Mazars: kifejezetten magas az adóék Magyarországon

2023. 05. 25., 15:25

25 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizenegyedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, amelynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adókon kívül a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. A hazai üzleti hangulatot a kiugróan magas infláció és az extraprofitadó mellett az is befolyásolja, hogy költségesebbé és nehezebbé válik a gazdasági együttműködés az USA-val.

Tizenegyedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó adókalauza, amely áttekinti a közép- és kelet-európai régió 2023. január végén hatályos adórendszereit. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a részt vevő országok listája; a kiadvány 2013-ban 15 országgal indult, az idei kiadás pedig 25 állam adatait tartalmazza, a CEE-régió mellett most első alkalommal kitekintve a közép-ázsiai országokra (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) is.

A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai államok, Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az egyes országok adórendszerét jellemző változásokkal és trendekkel.

Az elmúlt évekre jellemző tendenciákat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalta össze:

• Általános jelenségnek tekinthető a minimálbérek és az átlagbérek növekedése.

• A digitális technológia komoly lendületet adott a hozzáadott-érték típusú adók hatékonyabb beszedésének.

• Az Európai Unió folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesült a szabályozás (kamatlevonás, CFC-szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák). További elmozdulás azonban nem történt a közös, harmonizált társasági adóztatási keretrendszer irányába.

• A transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent.

Magyarországon, ahol a kivételesen magas (27 százalék) általános áfakulcs az EU legmagasabb inflációjával párosul, a bérköltségszerkezetet jelentős adóék jellemzi: a munkáltató által fizetendő bérköltség mintegy 41 százaléka kerül a költségvetésbe.

Hungarikumnak számít az úgynevezett extraprofitadó, a régióban hasonló adónemmel nem találkozhatunk ilyen formában. A nehezen meghatározható „rendkívül magas nyereségeket” terhelő adónemet ráadásul visszamenőleg vezették be tavaly nyáron, a tervek szerint 2 évre. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy egyes szektorokban ezután is megmarad.

Rossz hírek Washingtonból

Kedvezőtlen fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya úgy döntött, felmondja a két állam közötti nemzetközi adóegyezményt. Ha nem történik fordulat, 2024. január 1. után Magyarországnak nem lesz a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodása az USA-val.

„Az adóügyi kapcsolatokban ilyen visszalépésre Magyarországon még nem volt példa, korábban az újabb és újabb egyezmények megkötése volt a jellemző. Az egyezménynélküliség egyet jelent a gazdasági együttműködés nehézkesebbé és drágábbá válásával. Figyelemmel arra, hogy az USA kiemelt partnere Magyarországnak, a hazánkba irányuló tőkeberuházások igen fontos szereplője, a következmények várhatóan súlyosak lesznek” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel. A szakértő hozzátette: a gazdaság szereplőinek biztos kereteket jelentő adóegyezmény hiányában előfordulhat, hogy az USA és Magyarország esetében ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják a jövő évtől kezdődően. A védelem és kiszámíthatóság megszűnése érinteni fogja a magánszemélyeket (például azokat, akik az USA-ban tartanak tőkebefektetést, ott dolgoznak vagy oda számláznak) és természetesen a vállalatokat is. Közülük többek között azokat, amelyeknek amerikai leányvállalatuk van, illetve ottani telephelyen keresztül végeznek gazdasági tevékenységet.

A foglalkoztatást terhelő adók

2023-ban lényegében megállt a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkenésére irányuló trend. Ezek azonban továbbra is hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország, Bulgária, Románia és Ukrajna például továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 16 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – különbség van a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (például Szlovákia) között.

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja a már említett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. Segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 14 és 48 százalék között ingadozik a térségben, ezen belül a közép- és kelet-európai EU tagállamok 41 százalékos átlaga tehát magasnak tekinthető.

„Ausztriában és Szlovákiában a legmagasabb az adóék, azonban hazánkban is kifejezetten magas – tette hozzá a Mazars szakértője. – Ha Magyarországon a munkáltató 366.000 forint nettó bért akar kifizetni – a bruttó 550.000 forintos versenyszférabeli átlagfizetéssel számolva –, akkor ez összesen 622.000 forint költséget jelent számára. A három gyermeket nevelő családok esetén az adóék viszont csupán 26 százalék, ezzel a harmadikak vagyunk a kelet-közép-európai régióban.”

Figyelembe kell venni az adott ország bérszínvonalát is, és a régió országai a legnagyobb szórást éppen ezen a területen mutatják. Míg Koszovóban és Moldovában a minimálbér nem haladja meg a 200 eurót, és 300-500 euró körül van Albániában és Bulgáriában, addig a régió jelentős részében (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Görögország, Horvátország és a balti államok) 600-800 euró körül mozog. Ez még mindig összehasonlíthatatlan a szlovéniai (1200 euró) vagy a németországi és osztrák (2000 euró feletti) értékekkel.

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal az elmúlt évben nem emelkedett jelentősen, átlagosan csupán 5 százalékkal, ezen belül a Visegrádi országokban 9-10 százalékkal. Ez különösen a magas inflációt figyelembe véve okozhat meglepetést, ami az euróövezetben átlagosan 9,2 százalék, Magyarországon azonban elérte a 25 százalékot is.

Általános forgalmi adó

Az uniós szabályozásnak köszönhetően az áfaszabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösség rendszeréhez. A régióban a normál áfakulcs átlagosan 20 százalék körül alakul. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít.

A régió országaiban prioritássá vált az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Innovatív megoldásokkal, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, hiszen ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte.

Érkezik a globális társasági minimumadó

A régió országai eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, az átlagos adókulcs 15-20 százalék körül mozog. 2022-ben csak egy olyan ország volt, ahol csökkentették az adókulcsot (Ausztriában 25 százalékról 24 százalékra). Habár Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos az általános adókulcs, azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos ágazatokban a teljes nyereségadókulcs akár 50 százalékos is lehet.

Az Európai Unió tagállamai tavaly decemberben éles viták után jutottak megállapodásra, miszerint 2023 végéig saját nemzeti jogrendszerükbe implementálják az EU-irányelvbe foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. A 15 százalékos globális társasági minimumadó – amelyre II. pillérként szokás hivatkozni – szabályrendszerének legfőbb pontjait már 2024-től szükséges alkalmazni.

Az irányelv országonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket ír elő, amely nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket. Az irányelv kiterjed minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – árbevétellel és legalább egy, az EU területén működő taggal rendelkező multinacionális cégcsoportra.

A hazai adójogba történő átültetés részletei egyelőre még nem ismertek, de várakozásaink szerint a fő jogalkotói cél az ország versenyképességének megőrzése lehet a globális minimumadó rendszerének átvételét követően is. Valószínű, hogy az effektív adókulcs meghatározása során a társasági adó mellett más adónemeket, például a helyi iparűzési adót, valamint az energiaellátók jövedelemadóját is figyelembe lehet majd venni.

A teljes adóbrossúra IDE KATTINTVA érhető el. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS