A nagyobb összegű hiteleknél gyakran tapasztalhatjuk, hogy az adós mellett egy vagy akár több adóstárs is szerepel a hitelszerződésben. Az adóstárs szerepe és kötelezettségei körül gyakran vannak félreértések. Mit érdemes tudni, mielőtt valaki adóstársként részt vesz egy hitelszerződésben? A legfontosabbakat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Adóstárs többféle szerződésben is szerepelhet. Leggyakrabban a pénzintézetektől felvett hitel- és kölcsönszerződések kapcsán lehet találkozni vele.
A hitelszerződésekben az adóstárs bevonásának gyakori oka, hogy az adós egyedül nem felel meg a hitelfelvételhez szükséges feltételeknek. Ide tartozik például, ha a hitelt felvenni kívánó személy jövedelme nem felel meg a feltételeknek. Adóstársra lehet szükség akkor is, ha az adós életkora miatt egyedül nem felel meg a hitelfeltételeknek. Előfordulhat az is, hogy az adós jövedelmi viszonyai alapján egyedül, házastársa bevonása nélkül is megfelelne a banki hitelfeltételeknek, azonban a pénzintézet bizonyos típusú hitelt csak akkor biztosít az adós számára, ha a házastársa is részt vesz a szerződésben adóstársként.
Természetesen az sem kizárt, hogy több személy anélkül döntsön közös hitelfelvétel mellett, hogy valamely feltétel előírta volna nekik az adóstárs kötelező bevonását. A közösen hitelt felvevő személyek szintén adóstársként fognak a szerződésben szerepelni.
Az adóstársi kötelezettséggel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért ugyanúgy felelősséggel tartozik, mint az adós. Hitelszerződés esetén tehát ugyanúgy elsődleges kötelezettje a szerződésnek, mint az adós. Ez abban az esetben is igaz, ha például a szerződésben az adós számlája került megjelölésre olyan számlaként, amelyről a törlesztés történik.
Adóstársak esetén a hitelszerződés általában kifejezetten előírja, hogy a szerződésből származó fizetési kötelezettségek az adóst és az adóstársat egyetemlegesen terhelik. Az egyetemleges kötelezettség azt jelenti, hogy mindketten a teljes összeggel tartoznak a hitelező felé. A teljes összeg követelhető bármelyiküktől. Például, ha 10 millió forint hiteltartozás áll fenn, akkor az egyetemleges tartozás miatt a hitel nem fizetése esetén a teljes hiteltartozás bármelyiküktől követelhető. Vagyis a pénzintézet felé nem úgy tartoznak, hogy az adós és az adóstárs fejenként 5-5 millió forinttal tartozik.
Ha az adós nem fizeti a törlesztő részleteket, és emiatt a bank a szerződést felmondja, az adóstárs nem hivatkozhat arra, hogy a törlesztés elmaradásáért nem felelős, arról nem tudott.
Az adóstársi kötelezettséggel kapcsolatban gyakori az a félreértés, hogy a tartozás megfizetéséért való felelőssége mögöttes. Azaz csak akkor és annyiban köteles teljesíteni, amennyiben az adós a teljesítést elmulasztotta. Láthattuk a fentiekből, hogy ez nem így van. Az adós mulasztása közvetlenül kihat az adóstársára is. Azt eredményezheti, hogy az adóstárstól is a teljes tartozást követelik.
Hitel esetén sincs kizárva, hogy az adóstársak csak a rájuk eső arányos rész visszafizetésével tartozzanak a hitelező felé. Ennek oka, hogy a pénztartozás ún. osztható szolgáltatás, tehát önálló részekre bontható. Azonban a gyakorlatban – különösen a pénzügyi intézmények által kötött szerződések esetén – szinte mindig kikötik a szerződésben, hogy az adós és az adóstárs(ak) tartozása egyetemleges.
Ha több adós szerepel egy hitelszerződésben, akkor egymás között miként kezeljék a visszafizetéseket?
A törvény ezt a kérdést úgy szabályozza, hogy az egyetemleges kötelezetteket a kötelezettség főszabály szerint egymás között egyenlő arányban terheli. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegesség csak a hitelező felé áll fenn. Az egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban kötelesek a visszafizetést teljesíteni. Ebből is jól látható, hogy az adóstárs helyzete nem különbözik az adósétól. Az adóssal való viszonyában is egyenlő arányban terheli őt a visszafizetés.
Az adósnak és adóstársaknak van lehetőségük arra, hogy az egymás közötti viszonyukat a törvényben foglaltaktól eltérően szabályozzák. Például megállapodhatnak abban is, hogy egymás közötti viszonyukban csak az adós köteles a törlesztésre, akkor is, ha a hitelező felé egyetemlegesen tartoznak.
Egyetemleges tartozás esetén, ha az egyik adós vagy adóstárs a ráeső részt meghaladó összeget fizetett vissza a hitelezőnek, akkor a többiektől követelheti az általa kifizetett többlet megtérítését.
Amennyiben az adóstársak tartozása nem egyetemleges, azaz mindegyikük csak a ráeső résszel tartozik a jogosultnak, akkor az adóstársak belső viszonyai ugyanígy alakulnak, ha nem állapodtak meg másként.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.