A házastársak az elején megígérik egymásnak, hogy összetartanak jóban-rosszban, gazdagságban-szegénységben. A kezdeti összetartás lehet, hogy megkopik, főleg, ha több problémával, adóssággal kell szembenézni. Mikor lesz közös a tartozás? Kit terhet a házastárs adóssága? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
„Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek” – mondja ki fő szabályként a törvény.
Nem biztos, hogy minden közös. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. Különvagyon például az a vagyonelem, ami a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már megvolt az egyik félnél. De különvagyon lesz például az is, amit az egyik házastárs örököl vagy ajándékba kap, függetlenül attól, hogy ez a házassági vagyonközösség alatt történik-e – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Ám a vagyon nem csak a pozitív dolgokat, vagyis a vagyontárgyakat, vagyonelemeket foglalja magában. Mint ahogy például az öröklés esetén sem csak a vagyont, de az adósságot is számításba kell venni, a házastársak közös vagyonában is lehetnek tartozások. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is. Ugyanígy a különvagyonhoz is kapcsolódhatnak tartozások is.
Mi a helyzet a különböző kötelezettségekből származó tartozásokkal? Kinek kell visszafizetni a lakáshitelt, a hitelkártya tartozást vagy akár egy részletre megvásárolt telefont, számítógépet vagy autót?
Valószínűleg nem is merül fel kérdésként, hogy kinek kell kifizetni a tartozást, ha azt a házastársak közösen vállalták. Például a közösen vásárolt lakásra közösen felvett lakáshitel visszafizetéséért mindketten felelősek.
Általában az is közös tartozás lesz, ha a házassági vagyonközösség alatt csak az egyik fél vállalt valamilyen kötelezettséget. Ez nem is olyan ritka, hiszen a házastársak nincsenek összekötve. Nem lenne életszerű, ha mindig mindenhol együtt kellene jelen lenniük, amikor valamilyen kötelezettséget vállalnak. Ha például csak az egyik házastárs kötötte meg az új autó megvásárlásakor a szerződést, vagy csak az egyikük volt jelen az új telefonelőfizetés megrendelésekor, az ebből eredő tartozások is közösek – lesznek.
Minden azért mégsem lesz közös, vagyis van kivétel is a közös tartozás alól.
Az egyik házastárs adóssága nem mindig lesz közös kötelezettség. A különvagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek, tartozások nem válnak feltétlenül közössé.
– A különvagyonhoz tartoznak a következő tartozások:
– Ami a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul, kivéve a törvényen alapuló tartási kötelezettséget.
– Az a tartozás, ami különvagyonba tartozó vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
– Ami a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt. Például az egyik házastárs különvagyonába kerülő ajándék illetéke. Kivétel lesz azonban a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadás, az mindkét felet terheli majd.
– Ami a házastársnak a különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul.
– Az a tartozás, amit a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt.
– Az, amit a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
Bár a különvagyon esetén az csak az egyik fél vagyona vagy tartozása, mégis van egy olyan szabály, amivel mindenképpen jó, ha tisztában vagy, mert okozhat meglepetéseket. No, és nem a kellemesebb formában.
Az a bizonyos rendelkezés, ami kellemetlen meglepetést is okozhat, így szól: „A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.”
Mit is jelent ez?
A házastársi vagyonközösség elsősorban a házastársak egymás közötti viszonyában lényeges, ott érvényesül. Vagyis közöttük dönti el, hogy mi a közös vagyon és mi az, ami csak az egyiküké. Kívülállók számára ez sokszor nem egyértelmű, nem látható, nem ismert. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a felek házassági vagyonjogi szerződést kötnek egymással, melyben szabályozzák, hogy melyik vagyonelem kihez tartozik. Ezt nem szokás ország-világ elé tárni, hiszen alapvetően a szerződő felekre tartozik, mint minden más szerződés is.
Tehát az, hogy kívülálló személy felé hogyan kell helytállni egy tartozásért, adott esetben független lehet attól, hogy az közös vagy különvagyonhoz tartozó passzíva-e. Természetesen, ha az adósság nem tekinthető közösnek, akkor a házasfelek az egymás közti elszámolásban ezt figyelembe vehetik. Ettől függetlenül van néhány szabály, ami alapján nem biztos, hogy mindig mindkét félnek kell fizetnie a tartozást.
„Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel” – mondja ki a törvény.
Ennek alapján, ha az egyik házastárs nem járult hozzá a másik által megkötött szerződéshez, akkor az ebből eredő tartozás sem terheli őt. Ilyen esetben tehát nem lesz közös az adósság. Ehhez azonban kell, hogy bizonyítani tudja vagy vélelmezni lehessen, hogy nem járult hozzá a szerződéskötéshez.
Fontos azonban tisztában lenned azzal, hogy mikor és hogyan történhet ez a hozzájárulás. A házastársak esetén a hozzájárulásnak nem kell feltétlenül írásban megtörténnie. Akár szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet. Hogy mit takarhat a ráutaló magatartás, arról itt írtunk.
– A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes, vagyis nem ingyenes szerződését fő szabály szerint a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni. Ez nem áll fenn, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.
– Ha viszont a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte más a helyzet. Ilyenkor a másik házastárs akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen kifejezetten tiltakozott. Ráadásul a tiltakozásnak a szerződés megkötése előtt kellett megtörténnie, nem pedig utólag.
A házasság nem mindig egyszerű, így annak jogi szabályozása sem. A fentiek betekintést engednek a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyainak szabályaiba. Ám mindez nem teljeskörű ismertetés. Ha tehát kérdésed, problémád merül fel, amivel magad nem boldogulsz, mint mindig, most is javaslom, hogy kérj jogi segítséget.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
