December végéig ki kell adni az idei szabadságokat

2019. 12. 03., 10:15

Kevesebb mint egy hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is járhat, ha a Munka Törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. Ennek elmaradása akkor is jogszabálysértésnek számít, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akar szabadságra menni.

A probléma megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is – hívja fel a figyelmet cikkében a Trenkwalder.

A kisebb cégek különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a szabadságolások miatt, hiszen ebben a körben az eleve kisebb létszám miatt általában nehezebb megoldani a szükségessé váló helyettesítéseket. Néhány rendelkezés azonban lehetőséget ad a szabadság következő évre való átvitelére:

  • Az életkor után járó pótszabadság – ez életkortól függően 1-10 nap lehet – a következő év végéig adható ki. Ez főként az idősebb munkavállalók esetében ad nagyobb mozgásteret. Ugyanakkor a pótszabadság átviteléről még a tárgyévben írásban meg kell állapodni a feleknek.
  • A tárgyévben megkezdett szabadság 5 munkanappal átnyúlhat a következő évre is, ha azt közben nem szakítják meg. Aki például az általános munkarend szerint december 30-án, hétfőn megy szabadságra, a 2019-es szabadságkerete terhére január 8-áig pihenhet.
  • Friss munkaviszony: ha a munkavállalót október 1-jén vagy azt követően alkalmazták, az időszakra járó szabadság egésze a következő év március 31-éig felhasználható.
  • Emellett felmerülhet olyan ok a munkavállaló oldalán (gyes, hosszabb betegség), ami nem tette lehetővé a szabadság kiadását a megfelelő időszakban. Ilyenkor a szabadságot az ok megszűnését követő 60 napon belül kell kiadni.

Az év végéhez közeledve immár minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának kiadásában. Tekintettel arra, hogy a munkáltatónak legalább 15 nappal korábban jeleznie kell, hogy a munkavállalót szabadságra kívánja küldeni, a szabadságok megtervezésére gyakorlatilag már alig egy-két hét maradt. A szabadság kiadása előtt a munkavállalót is mindig meg kell hallgatni, mivel ő az éves szabadságkeretéből hét munkanappal szabadon rendelkezhet, ha a szándékát szintén legalább 15 nappal előre jelzi.

A ki nem vett szabadságot megváltani – a munkaviszony megszűnésekor történő megváltást kivéve – nem lehet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS