Állatszavatosság: lehet-e szavatossággal élni állat vásárlása esetén?

2019. 08. 12., 15:31

Ha valaki háziállatot vagy haszonállatot vásárol, előfordulhat, hogy az állat a vásárlást követően elpusztul vagy megbetegszik. Ilyenkor fordulhat-e a vevő az eladóhoz az állattal kapcsolatos panaszával vagy jogi igényével? Lehet-e szavatossági igényt érvényesíteni állatok esetén? Melyek az állatszavatosság szabályai? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az állatok jogi helyzete

Az állatokra számos külön jogszabály vonatkozik, amelyek leggyakrabban az állatok védelmét szolgálják, például az élőhelyük védelmével vagy egészségük, tartásuk, szállításuk szabályozásával.

Az állatok sok tekintetben különleges jogi helyzetben vannak. Ennek oka, hogy nyilvánvalóan jogi szempontból sem lehet egy tekintetbe venni őket az emberrel, ugyanakkor nem sorolhatóak az egyszerű dolgok körébe sem. A magyar polgári jog sokáig teljes egészében a dolgokra vonatkozó szabályokat rendelte alkalmazni az állatokra is. Elmozdulást jelentett e tekintetben 2014-től az új Polgári Törvénykönyv.

Az új Ptk. már kimondja, hogy a dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. Azaz a polgári jog állatokra való alkalmazásakor figyelembe kell venni azokat a külön jogszabályokat is, amelyek állatokra, azok sajátos helyzetére vonatkoznak.

Állatszavatosság

Dolgok esetén a szavatosság lényege, hogy aki a dolgot szolgáltatja felelős azért, ha hibásan teljesít. A felelősség kiterjed arra, hogy a dolog rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, és megfeleljen a szerződésben vagy jogszabályban megállapított tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. A szavatosság kiterjed a jogszavatosságra is, ami azt jelenti, hogy a dologra vonatkozó tulajdonjog vagy más jog megszerzését ne akadályozza harmadik személynek a dologra vonatkozó joga.

Állat esetén a szavatosság a dolgokhoz hasonlóan értelmezendő. Ha az állat eladója hibásan teljesít, akkor ezért szavatossággal tartozik.

Állatok esetén a hibás teljesítést leggyakrabban az állat betegsége, rejtett sérülése jelenti, ami miatt például a vásárlást követően elpusztul, vagy más fogyatékosságot szenved. Természetesen számos más „hiba” is felmerülhet állatok esetén, akár a fajtisztaságra, vagy az állat képességeire, tulajdonságaira nézve is.

Fontos, hogy az állat eladója csak az állat olyan hibájáért tartozik szavatossággal, amely hiba, (illetve annak oka) már az eladáskor megvolt.

Mikor nem áll fenn az állatszavatosság?

  • Az állat utóbb kialakult betegségéért vagy más hibájáért az eladó nem felel.
  • Szintén nem tartozik szavatossággal az eladó az olyan hibáért, amelyet a vevő ismert vagy ismernie kellett. Ezért az állat vásárlás előtti megtekintésekor felismerhető hibájáért sem felelős az eladó.
  • Nem felel az eladó az olyan hibákért sem, amelyre a vevőnek az állat tulajdonságai (pl. kora, fajtája) alapján számítania kellett.

Szavatossági jogok állatok esetén

Szavatossági igényként a jogosult választása szerint a dolog kijavítását, kicserélését kérheti, illetve kérheti a vételár arányos leszállítását, vagy elállhat a szerződéstől.

Állatokra vonatkozó szerződés esetén a fenti igények közül leginkább az árleszállítás, a kicserélés, illetve az elállás jöhet szóba.

  • Az eladó árleszállítás keretében visszafizetheti a vételár azon részét, amennyivel az állat értéke a hiba következtében kevesebb.
  • Az állat kicserélése leginkább akkor jöhet szóba, ha az egyedi tulajdonságok kevésbé fontosak.
  • A vevő el is állhat az állatra vonatkozó szerződéstől, ha például a kicserélés nem valósítható meg vagy az eladó nem vállalja, ill. ha a vevő ehhez fűződő érdeke megszűnt. Ebben az esetben a megelőző állapotot kell helyreállítani, azaz az eladó visszakapja az állatot, a vevő pedig a vételárat. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
  • Állatok esetén a „kijavítás” kevésbé értelmezhető szavatossági igényként, lévén nem tárgyakról van szó. Szűk körben például az állat meggyógyíttatása esetleg lehet alkalmazható, amennyiben az állat betegsége értékének csökkenése nélkül megszüntethető.

Meddig érvényesíthető az állatszavatosság?

Az új Ptk. jelentősen tágította az állatokkal kapcsolatos szavatosság időbeli korlátait. Korábban az állatokkal kapcsolatos szavatossági igényeket 60 napon belül, de későbbi felismerés esetén is legfeljebb 1 éven belül lehetett érvényesíteni.

Az új Ptk. az általános szabályokat rendeli alkalmazni az állatokkal kapcsolatos szavatossági igényekre. Ez azt jelenti, hogy az állatokkal kapcsolatos szavatossági igény főszabály szerint 1 év alatt évül el. Ha pedig fogyasztói szerződésről van szó, akkor 2 év az elévülési idő. Ezek elévülési jellegű határidők, ami azt jelenti, hogy ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni igényét (pl. nem ismerhette fel a hibát korábban) az elévülés nyugszik. Ilyenkor a nyugvás megszűnése után a szavatosság érvényesíthető akkor is, ha az 1 vagy a 2 éves határidő már letelt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS