A szerződés érvénytelensége bármely szerződéses kapcsolatban felmerülhet. A mindennapi szóhasználatban is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valamilyen megegyezés vagy kijelentés érvénytelen. Azonban e szóhasználat mögött nem mindig a jogi értelemben vett érvénytelenséget értjük. Mit jelent, ha egy szerződés jogi szempontból érvénytelen? Melyek az érvénytelen szerződés legfontosabb tudnivalói? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az érvénytelen szerződés
Az érvénytelen szerződés egy olyan szerződés, amelyet a felek megkötöttek ugyan, de maga a szerződés súlyos hibában szenved. Érvénytelen szerződés esetén a hiba olyan súlyos, hogy a szerződés nem válthatja ki azt a jogi hatást, amelyre a szerződő felek szánták. Az érvénytelen szerződésre egyik szerződő fél sem hivatkozhat úgy, hogy annak alapján valamilyen jogosultsága keletkezett, illetve nem követelheti a másik féltől az érvénytelen szerződésben foglalt kötelezettség teljesítését. Például egy érvénytelen adásvételi szerződés alapján a vevő nem szerezheti meg az eladott dolog tulajdonjogát, az eladó pedig nem követelheti a vételárat.
A Polgári Törvénykönyv részletesen szabályozza, hogy mely okokból tekinthetünk egy szerződést érvénytelennek.
Az akarati hibák
A szerződéshez minden esetben a felek egybehangzó akarata és konszenzusa szükséges. Ha ennek ellenére a szerződési akaratban hiba van, az a szerződés érvénytelenségéhez vezethet. Az akarati hibák közé soroljuk:
Az alaki hiba
A szerződés érvénytelenségét okozhatja, ha a szerződés formájában van a hiba. Ez akkor állhat elő, ha a jogszabály vagy maguk a szerződő felek a szerződés érvényességét meghatározott formához kötik, de a szerződés ezen alakszerűség megsértésével jön létre. Például, ha egy kötelezően írásban megkötendő szerződést a felek szóban kötnek meg.
Hiba a joghatásban
Szintén a szerződés érvénytelenségéhez vezethet, ha a szerződés által kiváltani kívánt joghatás szenved valamilyen hibában. Ilyen hibás szerződés például:
Részlegesen érvénytelen szerződés
Megeshet, hogy a szerződés hibája csak a szerződés egy meghatározott részét érinti. Például csak a szerződés egyik rendelkezése ütközik jogszabályba, míg a szerződés többi része jogszerű. Ebben az esetben az érvénytelenség csak a szerződés hibával érintett részére vonatkozik. Így a szerződésnek csak ez a része lesz érvénytelen, a további része érvényes. Például, ha egy megbízási szerződésben kizárják a megbízó felmondási jogát, akkor a felmondást tiltó rendelkezés érvénytelen, a szerződés többi része érvényes és teljesíthető.
Ha részbeni érvénytelenség esetén feltehető, hogy az érvénytelen rész nélkül a felek a szerződést nem kötötték volna meg, akkor az egész szerződés megdől, azaz érvénytelen lesz.
Ha egy fogyasztói szerződés esetén áll fenn részbeni érvénytelenség, akkor az egész szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
A semmis és megtámadható szerződések
Az érvénytelen szerződések között különbséget tehetünk aszerint, hogy a szerződés
A semmis szerződés
A semmis szerződés esetén a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, a szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen. Ez azt jelenti, hogy az érvénytelenségre hivatkozó személy nem köteles a szerződést megtámadni. A semmisségre való hivatkozását nem kell a másik féllel közölnie. A szerződés semmisségét a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie. Tehát a bíróság a semmis szerződés érvénytelenségét akkor is megállapítja, ha a peres felek erre nem is hivatkoznak, de a bíróság számára rendelkezésre álló adatokból a semmisség megállapítható. Semmis például:
A megtámadható szerződés
A megtámadható szerződés érvénytelenségéhez a szerződés sikeres megtámadása szükséges. Eredményes megtámadás esetén a szerződés a megkötésére visszamenően válik érvénytelenné.
A szerződést az a fél támadhatja meg, aki a szerződéssel kapcsolatban sérelmet szenvedett, illetve akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadás történhet a másik félhez intézett nyilatkozattal (pl. levélben) vagy közvetlenül a bíróság előtti megtámadással, perindítás útján. A szerződés megtámadására a szerződés megkötésétől számított 1 éves határidő áll rendelkezésre. Ha az érintett a szerződést a másik félhez intézett nyilatkozattal támadta meg, de az nem volt eredményes, mert a másik fél nem ismerte el az érvénytelenséget, akkor a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül fordulhat bírósághoz.
Megtámadható a szerződés például:
Ha megtámadható szerződésből származó követelést támasztanak valakivel szemben, akkor védekezésként akkor is hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére, ha az 1 éves megtámadási határidő már eltelt.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.