Megszakítható a munkavállaló szabadsága?

2022. 04. 20., 10:55

A munkavállaló szabadsága a pihenés és a regenerálódás ideje a dolgozó számára. Azonban előfordulhat, hogy valamely okból a szabadságon lévő munkavállaló munkájára mégis szükség van. Van-e lehetőség arra, hogy a már kiadott szabadság időpontját a munkáltató módosítsa? A kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd járta körbe.

Ki rendelkezik a szabadság igénybevételéről?

Főszabály szerint a munkáltató rendelkezik arról, hogy a munkavállaló mikor megy szabadságra. Ennek során be kell tartania a Munka Törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó szabályait.

Fontos tudni, hogy a törvény szerint a szabadságot mindig a munkáltató adja ki, tehát a szabadságot nem a dolgozó „veszi ki”. A munkáltatónak nem csak joga, hanem kötelezettsége is, hogy a munkavállalót megillető szabadságot kiadja. Természetesen nem tilos, hogy a szabadsággal való rendelkezést a munkáltató átengedje a munkavállalónak, ahogy a gyakorlatban ez sok munkáltatónál történik. Azonban ez nem mentesíti a munkáltatót a szabadság kiadásának kötelezettsége alól. A munkáltató sem munkaügyi ellenőrzéskor, sem munkaügyi perben nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy a dolgozó számára átengedte a szabadságával való rendelkezést, azonban a dolgozó a szabadságot saját döntése alapján nem vette ki.

Hogyan adható ki a munkavállaló szabadsága?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Tehát ennyi szabadsággal lényegében a munkavállaló rendelkezik. Ebben az esetben is köteles a szabadságra való igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenteni. E jog nem illeti meg a dolgozót a munkaviszonya első három hónapjában.

A szabadság kiadása előtt a munkáltató köteles a munkavállalót meghallgatni. A törvény azt már nem írja elő, hogy – a 7 munkanapon túl - a munkáltató köteles is figyelembe venni a munkáltató kívánságát. Azonban a munkáltató a szabadság kiadásánál is köteles a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményének megfelelően eljárni, és a munkavállaló érdekeit lehetőség szerint méltányosan figyelembe venni. Ha például a munkavállalónak előre tervezett nyaralása van, amelyet a munkáltatóval is közölt, akkor a munkáltatónak ezt a szabadság kiadásánál lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Alapos ok nélkül nem törekedhet arra, hogy a dolgozó tervezett pihenését akadályozza.

A törvény is tartalmaz biztosítékokat arra nézve, hogy a munkavállaló a szabadságát megfelelően tudja igénybe venni, például ne lehessen a szabadságot túlságosan szétszabdalni. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem jelenti szükségszerűen 14 munkanapnyi szabadság felhasználását. A 14 egybefüggő napba a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. Ha például általános munkarenddel számolunk, amikor a dolgozónak szombaton és vasárnap pihenőnapja van, akkor a 14 egybefüggő munkavégzés nélküli naphoz csak 10 munkanapnyi szabadságot kell felhasználni. Ekkor ugyanis 4 nap eleve pihenőnap, amire szabadságot nem lehet kiadni.

Mikor szakítható meg a munkavállaló szabadsága?

A már kiadott, illetve a megkezdett szabadság igénybevételéhez a munkavállalónak komoly érdeke fűződik. A szabadságról való visszahívás sokszor lényeges kényelmetlenséget jelent számára. Ezért a munkáltatónak csak kivételesen van arra lehetősége, hogy a szabadság kiadásának már közölt időpontját módosítsa. Ugyanígy csak kivételes helyzetben lehet a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítani.

A munkáltató két esetben módosíthatja a szabadság időpontját vagy szakíthatja meg a megkezdett szabadságot:

– kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy

– a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.

Az adott eset körülményei alapján lehet csak eldönteni, hogy a feltételek valamelyike fennáll-e a munkáltatónál. Indokolhatja a szabadság megszakítását vagy a kiadott szabadság módosítását a munkáltatót érintő elemi csapás, súlyos üzemzavar vagy baleset. Lehet más olyan ok is, amely kívül esik a munkáltató munkaszervezési lehetőségein és a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekeit vagy működését közvetlenül és súlyosan érinti. Ha például a munkáltatót érintő helyzet megoldható a szabadságon nem lévő dolgozók rendkívüli munkavégzésével (túlóra), akkor rendszerint nem lehet jogszerűen megszakítani a munkavállaló szabadságát. 

Nem kizárt, hogy a dolgozó akár önként beleegyezzen a szabadsága időpontjának módosításába. Ugyanígy önként beleegyezhet, hogy a szabadságát megszakítsák. Lehet, hogy ezért például plusz juttatást, jutalmat kap cserébe. Azonban arra ügyelnie kell a munkáltatónak, hogy az erőfölényével visszaélve vagy hátrányos jogkövetkezmény kilátásba helyezésével nem kényszerítheti a dolgozót arra, hogy a szabadságát megszakítsa vagy a már közölt szabadságot módosítsa, ha ezek törvényi feltételei egyébként nem állnak fenn.

Díjazás, költségek és károk megtérítése

Ha a munkáltató a munkavállaló szabadságát megszakítja, akkor a megszakítást követően végzett munkáért a rendes munkabére jár a dolgozónak. Rendkívüli munkavégzésről és az ezzel járó többletdíjazásról csak akkor beszélhetünk, ha a dolgozó például a beosztás szerinti munkaidejénél többet dolgozik vagy pihenőnapján végez munkát.

A szabadságról való visszahívás vagy a már kiadott szabadság időpontjának módosítása a munkavállalónak gyakran kárt és többletköltséget okoz. Lehet ez például a visszautazás költsége, a lemondott nyaralás, szállás díja. Lehet, hogy az utazás, szállás más időpontra való átszervezésével többlet díjak és költségek merülnek fel. A munkavállalónak a szabadság megszakításával vagy a kiadás időpontjának módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Ha a munkavállaló megkezdett szabadságát a munkáltató megszakítja, a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS