Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben

2021. 05. 18., 13:00

Magyarország továbbra is az igen előkelő, 15. helyen áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében, megelőzve olyan gazdaságokat, mint az izraeli, a lengyel vagy a kanadai, alig elmaradva olyanoktól, mint Ausztrália és Dél-Korea. Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján.

Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78.23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).

„Magyarország tavalyhoz hasonlóan a 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javítottunk a teljesítményünkön. Az IP Index kiemeli, hogy előremutató az Európai Uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. Utóbbira éppen az idén 125 éves hivatalunk a biztosíték” – értékelt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.

Pomázi Gyula hozzátette: az SZTNH kiemelt feladataként kezeli a vállalkozások, egyetemek tudatosabbá válását a szellemitulajdon-védelem területén. Ezzel ugyanis nem csupán azt érik el, hogy saját ötleteik hasznosításában monopolhelyzetet élvezhessenek, hanem egyben a magyar gazdaságot is ütésállóbbá, sikeresebbé tehetik.

A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság szereplői elindultak a helyes ösvényen: a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig közel 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS