A legfontosabb tudnivalókat dr. Bán Kristóf Tamás, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal együttműködő ügyvédje foglalta össze.
A vállalatoknak 2017-től kezdődően lehetőségük van társasági adókedvezményt igénybe venni az olyan energiahatékonysági beruházásaik után, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez. A kedvezmény mértéke főszabály szerint a beruházás értékének 30 százalék, 45 százaléka között mozgott tavaly év végéig.
Az adókedvezmény igénybevételének egyik lényeges feltétele, hogy az adózó a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szigorú eljárásrendet igazolható módon betartsa. Ilyen előírás többek között, hogy az adózónak rendelkeznie kell olyan, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által – a beruházás/felújítás megkezdését megelőzően – kiállított elő- és utóaudit jelentéssel, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgál és energiamegtakarítást eredményez.
Az adókedvezményt számos adózó vette igénybe és veszi igénybe jelenleg is, amelynek természetes velejárója, hogy a NAV rendszeresen ellenőrzi az adókedvezmény igénybevételének jogszerűségét. A NAV az ellenőrzés során a beruházások megvalósítását, az energiahatékonysági feltételek teljesülését, a beruházás értékét és a kedvezmény igénybevételének egyéb feltételeit vizsgálja. Az ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalat alapján a NAV számos esetben talál szabálytalanságokat, továbbá sok esetben konzervatív álláspontot képvisel a beruházások megfelelősége és a kapcsolódó dokumentáció értelmezése kapcsán.
Az adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy adókedvezmények igénybevétele esetén az adózónak kell bizonyítania az adókedvezmény jogszerűségét. Amennyiben pedig a NAV ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a beruházás nem jogosít adókedvezményre, vagy a kedvezmény mértéke nem megfelelő, abban az esetben az adókedvezmény igénybevételét jogszerűtlennek minősíti, továbbá adóhiányt, késedelmi pótlékot és adóbírságot állapít meg.
Amennyiben az adózó nem ért egyet az elsőfokú adóhatósági határozattal és fellebbezést nyújt be, a másodfokú adóhatóságnak a teljes korábbi eljárást felül kell vizsgálnia. Ha az adózó az ennek eredményeként megkapott másodfokú, végleges határozattal sem ért egyet, keresetlevél benyújtásával közigazgatási pert indíthat az adóhatósággal szemben.
Az adózó a másodfokú eljárásban és a közigazgatási perben főszabály szerint már nem hivatkozhat olyan tényekre, körülményekre és bizonyítékokra, amelyek már az elsőfokú adóhatósági eljárás idején is a rendelkezésére álltak. Az adózói álláspontot alátámasztó jogi érvelésnek pedig az elsőfokú eljárásban rendelkezésre álló tényeken és körülményeken kell alapulnia, ezért a jogi érvelés alapvető szempontjairól már ebben az eljárásban említést kell tenni.
Jelentősen csökkenti tehát a későbbi adóper megnyerésének lehetőségét, ha az adóhatósági eljárás során az adózó nem veszi figyelembe ezeket a szabályokat. Ennek megfelelően tehát az adózónak a jogi érvelés kidolgozásáról és előadásáról, a bizonyítékok összegyűjtéséről és feldolgozásáról a szűkös határidő ellenére már az elsőfokú adóhatósági szakban gondoskodnia kell, nem halogathatja azokat a későbbi adóper idejére.
Az adózók számára tehát elengedhetetlen, hogy az energiahatékonysági beruházásokat alaposan, nem csak energetikai, hanem jogi- és adótanácsadó közreműködésével készítsék elő, tervezzék meg, dokumentálják, továbbá csak olyan beruházások után vegyék igénybe az adókedvezményt, amelyek valóban megfelelnek az energiahatékonysági kritériumoknak és a jogszabályi előírásoknak. Egy esetleges adóellenőrzés során pedig az adózó, az adótanácsadó és a jogi tanácsadó összehangolt és késlekedést nem tűrő együttműködésére van szükség már attól a pillanattól kezdve, hogy az adóhatóság megindítja az eljárást.
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
PwC Legal
Nemrég hozták nyilvánosságra World’s Best Vineyards, azaz a világ 100 legjobb borászatának listáját.
A Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásáról létrejött szerződés fontos lépés Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.