A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Hol kell meghatározni a munkahelyet?
A dolgozó munkahelyét leggyakrabban a munkaszerződésben határozzák meg. Azonban érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkahely meghatározása nem feltétele a munkaszerződés érvényességének. Ez azt jelenti, hogy úgy is létrejöhet érvényes munkaszerződés, hogy a felek abban nem kötik ki a munkahelyet.
Az egyértelműség és a későbbi viták elkerülése végett mindenképpen ajánlott a munkavégzés helyének rögzítése a munkaszerződésben. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a törvény rendelkezik arról, hogy mit kell a munkavállaló munkahelyének tekinteni. Ha a munkaszerződés nem tartalmazza a munkahelyet, akkor munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.
Hogyan jelölhető meg a munkahely?
A munkahely körültekintő meghatározása fontos. Nemcsak azért, mert a munkavégzés kötelezettsége e helyhez kötődik, hanem azért is, mert a munkahely megváltoztatása csak közös megegyezéssel lehetséges. Közös megegyezés hiányában csak korlátozottan van lehetőség a kikötött munkahelytől eltérő helyen való foglalkoztatásra.
A munkahely megjelölhető konkrétan meghatározott címként. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató több telephelyét is munkahelyként határozzák meg. Arra is van lehetőség, hogy egy tágabb földrajzi területet jelöljenek meg a munkaszerződésben munkahelyként, például várost, megyét, vagy akár az ország területét. Ilyenkor a tényleges munkavégzés helyét e területen belül a munkáltató jelöli ki.
Korábban jogszerű volt, de jelenleg már nem jogszerű a munkahelyet változó munkahelyként megjelölni. Helyette a munkavégzés helyének tágabb földrajzi területben való meghatározását lehet alkalmazni.
A munkahely földrajzilag tágabb megjelölése esetén a tényleges munkavégzési hely meghatározása, megváltozatása során a munkáltató a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvét és a munkavállaló érdekeit köteles figyelembe venni. Méltányosan kell mérlegelnie a dolgozó érdekeit, és a tényleges munkahely kijelölése során neki aránytalan sérelmet nem okozhat.
A munkavállaló kiküldetése
Bizonyos keretek között a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkül is megteheti, hogy a kikötött munkahelytől eltérő helyen veszi igénybe a munkavállaló munkáját. Ilyen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról beszélünk, azon belül pedig kiküldetésről.
Az eltérő munkahelyen történő munkavégzés – azaz a kiküldetés - időtartama nem haladhatja meg az évi 44 beosztás szerinti munkanapot vagy az évi 352 órát. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, akkor ezeket a kereteket arányosan kell figyelembe venni. Fontos, hogy amennyiben az adott évben a kiküldetésen kívül más munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra is sor kerül – például helyettesítésre vagy kirendelésre – akkor ezeket az időtartamokat is bele kell számítani a fenti időkeretbe.
Bizonyos esetekben a munkavállaló hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy más helyiségbe kerüljön kiküldetésre. Például a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandósság megállapításától kezdve gyermeke 3 éves koráig, illetve gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, továbbá hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.