Mikor jogszerűek az egymást követő határozott idejű munkaszerződések?

2019. 02. 07., 17:45

Határozott idejű munkaviszony esetén előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony letelte után is szüksége lenne a dolgozó munkájára. Ilyen esetben kézenfekvő a munkaszerződés meghosszabbítása vagy újabb határozott időre való ismételt szerződéskötés. Az egymást követő határozott idejű munkaszerződések azonban nem minden esetben jogszerűek. Milyen feltételekkel jogszerű a határozott idejű munkaszerződések sorozata?A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A határozott idejű munkaviszony

A munkaszerződés főszabály szerint határozatlan időre jön létre. A felek azonban úgy is megállapodhatnak, hogy a munkaviszony határozott időre létesül. A munkaszerződésben naptárilag vagy más alkalmas módon határozhatják meg a munkaviszony időtartamát. A határozott idejű munkaviszony időtartamát azonban nem lehet olyan módon meghatározni, hogy a megszűnés időpontja kizárólag az egyik fél akaratától függjön.

A határozott idejű munkaviszony egyik legfontosabb jellemzője, hogy a szerződésben meghatározott időtartam elteltével a munkaviszony minden további intézkedés nélkül megszűnik. Ebben az esetben tehát sem a munkáltató, sem a munkavállaló részéről nincs szükség felmondásra. Ilyenkor nem jár végkielégítés, és nem érvényesülnek a határozatlan munkaviszony esetén a dolgozót védő felmondási korlátok és tilalmak sem.

A munkáltató és a munkavállaló jogos érdeke

A határozott idejű munkaviszony fent vázolt tulajdonságai adott esetben visszaélésre adnak lehetőséget a munkáltató részéről. Gyakran előforduló eset, hogy a munkáltató határozatlan idejű munkaszerződés helyett a határozott idejű szerződést hosszabbítja meg a dolgozóval újra és újra meghatározott időre. A másik előforduló eset, hogy a határozott idő leteltével többször újrakötik a szerződést, szintén határozott időre. Ezek a megoldások nem minden esetben jogellenesek, azonban be kell tartani a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításának, újrakötésének törvényi feltételeit.      

A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt határozott munkaviszony létesítése akkor jogszerű, ha a munkáltatónak ehhez jogos érdeke fűződik. További feltétel, hogy az ilyen megoldás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Nem megengedett például a határozott idejű szerződés meghosszabbítása vagy ilyen szerződések láncolata, ha ennek célja, hogy a munkáltató számára megkönnyítse a munkaviszony megszüntetését. Szintén nem indokolható jogos érdekkel az ilyen szerződés-láncolat, ha ennek célja a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos költségcsökkentés (pl. végkielégítés, felmondási idő „megspórolása”). Jogszerűek lehetnek a határozott idejű munkaszerződések, ha például a munkáltató munkaerő igénye jelentősen ingadozik például idényjellegű munka esetén, vagy az időlegesen nagymértékben megnövekedő feladatok miatt.

A határozott idejű munkaszerződéseknek van törvénybe foglalt időbeli korlátja is. A határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 évig tarthat, és ebbe a maximumba a meghosszabbított, valamint a 6 hónapon belül újrakötött szerződések időtartamát is bele kell számítani.

A jogszerűtlen határozott idejű munkaviszony következményei

Ha a határozott idejű munkaviszonnyal jogszerűtlenül él a munkáltató, akkor ennek az a következménye, hogy a munkaszerződésnek a határozott időre vonatkozó kikötése semmis. Ennek következményeként a munkaviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. Ha ilyen esetben a munkáltató a meghatározott időtartam letelte után a határozott idejű munkaszerződésre hivatkozva megtagadja a dolgozó további foglalkoztatását, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt. Ebben az esetben a munkavállaló élhet a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén járó követelésekkel. A munkavállaló az elmaradt munkabér miatt kártérítést követelhet, és adott esetben végkielégítést is, ha erre egyébként jogosult lenne.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS