Mikor járhat sikerdíj a megbízottnak?

2020. 11. 26., 15:15

A megbízási szerződés nagyon elterjedt szerződéstípus. Egyik fő jellemzője, hogy a megbízottnak díjazás akkor is jár, ha tevékenysége nem vezetett eredményre. Azonban előfordulnak olyan megbízások is, ahol megbízási díjként sikerdíjat kötnek ki a felek. Melyek a sikerdíj alapvető jellemzői? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A megbízási szerződés díjazása általában

A megbízás egy olyan szerződéstípus, amelynek alapján a megbízott valamely feladatot köteles ellátni, cserébe pedig a megbízó díjat fizet neki.

A megbízásra vonatkozó általános szabályok alapján a megbízási díj akkor is jár a megbízottnak, ha eljárása akár részben, akár egészben nem vezetett eredményre. Többek között ez különbözteti meg a megbízást az olyan eredményhez kötött szerződésektől, mint például a vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződésben a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására (pl. terv elkészítése, épület felépítése stb.) vállal kötelezettséget. A díjazás pedig az eredmény elérésekor illeti meg. Ezzel szemben a megbízott magáért a feladat ellátásáért kap díjazást, az eredménytől függetlenül.

Előfordulhat azonban, hogy a megbízott nem látta el megfelelően a rábízott feladatot és az eredmény emiatt marad el. Erre az esetre a törvény előírja, hogy nem jár a megbízottnak díjazás, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból maradt el.  

Sikerdíj a megbízási szerződésben

A megbízásra vonatkozó általános szabályok nem kötik eredmény eléréséhez a megbízási díjra való jogosultságot. A gyakorlatban azonban számos olyan megbízási szerződés létezik, ahol a felek megbízási szerződésében sikerdíj szerepel. Sikerdíjas megbízásról akkor beszélhetünk, ha a megbízási díj vagy annak egy része csak az eredmény elérése esetén jár a megbízottnak. Ettől a megbízási szerződés még nem válik vállalkozássá, csupán a díjra való jogosultság körében tér el az általános szabályoktól.

Sikerdíjas megbízás rendszerint akkor jön létre, ha a felek erről külön megállapodtak, mivel a megbízás törvényi szabályozása nem szól a sikerdíjról. Vannak azonban a megbízási szerződésnek olyan, törvényben is szabályozott altípusai, amelyek esetén a jogszabály is eredményhez kötött díjazást ír elő. Ennek legtipikusabb példája a közvetítői szerződés. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a közvetítői díj (pl. jutalék, sikerdíj) a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé.

Egyéb területeken is előfordul sikerdíj a szerződésben. Például ügynöki szerződéseknél, szakértői megbízásoknál, ügyvédi megbízás esetén. Érdekesség, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény bizonyos korlátot szab a sikerdíjas megbízásnak. A törvény ugyanis kimondja, hogy bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj, azaz a sikerdíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj 2/3-át meghaladja.

Járhat-e sikerdíj a szerződés megszűnése után?

A sikerdíjban megállapodott megbízott nehéz helyzetbe kerülhet akkor, ha a megbízási szerződése azelőtt szűnik meg, hogy a kikötött eredmény megvalósult volna. Ilyenkor alapesetben nem jár neki a sikerdíj, hiszen az eredmény elmaradt. Felmerül a kérdés, hogy járhat-e a megbízottnak sikerdíj akkor, ha az eredmény a szerződés megszűnése után mégis bekövetkezik?

Általánosságban nem lehet kimondani, hogy a megbízottnak ilyen esetben mindig járna a kikötött sikerdíj, hiszen a felek közötti szerződés már megszűnt. Viszont a megbízott jogosulttá válhat a sikerdíjra a megbízás megszűnése után is, ha bizonyítja, hogy a később bekövetkezett eredmény az ő megbízotti tevékenysége következtében valósult meg.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS