Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A tartozásátvállalás alatt szűkebb értelemben azt a megállapodást értjük, amelyben a kötelezettség jogosultja és kötelezettje megállapodik egy harmadik személlyel a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségének átvállalásáról. A kötelezettséget átvevő harmadik személyt nevezik átvállalónak.
Leggyakrabban pénztartozás átvállalására szokott sor kerülni, de lehetséges más kötelezettség átvállalása is.
A tartozásátvállalás legfontosabb következménye, hogy a szerződés addigi kötelezettje helyébe az átvállaló lép, ő köteles a jogosult felé teljesíteni. A tartozást követően a korábbi kötelezett szabadul a kötelezettsége alól és a jogosult csak az átvállalótól követelheti a teljesítést.
Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Így például hivatkozhat azokra a kifogásokra, amelyek a korábbi kötelezettet megillették.
A tartozásátvállaláshoz minden esetben szükség van a tartozás jogosultjának hozzájárulására. Egy tartozás átvállalása mindig háromoldalú ügylet a jogosult, a kötelezett és az átvállaló között. Ennek az az oka, hogy a jogosult szempontjából nem mindegy a kötelezett személye, hiszen nem biztos, hogy az átvállaló megfelelően tudja teljesíteni a kötelezettséget. Ezért a tartozásátvállaláshoz a jogosultnak akkor érdemes hozzájárulnia, ha az átvállaló teljesítőképessége legalább ugyanolyan, mint a kötelezetté.
Arra van lehetőség, hogy a jogosult a tartozásátvállaláshoz előzetesen hozzájáruljon, például a kötelezettel kötött szerződésében. Amennyiben a jogosult a tartozásátvállaláshoz előzetesen hozzájárult, akkor a tartozás átvállalása a jogosult értesítésével válik hatályossá. Ilyenkor nem szükséges újabb beleegyezést szerezni tőle. Az előzetes hozzájárulásban a jogosult feltételeket is szabhat arra vonatkozóan, hogy a hozzájárulása csak akkor hatályos, ha e feltételeknek az átvállaló megfelel. A jogosult az előzetes hozzájárulását úgy is megadhatja, hogy annak visszavonására is joga van a tartozásátvállalásról való értesítését megelőzően.
A szerződéses kötelezettségekhez néha biztosítékok is tartoznak, például kezesség vagy garanciaszerződés. Amennyiben tartozásátvállalásra kerül sor, a követelés biztosítékai megszűnnek. A biztosíték csak akkor marad fenn, ha a biztosíték kötelezettje (pl. kezes, garantőr) is hozzájárul a tartozásátvállaláshoz.
Lehetséges, hogy a tartozásátvállaláshoz a követelés jogosultja nem kíván hozzájárulni vagy a kötelezett és az átvállaló valamely okból nem szeretnék a jogosultat bevonni a tartozásátvállalásba. Ilyen esetben is van arra lehetőség, hogy egy harmadik személy vállalja, hogy a kötelezett tartozását teljesíti.
Teljesítésátvállalásnak nevezzük azt a megállapodást, amelyben harmadik személy megállapodik a kötelezett tartozásának átvállalásáról, de a jogosult hozzájárulása nélkül. A teljesítésátvállalásról szóló megállapodással az átvállaló nem lép a kötelezett helyébe, ehhez ugyanis a jogosult hozzájárulása kellene. Így teljesítésátvállalás esetén a jogosult továbbra is csak a kötelezettől követelheti a tartozás teljesítését.
A teljesítésátvállalás esetén tehát csak az átvállaló és a kötelezett között jön létre kötelezettségvállalás. Ez alapján az átvállaló köteles lesz a kötelezett tartozását maga teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy maga tudjon a jogosult felé teljesíteni. Utóbbira példa, ha az átvállaló biztosítja a kötelezett részére azt az összeget, amelynek alapján a jogosultnak ki tudja fizetni a tartozását.
Amennyiben a kötelezett és az átvállaló között a fentiek szerint teljesítésátvállaló megállapodás jön létre, erről nem kell értesíteniük a követelés jogosultját. Amennyiben a jogosultat a teljesítésátvállalásról értesítik, akkor ennek következtében az átvállaló is belép a jogviszonyba, ő is tartozni fog a jogosult felé. Ez nevezi a törvény tartozáselvállalásnak.
A tartozáselvállalás esetén a jogosult értesítésével az eredeti kötelezett nem szabadul a kötelezettsége alól. A tartozáselvállalás alapján az eredeti kötelezett és az elvállaló egyetemlegesen felelnek a jogosult felé a tartozás teljesítéséért. Ez azt jelenti, hogy a jogosult a teljes követelésének teljesítését bármelyiküktől követelheti és szükség esetén akár együtt is perelheti az eredeti kötelezettet és az átvállalót.
Mivel a tartozáselvállalás esetén az elvállaló is jogviszonyba került a jogosulttal, ezért ekkor őt is megilletik mindazok a jogok és kifogások, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Ennek korlátja, hogy a teljesítést elvállaló személy nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését. Ezt csak maga a kötelezett teheti meg.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.