Állami elővásárlási jog ingatlanok esetén

Mi az elővásárlási jog?

Az elővásárlási jog egy olyan jogosultság, amelynek alapján a dolog harmadik személynek való eladása esetén az elővásárlásra jogosult személy másokat megelőzve, azonos feltételekkel vásárolhatja meg a dolgot. Az elővásárlási jog talán legismertebb esete a közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársat megillető elővásárlási jog.

Ha egy ingatlanon (vagy más dolgon) elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonos el kívánja adni egy harmadik személynek, akkor a tulajdonos köteles a harmadik féltől érkezett, és általa elfogadni kívánt vételi ajánlatot közölni az elővásárlási jog jogosultjával. Ha az elővásárlásra jogosult úgy dönt, hogy az ajánlatban foglaltakkal azonos feltételekkel meg akarja vásárolni az ingatlant, akkor írásban elfogadó nyilatkozatot kell tennie a tulajdonos felé. A nyilatkozat megtételével és a tulajdonossal való közlésével az adásvételi szerződés lényegében létrejön a tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja között. Amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot nem fogadja el, vagy eltérő tartalommal fogadja el, illetve ha nem tesz nyilatkozatot, azt jelenti, hogy az elővásárlási jogát nem gyakorolja. Ilyen esetben a tulajdonos a vételi ajánlatot tevővel köthet adásvételi szerződést.

Az állam elővásárlási joga termőföldön

Nemcsak magánszemélyeket vagy szervezeteket, hanem az államot is megilletheti elővásárlási jog. Ingatlanok esetén viszonylag széles körben találkozhatunk állami elővásárlási joggal. Az államot illető elővásárlási jog rendszerint törvényi rendelkezésen alapul és azért áll fenn, mert az ingatlanhoz valamilyen fontos közérdek kapcsolódik. Természetesen az sincs kizárva, hogy az állam javára szerződésben kerüljön sor elővásárlási jog alapítására.

  Az ingatlanon fennálló, államot megillető elővásárlási jogok közül a legismertebb talán a termőföldön (mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön) fennálló elővásárlási jog. Az ingatlan tulajdoni lapját megvizsgálva tudjuk a legegyszerűbben eldönteni, hogy az érintett ingatlan termőföld-e. Amennyiben a tulajdoni lap szerint az ingatlan művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület, akkor az ingatlan termőföld. Ezen kívül termőföld az a művelés alól kivett terület is, amelynek tulajdoni lapján az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területként való feljegyzés szerepel.

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanon több személyt is elővásárlási jog illet meg. Például a földet használó olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül. Az elővásárlásra jogosultak között a legelső helyen az állam található. Az állam a nemzeti földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolhatja elővásárlási jogát.

Termőföld adásvétele esetén nem kell az állam képviseletében eljáró szervet külön megkeresnie az eladónak az elővásárlási joggal kapcsolatban. Az elővásárlásra jogosultak értesítésénél a földforgalmi törvényben meghatározott eljárást kell követni. Ennek első lépéseként a föld fekvése szerinti jegyzőhöz kell benyújtani az adásvételi szerződést, a szerződéskötéstől számított 8 napon belül.

Érdemes tudni, hogy nem minden termőföld adásvétel esetén áll fenn az állam elővásárlási joga. Például nem áll fenn közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, valamint a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén.

Műemléken fennálló állami elővásárlási jog

Talán kevésbé ismert, de sokakat érintő állami elővásárlási jog a műemlékingatlanokon áll fenn. Az államot törvény erejénél fogva elővásárlási jog illeti meg a kiemelten védett műemlék ingatlanokon. A védett műemlék ingatlanok esetében akkor áll fenn állami elővásárlási jog, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja.

Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre került a védettség ténye, akkor abból tudhatjuk, hogy az ingatlan műemlék. Azonban a védettség fennállásának nem feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék azt. Így, ha ott nem szerepel a védettség, attól még minősülhet az ingatlan műemléknek. Szintén az ingatlan védettségére utal, ha azon a hatóság elhelyezte a „Műemlék” táblát, a műemlék adataival. Ha ellenőrizni akarjuk, hogy az ingatlan műemlék-e, erre a célra az Országos Építésügyi Nyilvántartás weboldala is használható.

Műemlék ingatlan eladása esetén az adásvételi szerződést és a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott adatokat tartalmazó, elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az ingatlan fekvése szerint illetékes örökségvédelmi hatósághoz kell benyújtani. Örökségvédelmi hatóságként jelenleg megyénként egy erre kijelölt járási hivatal jár el. Budapesten pedig az ingatlan fekvése szerint, az I. vagy az V. kerületi kormányhivatal. Az állam nevében az elővásárlási jog gyakorlásáról az illetékes miniszter jogosult dönteni.

Állami elővásárlási jog védett természeti értéken és területen

Az államot elővásárlási jog illeti meg abban az esetben is, ha az ingatlan védett természeti értéknek és területnek minősül, illetve ha ilyen területen fekszik. A védett természeti területeket és értékeket jogszabály határozza meg. Védett természeti terület például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, a láp, a földvár. Az ingatlan védett jellegét szintén a tulajdoni lap segítségével tudjuk ellenőrizni.

A védett természeti érték és terület esetén az államot megillető elővásárlási jogot az ingatlan fekvése szerint illetékes a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős igazgatóság (nemzeti parki igazgatóság) gyakorolja. Az igazgatóság részére kell megküldeni az adásvételi szerződést és az elővásárlási jogról való nyilatkozattételre vonatkozó megkeresést.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda