Mi a különbség a többletmunka és a pótmunka között?

A vállalkozó díjazása

A vállalkozási szerződés olyan szerződés, amelyben a vállalkozó valamilyen tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítását vállalja. Az elérendő eredmény lehet például valamely építési vagy szerelési munka megvalósítása, tervezési munka elvégzése, kutatási eredmény elérése stb.

A vállalkozó a kikötött munka megvalósításáért, eredmény eléréséért vállalkozói díjra jogosult, amelyet a megrendelő köteles neki megfizetni. A vállalkozói díj tehát az ilyen típusú szerződések nélkülözhetetlen eleme. Ha a felek a vállalkozói díjban nem állapodnak meg, akkor a szerződés nem is jön létre.

A vállalkozói díj meghatározására rendszerint kétféle módon szokott sor kerülni.

• Az egyik a tételes vállalkozói díj meghatározása. Ebben az esetben a ténylegesen elvégzett munka alapján kerül sor a vállalkozói díj és a vállalkozó költségeinek megfizetésére. Ilyenkor utólagosan kerül sor a díj elszámolására és pontos megállapítására. Az elszámolás történhet az egyes elvégzett munka-tételek és költségek alapján, illetve a ráfordított munkaidő szerint.
• A vállalkozói díj meghatározásának másik módszere az átalány jellegű munkadíjban való megállapodás. Ilyenkor a díjazás összege már a munka elvégzése előtt pontosan meghatározásra kerül, függetlenül attól, hogy utóbb ténylegesen mennyi munkavégzést igényel a megrendelés teljesítése.

Mi a többletmunka?

A vállalkozó alapvető kötelezettsége, hogy mindazon munkákat elvégezze, amely a szerződésben kikötött eredmény megvalósításához szükséges. Ide tartozik mindaz, ami a munka (pl. épület, berendezés, terv stb.) rendeltetésszerű használhatóságához, illetve működéséhez szükséges.

A Polgári Törvénykönyv szerint a többletmunkának két típusa van.

• Többletmunka egyrészt a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka. Ilyen például a megvalósítani vállalt tervben szereplő, de a díjat tartalmazó költségvetésben nem szereplő munka.
• A többletmunka másik típusát képezik azok a munkák, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Tehát ebben az esetben műszakilag szükségszerű munkák elvégzéséről van szó.

A vállalkozó a többletmunka említett két típusába tartozó munkákat köteles elvégezni.

A többletmunka díjazása

A többletmunka díjazásával kapcsolatban fontos tudni, hogy ha a felek a vállalkozói díjat átalánydíjként határozták meg, akkor a vállalkozó a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. Ha tehát az átalánydíj meghatározásakor kihagytak olyan munkákat, amelyek többletmunkának számítanak, akkor e munkák elvégzéséért utólag sem lehet többlet díjazást követelni.

A vállalkozó a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségeinek megtérítését viszont követelheti a megrendelőtől, amely költségek felmerülése a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható.

Mi a pótmunka?

Pótmunkának minősül az olyan munka, amelynek elvégzését a megrendelő utólag rendelte meg. Tehát pótmunka esetén a munka elvégzése a megrendelő miatt válik szükségessé. Itt nem a szerződésben foglalt munka megvalósításához műszakilag szükséges lépések elvégzéséről van szó, mint a többletmunkánál.

A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt pótmunkát, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. Ide tartoznak különösen azok a munkák, amelyek tervmódosítás folytán váltak szükségessé.

A pótmunka díjazása

A pótmunka ellenértékének megfizetését a vállalkozó abban az esetben is igényelheti, ha a felek a vállalkozói díjat átalánydíjként határozták meg. Ilyenkor tehát a pótmunka nem képezi az átalánydíj részét, és a pótmunka díját az átalánydíj fölött kell megfizetni. Értelemszerűen ilyen esetben a pótmunka elszámolása tételes díjelszámolással történhet.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda