Alapítványok gazdálkodása: a legfontosabb tudnivalók

2021. 04. 29., 17:45

Sokféle alapítvánnyal találkozhatunk hazánkban. Vannak állatvédők, tehetség gondozók, betegekről vagy idősekről gondoskodók, és még sorolhatnánk. Melyek egy alapítvány gazdálkodásának lényeges tudnivalói? Mit tehet és mit nem? Mire kell figyelni adománygyűjtéskor? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mit tekintünk alapítványnak?

Az alapítvány nem más, mint az alapító által meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott civil szervezet – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az alapító határozza meg az alapítványnak juttatott vagyont és annak szervezetét.

Az alapítónak legalább a működés megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell adnia. Nem az a feltétel, hogy az alapítvány a vagyonnal el tudja kezdeni a tevékenységét. Az induló vagyonnak a tevékenység folytatásához kell elegendőnek lennie. A teljes juttatott vagyont legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított 1 éven belül kell biztosítani.

Utóbb az alapító már nem gondolhatja meg magát. Az alapítványnak juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Visszavonásra vagy visszakövetelésre vonatkozó jogot az alapító okiratban sem lehet érvényesen kikötni, az ilyen rendelkezés semmis.

Az alapítvány gazdálkodásának néhány feltétele

Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem lehet alapítványt létrehozni, azonban bizonyos mértékben és feltételekkel az alapítvány is végezhet gazdasági-vállalkozási tevékenységet.

Lényeges feltétel, hogy a gazdasági-vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti alapítványi tevékenységet. Ha tehát az alapcél az állatvédelem, akkor nem végezhető olyan más gazdasági tevékenység, például játékok gyártása és értékesítése, ami bár jó bevételi forrás lenne, de a kívánt erőforrások, időráfordítás miatt veszélyeztetné az állatvédelmi célok megvalósítását.

Az alapító okiratban kell többek közt meghatározni:

  • az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait, illetve
  • szükség esetén a gazdasági tevékenység folytatását és annak kereteit.

Mikor beszélhetünk gazdasági-vállalkozási tevékenységről?

Gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység. Az előző példánál maradva, egy állatvédelemmel foglalkozó alapítvány esetén a játékgyártás és értékesítés annak minősülne.

A gazdasági-vállalkozási tevékenység alól kivételt képez:

  • az adomány, ajándék elfogadása,
  • a meghatározott cél szerinti tevékenység,
  • a pénz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése,
  • ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása.

Mikor lesz a tevékenység elsődlegesen gazdasági-vállalkozási?

A választ a Civil törvény értelmező rendelkezései közt találhatjuk meg. Ezek szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül, ha az alapítvány éves összes bevételének 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétele.

Ha megállapításra kerül, hogy az alapítvány az adott évben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az alapítvánnyal szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Az adománygyűjtés főbb szabályai

Természetesen az nem kizárt, hogy a cél elérése érdekében az alapítvány támogatásokat, adományokat gyűjtsön. Azonban ennek is vannak szabályai.

Az alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek:

  • zavarásával,
  • a személyhez fűződő jogok megsértésével, és
  • az emberi méltóság sérelmével.

Adománygyűjtés csak az alapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Néhány további korlát az alapítvány működéséhez

Alapítvány

  • nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak,
  • nem létesíthet alapítványt,
  • nem csatlakozhat alapítványhoz.

Mindezek alapján tehát egy alapítvány például nem lehet egy betéti társaság beltagja, hiszen a beltag korlátlanul felelős tagja a bt.-nek. Arra sincs mód, hogy alapítványt hozzon létre, vagy már egy másik létező alapítványhoz csatlakozzon.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS