Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének egyik alapvető feltétele a bírák és a bíróság függetlensége és pártatlansága. Azonban előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek befolyásolhatják a bíróság pártatlan ítélkezését. E helyzetek feloldására szolgálnak a Polgári Perrendtartásban a kizárás szabályai. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A törvény meghatároz olyan körülményeket, amelyek fennállása esetén vélelmezi, hogy az érintett személy az ügy eldöntésében valamilyen módon érdekelt lehet. Ha ilyen objektív körülmény áll fenn, akkor az érintett a per elintézésében nem vehet részt bíróként. Ebben az esetben nincs helye mérlegelésnek abban a kérdésben, hogy az érintett bíró a körülmények ellenére tudna-e érdektelenül dönteni.
– A perben bíróként nem vehet részt, aki perben félként vesz részt, és aki a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy.
– Nem lehet a per bírája az sem, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. Ezért például nem járhat el a perben bíróként, aki a per tárgyául szolgáló szerződésben adóstársként vagy kezesként, zálogkötelezettként szerepel. Így van ez még akkor is, ha a perben közvetlenül nem szerepel alperesként.
– Nem lehet bíró az ügyben, aki az előbb felsorolt személyek (fél, féllel együtt jogosított/kötelezett személy stb.) képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt. A képviselő alatt a meghatalmazott képviselőt és a törvényes képviselőt is érteni kell. Így értelemszerűen nem bíráskodhat az ügyben, aki a perben álló cég ügyvezetője egyben. A volt képviselők is kizárásra kerülnek az ügyből, ha az ügyben korábban már eljártak képviselőként. Nem jár ugyanakkor automatikus kizárással, ha a képviselő más ügyben járt el a fél nevében.
– A per elintézésében bíróként nem vehet részt a fentebb felsorolt személyek hozzátartozója sem. Így a fél hozzátartozója, a féllel együtt jogosított/kötelezett hozzátartozója, a képviselő, volt képviselő hozzátartozója stb.
– Nem bíráskodhat a perben, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, továbbá, akit a perben a bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott.
– A perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy nem vehet részt bíróként a perben. Ennek oka a közvetítőt terhelő titoktartási kötelezettség, mivel a közvetítői eljárásban olyan tények és körülmények is tudomására juthatnak, amelyekre a felek a perben nem hivatkoznának.
– Értelemszerűen a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett. Ellenkező esetben a saját korábbi döntését kellene felülbírálnia.
– A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
– A felülvizsgálati kérelem elintézésében nem vehet részt az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
A kizárás objektív okainál általában sokkal több vitára ad okot a kizárás szubjektív oka. Ezt elfogultságnak is nevezik.
– A törvény szerint a per elintézésében bíróként nem vehet részt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. Az elfogultság, mint kizárási ok nehezebben megfogható, mint a konkrétabb körülményekhez köthető objektív kizárási okok. A peres felek gyakran elfogultságként értelmezik, ha az eljáró bíró valamilyen jogi kérdésben téved. Azonban nem tekinthető úgy, hogy az ügy tárgyilagos megítélése nem várható a bírótól, ha tévesen értelmez vagy alkalmaz valamely jogszabályt. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíró a perben felmerült tényekből, bizonyítékokból téves következtetéseket von le. Az ilyen helyzet orvoslására nem a kizárás intézménye szolgál, hanem a bíróság döntése elleni jogorvoslati eljárások. Tehát önmagában nem tekinthető elfogultnak egy bíró azért, mert a perben a félnek kedvezőtlen döntést hozott.
– Kizárásra adhat okot, ha a bíró és a peres fél között a per tárgyától függetlenül is üzleti vagy szerződéses kapcsolat áll fenn.
– Szintén kizárás alapjául szolgálhat, ha a bíró a felek valamelyikével közeli személyes kapcsolatban van, ami kihat az ügy tárgyilagos megítélésére.
Meghatározott feltételek esetén maga a bíróság is kizárható egy ügyből. A bíróság kizárásáról egy következő cikkben ismertetjük a legfontosabb szabályokat.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A sörrajongók kérései alapján összerakott receptből született meg.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.