Mikor járhat sikerdíj a megbízottnak?

2020. 11. 26., 15:15

A megbízási szerződés nagyon elterjedt szerződéstípus. Egyik fő jellemzője, hogy a megbízottnak díjazás akkor is jár, ha tevékenysége nem vezetett eredményre. Azonban előfordulnak olyan megbízások is, ahol megbízási díjként sikerdíjat kötnek ki a felek. Melyek a sikerdíj alapvető jellemzői? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A megbízási szerződés díjazása általában

A megbízás egy olyan szerződéstípus, amelynek alapján a megbízott valamely feladatot köteles ellátni, cserébe pedig a megbízó díjat fizet neki.

A megbízásra vonatkozó általános szabályok alapján a megbízási díj akkor is jár a megbízottnak, ha eljárása akár részben, akár egészben nem vezetett eredményre. Többek között ez különbözteti meg a megbízást az olyan eredményhez kötött szerződésektől, mint például a vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződésben a vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására (pl. terv elkészítése, épület felépítése stb.) vállal kötelezettséget. A díjazás pedig az eredmény elérésekor illeti meg. Ezzel szemben a megbízott magáért a feladat ellátásáért kap díjazást, az eredménytől függetlenül.

Előfordulhat azonban, hogy a megbízott nem látta el megfelelően a rábízott feladatot és az eredmény emiatt marad el. Erre az esetre a törvény előírja, hogy nem jár a megbízottnak díjazás, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból maradt el.  

Sikerdíj a megbízási szerződésben

A megbízásra vonatkozó általános szabályok nem kötik eredmény eléréséhez a megbízási díjra való jogosultságot. A gyakorlatban azonban számos olyan megbízási szerződés létezik, ahol a felek megbízási szerződésében sikerdíj szerepel. Sikerdíjas megbízásról akkor beszélhetünk, ha a megbízási díj vagy annak egy része csak az eredmény elérése esetén jár a megbízottnak. Ettől a megbízási szerződés még nem válik vállalkozássá, csupán a díjra való jogosultság körében tér el az általános szabályoktól.

Sikerdíjas megbízás rendszerint akkor jön létre, ha a felek erről külön megállapodtak, mivel a megbízás törvényi szabályozása nem szól a sikerdíjról. Vannak azonban a megbízási szerződésnek olyan, törvényben is szabályozott altípusai, amelyek esetén a jogszabály is eredményhez kötött díjazást ír elő. Ennek legtipikusabb példája a közvetítői szerződés. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a közvetítői díj (pl. jutalék, sikerdíj) a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé.

Egyéb területeken is előfordul sikerdíj a szerződésben. Például ügynöki szerződéseknél, szakértői megbízásoknál, ügyvédi megbízás esetén. Érdekesség, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény bizonyos korlátot szab a sikerdíjas megbízásnak. A törvény ugyanis kimondja, hogy bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj, azaz a sikerdíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj 2/3-át meghaladja.

Járhat-e sikerdíj a szerződés megszűnése után?

A sikerdíjban megállapodott megbízott nehéz helyzetbe kerülhet akkor, ha a megbízási szerződése azelőtt szűnik meg, hogy a kikötött eredmény megvalósult volna. Ilyenkor alapesetben nem jár neki a sikerdíj, hiszen az eredmény elmaradt. Felmerül a kérdés, hogy járhat-e a megbízottnak sikerdíj akkor, ha az eredmény a szerződés megszűnése után mégis bekövetkezik?

Általánosságban nem lehet kimondani, hogy a megbízottnak ilyen esetben mindig járna a kikötött sikerdíj, hiszen a felek közötti szerződés már megszűnt. Viszont a megbízott jogosulttá válhat a sikerdíjra a megbízás megszűnése után is, ha bizonyítja, hogy a később bekövetkezett eredmény az ő megbízotti tevékenysége következtében valósult meg.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS