Az orvos által megállapított keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása lehet, akár a munkavégzési kötelezettséget, a táppénzre jogosultságot vagy a munkaviszony megszüntetését tekintjük. A munkáltatóknál gyakran felmerülő kérdés, van-e lehetősége a keresőképtelenség felülvizsgálatára? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Mit értünk keresőképtelenség alatt?
A keresőképtelenség annak orvos általi igazolása, hogy a munkavállaló valamely meghatározott okból munkáját nem képes ellátni. A keresőképtelenségnek többféle oka lehet, amelyeket jogszabály határoz meg. Ilyen okok többek között például a betegség, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség, veszélyeztetett várandósság, 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása.
A keresőképtelenség megállapítására orvos jogosult. Magánorvos nem adhat ki keresőképtelenségi igazolást. A keresőképtelenség megállapítására az egészségbiztosítási alapból finanszírozott egészségügyi intézmény, szerződésben nevesített orvos jogosult. Ilyen például az érintett dolgozó háziorvosa vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes járóbeteg-szakorvos.
Indokolt esetben a keresőképtelenség visszamenőlegesen is megállapítható, rendszerint legfeljebb 5 napra visszamenőleg. Ennél hosszabb időre, visszamenőlegesen legfeljebb 6 hónapra, csak kivételes esetben állapítható meg keresőképtelenség az első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa által.
Melyek a keresőképtelenség következményei?
A keresőképtelenség legalapvetőbb következménye, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez természetesen nem mentesíti a dolgozót az alól, hogy keresőképtelen állapotáról a munkáltatót tájékoztassa. Kivételt képez, ha önhibáján kívül nem képes ezt rövid időn belül megtenni, például magatehetetlen állapotban van.
A munkavállalót a betegség miatti keresőképtelenség tartamára egy évben 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Erre az időszakra a munkáltató a dolgozót illető távolléti díj összegének 70 százalékát köteles megfizetni. Nem minden esetben jár a keresőképtelen személynek betegszabadság. Nem jár betegszabadság, ha a keresőképtelenséget nem betegség okozza, vagy ha az érintett személy egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozás tagja, és nem áll munkaviszonyban.
Ha a keresőképtelen személy eleve nem jogosult betegszabadságra vagy annak idejét már kimerítette, akkor táppénzre lehet jogosult. A táppénz egy egészségbiztosítási ellátás, szemben a betegszabadsággal, amelyet a munkáltató fizet. A táppénz feltétele, hogy az érintettnek legyen fennálló biztosítási viszonya, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére legyen kötelezett.
A táppénz mértéke több tényezőtől függ, elsősorban a jövedelem összegétől. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60%-a. 2 évnél rövidebb biztosítási jogviszony, vagy kórházi ápolás esetén pedig a táppénz mértéke 50%. A táppénz maximális időtartama 1 év.
A keresőképtelenség a munkáltatói felmondásra is hatással van. A munkáltató a betegség miatti keresőképtelenség fennállása alatt is közölheti munkavállalójával a felmondást. Azonban a felmondási idő ilyenkor legkorábban a keresőképtelenség megszűnését követő napon, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik. Természetesen mindez nem érvényesül a keresőképtelenség alatt közölt azonnali hatályú felmondásnál, mivel ott nincs felmondási idő.
Hogyan vizsgáltathatja felül a munkáltató a keresőképtelenséget?
A fentiekből is kitűnik, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó szabályozás igencsak megnehezítheti a munkáltató dolgát, ha például a keresőképtelenség alatt kíván megválni a dolgozótól. Előfordulhat, hogy a munkáltató nem tartja megalapozottnak az orvosi megállapítást, vagy a felmondás előli menekülésnek tekinti, hogy a munkavállaló betegállományba vonult.
A munkáltatónak lehetősége van a keresőképtelenség felülvizsgálatára. Fontos, hogy a felülvizsgálatot csak a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt lehet kérni. Ha a dolgozó már visszatért a munkába, vagy munkaviszonya már megszűnt, utólag nem kérhető a keresőképtelen időszak felülvizsgálata.
A munkáltató a felülvizsgálat iránti kérelmét a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához nyújthatja be. A felülvizsgálat kérelmezéskor 15.800,-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
A felülvizsgálatot végző szakértő főorvos a betegdokumentációban található adatok ismeretében, és indokolt esetben a beteg munkavállaló vizsgálata útján dönt a keresőképtelenség tényleges fennállásáról. A döntéssel szemben a közléstől számított 8 napon belül mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogorvoslattal élhet, és kérheti a döntés felülvizsgálatát.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.