Megbízási szerződés: az öt legfontosabb tudnivaló

1. A megbízási szerződés valamely feladat ellátására szól

A megbízási szerződés lényege, hogy a megbízó meghatározott feladat ellátásával bízza meg a vele szerződő megbízottat. A megbízott által ellátandó feladat sokféle lehet. A megbízás nagyon gyakran arra irányul, hogy a megbízott a megbízójának valamely ügyét lássa el. Ez gyakran együtt jár a megbízó képviseletével is, azaz a megbízott a megbízó helyett és nevében eljárva látja el az ügyet. Ennek legtipikusabb példája a perbeli képviseletre szóló ügyvédi megbízás.

A megbízás az adott ügyben való képviseleten kívül vonatkozhat más tevékenységekre, feladatokra is. Például megbízás adható könyvelésre, adótanácsadásra, valamely tisztség viselésére, oktatási tevékenységre. 

2. Nem garantálja az eredményt

A megbízási szerződésben a megbízott nem egy előre meghatározott eredmény elérését vállalja, hanem a szerződésben meghatározott feladat ellátását. Ez az egyik legfontosabb különbség a megbízási és a vállalkozási szerződés között. Vállalkozás esetén a vállalkozó a szerződésben meghatározott eredmény elérését vállalja, például egy épület felépítését. A megbízott viszont a rábízott feladat gondos ellátására köteles, és nem felelős a megbízó által várt eredmény esetleges elmaradásáért. Kivételt képez, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból marad el.

Természetesen nem kizárt, hogy az általános szabályoktól eltérően a megbízási szerződésben a megbízott az eredményre vonatkozóan is kötelezettséget vállaljon. Ebben az esetben már nem klasszikus megbízásról beszélünk, hanem az eredmény tekintetében a vállalkozással vegyes megbízási szerződésről

3. A megbízási díj az eredménytől függetlenül jár

A megbízott a rábízott feladatot rendszerint megbízási díj ellenében látja el. Ugyanakkor nem kizárt az ingyenes megbízás sem.

A megbízási díj akkor jár a megbízottnak, amikor a megbízást teljesítette, azaz az ügyet, feladatot ellátta, befejezte. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a díjazás akár előre vagy a feladat egyes részeinek ellátása után több részletben jár.

Előfordulhat, hogy a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnik meg, például felmondás miatt. Ilyenkor a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részére jogosult.

Mivel a megbízás teljesítése nem egy meghatározott eredmény elérését jelenti, ezért a díjazás akkor is jár a megbízottnak, ha eljárása nem vezetett eredményre. Nem jár viszont díjazás, ha az eredmény a megbízottnak felróható okból maradt el. Az sem kizárt, hogy úgy állapodjanak meg a felek, hogy a megbízási díjat vagy annak egy részét csak az eredmény elérése esetén köteles kifizetni a megbízó.

4. Utasítási jog

A megbízónak széleskörű utasítási joga van a megbízottal szemben. Az utasítások lehetnek általános jellegűek, de vonatkozhatnak pontosabban meghatározott cselekvésre, eljárásra is. A megbízott köteles az utasításokat betartani. Az utasítástól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.

Előfordulhat, hogy a megbízó olyan utasítást ad a megbízottnak, ami a feladat ellátása szempontjából nem célszerű vagy nem szakszerű. Ilyenkor a megbízott köteles erre a megbízóját figyelmeztetni. Ha a megbízó ennek ellenére az utasítást fenntartja, akkor a megbízott a feladatot a megbízó kockázatára elláthatja, vagy pedig a szerződést felmondhatja, illetve attól elállhat. Minden esetben köteles viszont a megbízott megtagadni az utasítás teljesítését, ha az utasítás végrehajtása jogszabályt vagy hatósági határozatot sértene, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

5. A megbízási szerződés felmondása kártérítési kötelezettséggel járhat

A megbízást bármelyik fél megszüntetheti felmondás útján, akár azonnali hatállyal is. Ugyanakkor a megbízónak ügyelni kell arra, hogy alapos ok nélküli felmondása esetén köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt. Ez azt jelenti, hogy alapos indok nélküli felmondás esetén a megbízott akár követelheti a megbízási díjának kifizetését is, ha ezen összegtől a felmondás miatt esett el. Kivételt képez, ha a megbízó a megbízott szerződésszegése miatt – azaz alapos okból – mondja fel a szerződést. Ilyenkor nem kell az okozott kárt megtérítenie.

A megbízást a megbízott is felmondhatja. Viszont, ha a felmondása alkalmatlan időre esik, és ebből a megbízójának kára származik, akkor a megbízott is köteles e kárt megtéríteni. Ebben az esetben is kivétel, ha az alkalmatlan időre eső felmondás oka a megbízó szerződésszegése.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda