Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók

2022. 03. 16., 12:29

Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az okiratok

Az okiratok olyan dokumentumok, amelyek a kiállító által megtett nyilatkozatokat, kötelezettségvállalásokat, megtett intézkedéseket és meghozott döntéseket, adatok és tények igazolását maradandó formában rögzítik.

Az okirat lehet magánokirat vagy közokirat. A magánokiratoknak két típusa van: a teljes bizonyító erejű magánokirat és az egyszerű magánokirat.

A teljes bizonyító erejű magánokirat

A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Lényeges, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltak valódiságát, beleértve az azon szereplő aláírás valódiságát a bíróság mindaddig elfogadja, ameddig ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Kivételt képez, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányosságai vannak, amelyek megdöntik a valódiság vélelmét.

Teljes bizonyító erejű magánokiratról beszélünk, ha:

– A kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. Tehát a saját kézzel írt és aláírt nyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokirat, ha azt tanúk nem írják alá.

– Ha az okiratot részben vagy egészben nem az okirat aláírója írta saját kezűleg, akkor a teljes bizonyító erejű magánokirathoz szükséges két tanú. Az okiraton a két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A tanúknak nevük és lakcímük (ennek hiányában tartózkodási helyük) olvasható feltüntetése mellett kell aláírniuk az okiratot.

– Az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti. Utóbbi nem tévesztendő össze a közokirattal, mert ebben az esetben a közjegyző csak az aláírást/kézjegyet hitelesíti, de nem ő foglalja okiratba a nyilatkozatot.

– Az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy (pl. cég ügyvezetője, alapítvány kuratóriumának elnöke) a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja

– Azügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.

– Az elektronikus okiratot az aláíró a törvényben meghatározott hitelességi szintű elektronikus aláírással látja el. Például minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás.

Az egyszerű magánokirat

Az olyan okiratot nevezzük egyszerű magánokiratnak, amely nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat fenti feltételeinek. Például egyszerű magánokirat, ha valaki az általa gépelt okiratot aláírja, de nem alkalmaz rajta tanúkat vagy nem hitelesíti az aláírását közjegyzővel.

Az egyszerű magánokirathoz nem fűződik a valódiságnak az a vélelme, mint ami a teljes bizonyító erejű magánokirathoz. A benne foglaltak bizonyítására az egyszerű magánokirat is alkalmas lehet. Azonban a bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg. Tehát például az egyszerű magánokiratba foglalt kölcsönszerződés is bizonyíthatja a szerződés megkötését, ha a bíróság a per egyéb adataiból (felek nyilatkozatai, tanúk, egyéb okiratok) nem von le más következtetést az okirat bizonyító erejére.

A közokirat

A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Például közokirat a bíróság ítélete, a földhivatalban kiállított hiteles tulajdoni lap, a személyi igazolvány. Szintén közokirat a közjegyző által készített tartozáselismerő nyilatkozat vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés.

A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a következőket:

– A kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta.

– A közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát.

– A közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

Teljes bizonyító erő kapcsolódik a közokirathoz is. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.

Az okiratok érvényessége, végrehajthatósága

Az okiratok közokirati vagy magánokirati jellegének a bizonyító erő mellett még többféle hatása is van. Ha egy szerződésre vagy nyilatkozatra a jogszabály írásbeli alakot ír elő, akkor rendszerint egyszerű magánokiratba foglalás elegendő. Kivéve, ha a jogszabály további követelményt ír elő.

Vannak olyan okiratok, amelyek érvényesen csak teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat formájában jöhetnek létre. Például a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott általános meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták.

A közokiratok egyik fontos joghatása, hogy bizonyos közokiratokban foglalt kötelezettségek teljesítése állami kényszerrel végrehajtható. Ilyen például a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettség, amennyiben a pervesztes fél az ítéletben foglalt kötelezettségét a teljesítési határidőben nem teljesíti. A másik gyakori példa a közjegyzői okiratba foglalt szerződésben vagy nyilatkozatban tett kötelezettségvállalás. Például kölcsön visszafizetése, bérleti díj megfizetése, a lakásbérleti szerződés megszüntetése esetén való kiköltözés. Ha a közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségét az érintett fél önként nem teljesíti, akkor bírósági eljárás mellőzésével rendelhető el vele szemben a végrehajtási eljárás.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS