Mikor érvénytelen egy szerződés? – A legfontosabb tudnivalók

2020. 12. 08., 16:45

A szerződés érvénytelensége bármely szerződéses kapcsolatban felmerülhet. A mindennapi szóhasználatban is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valamilyen megegyezés vagy kijelentés érvénytelen. Azonban e szóhasználat mögött nem mindig a jogi értelemben vett érvénytelenséget értjük. Mit jelent, ha egy szerződés jogi szempontból érvénytelen? Melyek az érvénytelen szerződés legfontosabb tudnivalói? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az érvénytelen szerződés

Az érvénytelen szerződés egy olyan szerződés, amelyet a felek megkötöttek ugyan, de maga a szerződés súlyos hibában szenved. Érvénytelen szerződés esetén a hiba olyan súlyos, hogy a szerződés nem válthatja ki azt a jogi hatást, amelyre a szerződő felek szánták. Az érvénytelen szerződésre egyik szerződő fél sem hivatkozhat úgy, hogy annak alapján valamilyen jogosultsága keletkezett, illetve nem követelheti a másik féltől az érvénytelen szerződésben foglalt kötelezettség teljesítését. Például egy érvénytelen adásvételi szerződés alapján a vevő nem szerezheti meg az eladott dolog tulajdonjogát, az eladó pedig nem követelheti a vételárat.

A Polgári Törvénykönyv részletesen szabályozza, hogy mely okokból tekinthetünk egy szerződést érvénytelennek.

Az akarati hibák

A szerződéshez minden esetben a felek egybehangzó akarata és konszenzusa szükséges. Ha ennek ellenére a szerződési akaratban hiba van, az a szerződés érvénytelenségéhez vezethet. Az akarati hibák közé soroljuk:

  • a tévedést,
  • a megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel létrejött szerződést, valamint
  • a színlelt szerződést.

Az alaki hiba

A szerződés érvénytelenségét okozhatja, ha a szerződés formájában van a hiba. Ez akkor állhat elő, ha a jogszabály vagy maguk a szerződő felek a szerződés érvényességét meghatározott formához kötik, de a szerződés ezen alakszerűség megsértésével jön létre. Például, ha egy kötelezően írásban megkötendő szerződést a felek szóban kötnek meg.

Hiba a joghatásban

Szintén a szerződés érvénytelenségéhez vezethet, ha a szerződés által kiváltani kívánt joghatás szenved valamilyen hibában. Ilyen hibás szerződés például:

Részlegesen érvénytelen szerződés

Megeshet, hogy a szerződés hibája csak a szerződés egy meghatározott részét érinti. Például csak a szerződés egyik rendelkezése ütközik jogszabályba, míg a szerződés többi része jogszerű. Ebben az esetben az érvénytelenség csak a szerződés hibával érintett részére vonatkozik. Így a szerződésnek csak ez a része lesz érvénytelen, a további része érvényes. Például, ha egy megbízási szerződésben kizárják a megbízó felmondási jogát, akkor a felmondást tiltó rendelkezés érvénytelen, a szerződés többi része érvényes és teljesíthető.

Ha részbeni érvénytelenség esetén feltehető, hogy az érvénytelen rész nélkül a felek a szerződést nem kötötték volna meg, akkor az egész szerződés megdől, azaz érvénytelen lesz.

Ha egy fogyasztói szerződés esetén áll fenn részbeni érvénytelenség, akkor az egész szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

A semmis és megtámadható szerződések

Az érvénytelen szerződések között különbséget tehetünk aszerint, hogy a szerződés

  • semmis vagy
  • megtámadható.

A semmis szerződés

A semmis szerződés esetén a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, a szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen. Ez azt jelenti, hogy az érvénytelenségre hivatkozó személy nem köteles a szerződést megtámadni. A semmisségre való hivatkozását nem kell a másik féllel közölnie. A szerződés semmisségét a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie. Tehát a bíróság a semmis szerződés érvénytelenségét akkor is megállapítja, ha a peres felek erre nem is hivatkoznak, de a bíróság számára rendelkezésre álló adatokból a semmisség megállapítható. Semmis például:

  • az alaki hibás szerződés,
  • a jogszabályba ütköző szerződés, vagy
  • fogyasztói szerződés olyan rendelkezése, amely tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.

A megtámadható szerződés

A megtámadható szerződés érvénytelenségéhez a szerződés sikeres megtámadása szükséges. Eredményes megtámadás esetén a szerződés a megkötésére visszamenően válik érvénytelenné.

A szerződést az a fél támadhatja meg, aki a szerződéssel kapcsolatban sérelmet szenvedett, illetve akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadás történhet a másik félhez intézett nyilatkozattal (pl. levélben) vagy közvetlenül a bíróság előtti megtámadással, perindítás útján. A szerződés megtámadására a szerződés megkötésétől számított 1 éves határidő áll rendelkezésre. Ha az érintett a szerződést a másik félhez intézett nyilatkozattal támadta meg, de az nem volt eredményes, mert a másik fél nem ismerte el az érvénytelenséget, akkor a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül fordulhat bírósághoz.

Megtámadható a szerződés például:

  • ha a fél a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt vagy
  • megtévesztés, illetve jogellenes fenyegetés hatására kötött szerződést.

Ha megtámadható szerződésből származó követelést támasztanak valakivel szemben, akkor védekezésként akkor is hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére, ha az 1 éves megtámadási határidő már eltelt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-22 10:05:00
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a vidéki közösségeket segítő felhívások közül az első kettőt a Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület és a Szatmári Síkság LEADER Egyesület tette közzé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS