása előtt a jogvitában érintett felek bármelyike a bíróságon egyezségi kísérletre idézést kérhet. Az egyezségi kísérletre idézést annál a bíróságnál lehet kérni, amelyikhez a per is tartozna, tehát amelyik bíróság hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
Az egyezségi kísérletre sor kerülhet úgy, hogy a felek között a megelőző közvetítői eljárásban nem jött létre megállapodás vagy közvetítői eljárásra nem is került sor. Az egyezségi kísérlet másik esete, amikor a felek közvetítői eljárásban megállapodást kötöttek és a felek ennek jóváhagyását kérik a bíróságtól.
Az egyezségi kísérletre idézésre vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, további ismert azonosító adatait (pl. anyja neve, születési hely és idő). A kérelemben fel kell tüntetni azokat a tényeket, amelyek alapján a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. Ilyen például a jogvita tárgya, a pénzkövetelés összege stb.
Amennyiben a felek a megelőző közvetítői eljárásban létrejött megállapodás bírósági jóváhagyását kérik, akkor a kérelemhez csatolni kell a megállapodást. Ha nem volt korábban közvetítői eljárás vagy abban nem jött létre megállapodás, akkor a kérelmezőnek elő kell adnia a tervezett megállapodás tartalmát.
Amennyiben nem volt megelőzően közvetítői eljárásban kötött megállapodás, akkor a kérelmezőnek elő kell adni a jogvita tárgyát is. Vagyis azt, hogy a felek közötti mely jogviszony rendezése érdekében kéri az egyezségi kísérletet. A törvény nem követeli meg, hogy a kérelmező részletesen előadja a jogvita minden ténybeli és jogi részletét, továbbá benyújtsa a bizonyítékokat is. Azonban az egyezségkötés elősegítése érdekében javasolt, hogy a kérelem tartalmazza a fontosabb tények leírását és adott esetben a kérelmező csatolja be a jogvita szempontjából lényegesebb iratokat (pl. szerződést, bizonylatokat).
A kérelemben meg kell határozni az eljárás tárgyának értékét, amennyiben az érték meghatározható (például a másik féltől követelt pénzösszeg). Az eljárás tárgyának értéke alapján illetéket kell leróni. Az illeték mértéke 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15000 forint, amely jóval kedvezőbb a peres eljárás 6 százalékos illetékénél.
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra megidézi a feleket. Ezzel együtt megküldi a másik félnek az egyezségi kérelmet is. Ha felek az egyezségi kísérletet közösen kérték, akkor a kérelem beérkezését követő 15 napon belüli időpontra történik az idézés.
Amennyiben a felek a meghallgatáson megjelennek, a bíróság megkísérli a felek között az egyezség megkötését. Ha a felek az egyezséget megkötik, akkor a bíróság ezt jegyzőkönyvbe foglalja és a korábbi cikkünkben ismertetett szabályok szerint dönt az egyezség jóváhagyásáról.
Ha a felek között a meghallgatáson nem jött létre egyezség, a bíróság a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatja a feleket. Amennyiben a felek a közvetítés lehetőségével élni akarnak, akkor az eljárás közös kérelmükre szünetel. Az egyezségi kísérletre vonatkozó eljárás akkor folytatható, ha az érintett fél benyújtja a bíróságnak a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.