Bérelt cégautó: buktatókat rejthet az 50 százalékos áfalevonás

2019. 04. 13., 13:25

2019. január 1-jétől a személygépkocsik bérbevételére jutó áfa 50 százaléka levonható abban az esetben is, ha erről az adóalany nem vezet tételes útnyilvántartást. Az első pillantásra egyszerűnek tűnő szabályozás azonban a gyakorlati életben ennél bonyolultabb és akár a korábbinál kedvezőtlenebb eredményű is lehet – hívja fel a figyelmet Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója.

Amennyiben a személygépkocsik bérbevételére (nem zárt végű pénzügyi lízingnek minősülő lízingdíjára) 50 százaléknál magasabb arányú üzleti célú használatot tud igazolni az adózó, akkor a korábban hatályos szabályoknak megfelelően, lehetséges ennél magasabb, akár 100 százalékos áfa levonást is elérni. Ehhez azonban megfelelő nyilvántartással kell rendelkezni – kezdi friss bejegyzését Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója.

Vegyük sorra, milyen alapvető esetek fordulhatnak elő a cégautók használata során!

1. A személygépkocsit egyáltalán nem használják üzleti utakhoz, hanem csak magánhasználat valósul meg.

Ebben az esetben az Áfa törvény általános, levonási jogra vonatkozó szabályainak megfelelően egyáltalán nem illeti meg adólevonási jog az adóalanyt (az 50 százalékos diktált levonási hányad sem).

2. A személygépkocsit csak a gazdasági tevékenységéhez használja az adóalany és erről nyilvántartást is vezet.

Amennyiben a bérelt személygépkocsi futásához kapcsolódóan az adóalany rendelkezik megfelelő nyilvántartással, pl. tételes útnyilvántartás vagy gps-es nyomkövető rendszer alkalmazásával, a bérleti- vagy lízingdíj áfája teljes egészében levonható.

3. Az adóalany mind magán-, mind üzleti utakhoz használja a gépkocsit.

A bérelt személygépkocsira vonatkozóan az adózó döntése szerint kétféleképpen járhat el. Alkalmazhatja:

a) az 50 százalékos diktált levonási hányadot és ebben az esetben csak azt kell igazolni, hogy legalább minimális mértékű üzleti használat megtörtént, vagy

b) a tényleges levonási hányadot, amelyet a 2. pontban írtak szerinti útnyilvántartással alá kell támasztania.

A NAV a személygépkocsik bérbevételéhez kapcsolódó áfakezelési tájékoztatója értelmében az adózó autónként és időszakonként is eldöntheti, hogy melyik módszert kívánja alkalmazni, nincs a korábbi gyakorlatához vagy választásához kötve.

4. Bérelt személygépkocsi magáncélú használatának megtérítése

Speciális esetként felmerül annak a kérdése is, hogy hogyan kell eljárni akkor, ha van magáncélú használat és azt a gépkocsi bérbevevője megtérítteti a használóval (tipikusan a munkavállalóval vagy ügyvezetővel). A magáncélú használat megtéríttetése áfa szempontból azt eredményezi, hogy ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtást számláz az adóalany, így ez a használat már üzleti célúnak fog minősülni, ezért adólevonási jogot alapoz meg.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a személygépkocsi bérlője és az a személy, akinek a magáncélú használatot engedik, általában nem független felek és a használónak jellemzőnek nincs áfa levonási joga, ezért a kiszámlázandó áfa alapja a szolgáltatás szokásos piaci ára kell, hogy legyen, nem pedig a megtérített ellenérték, ami általában alacsonyabb a piaci árnál.

A 2018-ig érvényes szabályok szerint a magáncélú használat megtéríttetése esetén a gépkocsi bérbevevője teljes áfalevonási jogot gyakorolhatott a bérleti díjra, azonban a magáncélú használat után a szolgáltatás szokásos piaci árát fizetendő áfaként kellett kiszámláznia és fizetendő áfaként beállítania a bevallásába. Tekintet nélkül arra, hogy ténylegesen mekkora ellenértéket fizetett meg részére a személygépkocsi használója.

2019-től azonban egy olyan új szabály is bekerült az Áfa törvénybe, amely szerint nem érvényesül az 50 százalékos levonási tilalom, amennyiben a bérleti díj legalább 50 százaléka szolgáltatás-közvetítésként továbbszámlázásra kerül. Azaz, ha a bérbevevő adóalany az adott időszaki bérleti díjnak legalább a felét kiszámlázza magánhasználat jogcímén a munkavállalónak, ügyvezetőnek, vagy más személynek, akkor a teljes áfaösszeg levonásba helyezhető. 

A már említett NAV tájékoztató értelmében, ha nincs útnyilvántartás, akkor a megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek kell elérnie a bérleti díj 50 százalékát, nem pedig az adóalany által kiszámlázott összegnek.

Egy konkrét példával szemléltetve 2018 végéig csak a magáncélú használat valamilyen mértékű megtéríttetése volt az áfalevonási jog feltétele, ha nem volt tételes útnyilvántartás. Például ha a cég által nyújtott szolgáltatás értéke 100.000 forint volt, de csak 30.000 forintot téríttetett meg a munkavállalóval, akkor áfaalapként a 100.000 forintot kellett figyelembe venni és azután kellett az áfát megfizetni. 2019 január 1-től viszont, ha nincs tételes útnyilvántartás, akkor csak úgy lehet teljes az áfalevonási jog, ha a munkáltató ténylegesen meg is kapja az igénybevett szolgáltatás ellenértékének legalább a felét, azaz az 50.000 forintot.

Éppen ezért a korábbiakhoz képest nehezebb helyzetbe kerülhetnek az adóalanyok az áfalevonás terén, ha nincs útnyilvántartás, de a magáncélú használat megtéríttetésével kívánják az adólevonási jogot biztosítani. Látható, hogy adott helyzetekre szabott, gondos tervezést igényel a cégautók bérleti- vagy lízingdíjához kapcsolódó áfalevonása, illetve érdemes figyelni, hogy a NAV pontosítja-e a jövőben a korábban kiadott tájékoztatót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS