Elismert vállalatcsoport: a legfontosabb tudnivalók

2020. 10. 06., 13:45

A gazdaság nemzetközi jellegének erősödésével egyre inkább elterjedtek a több társaságból álló, de azok egységes menedzselésére, működtetésére épülő vállaltcsoportok. Az ilyen konszernek nem ritkán több országra, akár kontinensre is kiterjedő hálózatokat hoznak létre a különböző gazdasági társaságokból. Az így létrejött elismert vállalatcsoport nagyban segíti a hatékony működést. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi az elismert vállalatcsoport?

Az elismert vállalatcsoport gyakorlatilag nem más, mint különböző vállalkozások együttműködése, bizonyos feltételek fennállása esetén.

Ahhoz, hogy elismert vállalatcsoport jöhessen létre, a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelni:

  1. A résztvevő vállalatok a számviteli törvény szerint összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelesek. Erre rendszerint az ún. anyavállalat köteles a leányvállalat viszonylatában, amelyre közvetlenül vagy másik leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol.
  2. A vállalatok közül legalább egy tag uralkodó tag, ezen kívül pedig legalább további 3 tag áll az uralkodó tag ellenőrzése alatt. Ezek a tagok csak kft., zrt., egyesülés, illetve szövetkezet formában működhetnek.
  3. A vállalatcsoport tagjai között uralmi szerződés megkötése szükséges.
  4. Az üzleti céloknak meg kell egyezniük a vállalatcsoport tagjai esetén, beleértve az uralkodó vállalatot is.

A vállalatcsoportot a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi, azonban maga a vállalatcsoport nem tekintendő jogilag önálló szervezetnek. Ezért például az elismert vállalatcsoport, mint olyan, nem köthet önállóan szerződést. Csak a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások szerződhetnek. Az elismert vállalatcsoport előnye, hogy a tagok összehangoltabban, hatékonyabban, egységes üzletpolitika mentén, gyorsabb és rugalmasabb döntéshozatallal tudnak működni, amelynek következtében a működési költségeik is csökkenhetnek.

Az uralmi szerződés

Az uralmi szerződés határozza meg az elismert vállalatcsoport egészének egységes üzletpolitikáját. A szerződésnek tartalmaznia kell az összes tag cégnevét és székhelyét, a vállalatok közötti együttműködés módját és a fontosabb tartalmi elemeit. Rendelkezni kell a szerződésben arról is, hogy a vállalatcsoport határozott vagy határozatlan időre jön létre.

Lehetőség van az ellenőrzött tagvállalatok önállóságának korlátozására is. Ezt a korlátozást ugyancsak az uralmi szerződésbe kell foglalni. A korlátozás viszont csak az egységes üzleti cél megvalósításához szükséges mértékben lehetséges.

A szerződést a résztvevő tagok legfőbb szerveinek legalább háromnegyedes szótöbbséggel kell elfogadni. Ezután kerülhet sor a cégjegyzékbe történő bejegyzésre. A vállalatcsoport megalakulásának tényét két alkalommal a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

Az elismert vállalatcsoport bejegyzésének további feltétele, hogy a részt venni kívánó tagoknak és hitelezőiknek rendezett legyen a viszonyuk. Így a bejegyzéshez elengedhetetlenül szükséges a hitelezői igények kielégítése, vagy az ilyen igények bíróság általi jogerős elutasítása.

Az elismert vállalatcsoport megszűnése

A vállaltcsoport megszűnése nagyban függ attól, hogy mennyi időre hozták létre a vállalatcsoportot. Amennyiben határozott időre hozták létre, úgy a megjelölt időpont elteltével következik be a megszűnés. Ha nem időhöz kötötték a vállalatcsoport megszűnését, hanem meghatározott megszűnési feltételt határoztak meg a résztvevők, akkor e feltétel bekövetkeztekor szűnik meg a vállalatcsoport.

A határozatlan időre létesített vállalatcsoport esetén az uralkodó vállalat legfőbb szervének minősített többséggel megszavazott határozatával lehet megszüntetni a csoportot.

Attól függetlenül, hogy határozott vagy határozatlan időre hozták létre a vállalatcsoportot, mindenképp megszűnéshez vezet az, ha az uralkodó tag már nem készít összevont ötéves beszámolót. Ennek hatására ugyanis megszűnik a tagok közötti azon szoros gazdasági kapcsolat, amely az alapja az elismert vállalatcsoport létezésének. További megszüntető ok lehet a nyilvántartó bíróság általi feloszlatás, amely az uralmi szerződés többszöri vagy igen súlyos megszegése esetén következhet be.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 20:45:09
A fejben tárolt ügyfélkapcsolatok és a „nagyjából tudjuk” szemlélet a mikro- és kisvállalkozások természetes velejárója – de az érzés sajnos messze nem helyettesítheti a struktúrált információt. Lássuk, miért érdemes kilépnünk ebből a komfortzónából, és hogyan segíthet ebben a VOSZPort CRM rendszere – olvasható a VOSZPort blogbejegyzésében.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS