Felhasználható jogsértő bizonyíték egy perben? – Itt vannak az új szabályok

2020. 02. 17., 12:15

A polgári perekben nem ritka, hogy valamely fél olyan bizonyítékkal szeretne bizonyítani valamit, ami jogsértőnek minősül. Egy bizonyítási eszköz több okból számíthat jogsértőnek. Ilyen például, ha jogsértő módon hozták létre vagy szerezték meg. Ennek leggyakoribb példája az érintett személy hozzájárulása nélkül készített vagy felhasznált kép vagy hangfelvétel. Az új polgári perrendtartás 2018-tól újraszabályozta e bizonyítékok felhasználhatóságának szabályait. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A korábbi szabályozás

A polgári peres eljárások korábbi szabályozása nem tért ki külön az olyan bizonyítékok felhasználhatóságára, amelyek valamilyen okból jogellenesnek minősültek. A régi szabályozás teljes egészében a szabad bizonyítás elvén alapult. Ez azt jelenti, hogy nem került meghatározásra, hogy milyen eszközöket lehet, és miket nem lehet bizonyításra felhasználni a perben. Így minden olyan bizonyíték felhasználható volt, amely alkalmas volt a perben bizonyítandó tények bizonyítására.

A szabad bizonyítás elvéből kiindulva 2018 előtt lényegében bármely jogsértő bizonyíték felhasználható volt a perben. Attól sem függött, hogy a jogsértéssel érintett a felhasználáshoz utólag hozzájárult-e vagy sem. Így a bíróság figyelembe is vette például a jogsértő módon készített kép és hangfelvételeket is, amennyiben ezek a bizonyításra alkalmasak voltak.

Természetesen a felhasználhatóság korábban nem mentesítette a jogellenes bizonyítékot használó peres felet a jogsértés egyéb negatív következményei alól, mint például a személyiségi jogok megsértésének következményei vagy a kártérítés.

Az új polgári perrendtartás szabályozása

A 2018-tól indult perekben alkalmazandó új polgári perrendtartás külön kitér a jogsértő bizonyítékok perben való felhasználhatóságára. A korábbi szabályokhoz képest az új szabályozás általános jelleggel mondja ki, hogy jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel.

Ha a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, akkor a bíróság hivatalból veszi ezt figyelembe, és erről a peres feleket is tájékoztatja. Ha a bizonyíték nem nyilvánvalóan jogsértő, akkor a jogsértő bizonyítékot benyújtó peres fél ellenfele köteles a bizonyíték jogsértő voltát a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni.

Mikor jogsértő a bizonyíték?

Egy bizonyítási eszköz több okból számíthat jogsértőnek.

  • Jogsértő a bizonyítási eszköz, ha jogsértő módon keletkezett. Ilyen például az érintett hozzájárulása nélkül készített kép vagy hangfelvétel.
  • Szintén jogsértő az olyan bizonyítási eszköz, amelyet jogsértő módon szereztek meg. Utóbbi esetben a bizonyíték jogszerűen jött léte, de jogsértő módon jutottak hozzá, például egy dokumentum ellopásával.
  • A jogsértő bizonyítékok között a jogszabály külön kiemeli az olyan bizonyítási eszközt, amit az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével, vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg vagy állítottak elő.
  • Jogsértő az a bizonyítási eszköz is, amely bár jogszerűen jött létre, de a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Ilyen lehet például az engedéllyel készült videofelvétel, amelynek a felhasználásához az érintett nem járult hozzá.

Mikor vehető mégis figyelembe a jogsértő bizonyíték?

A jogsértő bizonyíték felhasználásának általános tilalma mögött nyilvánvalóan az a meggondolás van, hogy ne bíztassák a perben érintetteket arra, hogy jogsértő bizonyítási eszközöket szerezzenek be vagy használjanak fel.

Ugyanakkor komoly érdekek szólnak amellett is, hogy a jogvitában a bíróság a valóságnak megfelelő, megalapozott és megfelelően felderített tények alapján hozzon döntést. Adott esetben ehhez egy jogsértő bizonyíték is fontos segítséget nyújthat. Ezért a törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a jogsértő bizonyítékot mégis figyelembe vegye.

A törvény alapvetően az eljáró bíróság mérlegelésére bízza, hogy kivételesen figyelembe veszi-e a jogsértő bizonyítási eszközt. Ennek eldöntésekor a bíróságnak az eset összes körülményét mérlegelnie kell. A bíróság ilyen esetben mérlegeli a jogellenes bizonyítékhoz kapcsolódó jogsérelem sajátosságát és mértékét, továbbá azt, hogy milyen jogi érdeket sért a bizonyítási eszköz. A bíróság figyelembe veszi azt is, hogy a jogsértő bizonyíték a tényállás felderítésére milyen hatást gyakorolna, és milyen egyéb bizonyítékok állnak még rendelkezésre. Például figyelembe vehető lehet egy szóbeli szerződés bizonyítására az engedély nélkül készített hangfelvétel, különösen, ha más bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Egy esetben viszont teljesen kizárja a törvény, hogy a bíróság a jogsértő bizonyítékot figyelembe vegye. Ha a bizonyítási eszközt az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szerezték meg, illetve állították elő, akkor azt a bíróság köteles mérlegelés nélkül figyelmen kívül hagyni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS