Bérelt cégautó: buktatókat rejthet az 50 százalékos áfalevonás

2019. 04. 13., 13:25

2019. január 1-jétől a személygépkocsik bérbevételére jutó áfa 50 százaléka levonható abban az esetben is, ha erről az adóalany nem vezet tételes útnyilvántartást. Az első pillantásra egyszerűnek tűnő szabályozás azonban a gyakorlati életben ennél bonyolultabb és akár a korábbinál kedvezőtlenebb eredményű is lehet – hívja fel a figyelmet Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója.

Amennyiben a személygépkocsik bérbevételére (nem zárt végű pénzügyi lízingnek minősülő lízingdíjára) 50 százaléknál magasabb arányú üzleti célú használatot tud igazolni az adózó, akkor a korábban hatályos szabályoknak megfelelően, lehetséges ennél magasabb, akár 100 százalékos áfa levonást is elérni. Ehhez azonban megfelelő nyilvántartással kell rendelkezni – kezdi friss bejegyzését Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója.

Vegyük sorra, milyen alapvető esetek fordulhatnak elő a cégautók használata során!

1. A személygépkocsit egyáltalán nem használják üzleti utakhoz, hanem csak magánhasználat valósul meg.

Ebben az esetben az Áfa törvény általános, levonási jogra vonatkozó szabályainak megfelelően egyáltalán nem illeti meg adólevonási jog az adóalanyt (az 50 százalékos diktált levonási hányad sem).

2. A személygépkocsit csak a gazdasági tevékenységéhez használja az adóalany és erről nyilvántartást is vezet.

Amennyiben a bérelt személygépkocsi futásához kapcsolódóan az adóalany rendelkezik megfelelő nyilvántartással, pl. tételes útnyilvántartás vagy gps-es nyomkövető rendszer alkalmazásával, a bérleti- vagy lízingdíj áfája teljes egészében levonható.

3. Az adóalany mind magán-, mind üzleti utakhoz használja a gépkocsit.

A bérelt személygépkocsira vonatkozóan az adózó döntése szerint kétféleképpen járhat el. Alkalmazhatja:

a) az 50 százalékos diktált levonási hányadot és ebben az esetben csak azt kell igazolni, hogy legalább minimális mértékű üzleti használat megtörtént, vagy

b) a tényleges levonási hányadot, amelyet a 2. pontban írtak szerinti útnyilvántartással alá kell támasztania.

A NAV a személygépkocsik bérbevételéhez kapcsolódó áfakezelési tájékoztatója értelmében az adózó autónként és időszakonként is eldöntheti, hogy melyik módszert kívánja alkalmazni, nincs a korábbi gyakorlatához vagy választásához kötve.

4. Bérelt személygépkocsi magáncélú használatának megtérítése

Speciális esetként felmerül annak a kérdése is, hogy hogyan kell eljárni akkor, ha van magáncélú használat és azt a gépkocsi bérbevevője megtérítteti a használóval (tipikusan a munkavállalóval vagy ügyvezetővel). A magáncélú használat megtéríttetése áfa szempontból azt eredményezi, hogy ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtást számláz az adóalany, így ez a használat már üzleti célúnak fog minősülni, ezért adólevonási jogot alapoz meg.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a személygépkocsi bérlője és az a személy, akinek a magáncélú használatot engedik, általában nem független felek és a használónak jellemzőnek nincs áfa levonási joga, ezért a kiszámlázandó áfa alapja a szolgáltatás szokásos piaci ára kell, hogy legyen, nem pedig a megtérített ellenérték, ami általában alacsonyabb a piaci árnál.

A 2018-ig érvényes szabályok szerint a magáncélú használat megtéríttetése esetén a gépkocsi bérbevevője teljes áfalevonási jogot gyakorolhatott a bérleti díjra, azonban a magáncélú használat után a szolgáltatás szokásos piaci árát fizetendő áfaként kellett kiszámláznia és fizetendő áfaként beállítania a bevallásába. Tekintet nélkül arra, hogy ténylegesen mekkora ellenértéket fizetett meg részére a személygépkocsi használója.

2019-től azonban egy olyan új szabály is bekerült az Áfa törvénybe, amely szerint nem érvényesül az 50 százalékos levonási tilalom, amennyiben a bérleti díj legalább 50 százaléka szolgáltatás-közvetítésként továbbszámlázásra kerül. Azaz, ha a bérbevevő adóalany az adott időszaki bérleti díjnak legalább a felét kiszámlázza magánhasználat jogcímén a munkavállalónak, ügyvezetőnek, vagy más személynek, akkor a teljes áfaösszeg levonásba helyezhető. 

A már említett NAV tájékoztató értelmében, ha nincs útnyilvántartás, akkor a megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek kell elérnie a bérleti díj 50 százalékát, nem pedig az adóalany által kiszámlázott összegnek.

Egy konkrét példával szemléltetve 2018 végéig csak a magáncélú használat valamilyen mértékű megtéríttetése volt az áfalevonási jog feltétele, ha nem volt tételes útnyilvántartás. Például ha a cég által nyújtott szolgáltatás értéke 100.000 forint volt, de csak 30.000 forintot téríttetett meg a munkavállalóval, akkor áfaalapként a 100.000 forintot kellett figyelembe venni és azután kellett az áfát megfizetni. 2019 január 1-től viszont, ha nincs tételes útnyilvántartás, akkor csak úgy lehet teljes az áfalevonási jog, ha a munkáltató ténylegesen meg is kapja az igénybevett szolgáltatás ellenértékének legalább a felét, azaz az 50.000 forintot.

Éppen ezért a korábbiakhoz képest nehezebb helyzetbe kerülhetnek az adóalanyok az áfalevonás terén, ha nincs útnyilvántartás, de a magáncélú használat megtéríttetésével kívánják az adólevonási jogot biztosítani. Látható, hogy adott helyzetekre szabott, gondos tervezést igényel a cégautók bérleti- vagy lízingdíjához kapcsolódó áfalevonása, illetve érdemes figyelni, hogy a NAV pontosítja-e a jövőben a korábban kiadott tájékoztatót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.
2022-08-08 12:19:08
Látványos bővülés vár a villanyautók piacára az uniós piacokon, a tervek szerint ugyanis 2035-től várhatóan csak elektromos autókat lehet értékesíteni. Magyarországon 2020 májusa óta megháromszorozódott a tisztán elektromos személyautók száma, igaz, a teljes autóparkhoz képest még marginális az arányuk.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS