A perbeli egyezségkötés legfontosabb tudnivalói

2022. 10. 04., 10:17

A jogviták végleges eldöntése a bíróság feladata. Azonban a vitában álló feleknek nem feltétlenül kell a bíróság ítéletére bízniuk magukat. Lehetőségük van arra, hogy a perben bíróság előtt megegyezzenek. A perbeli egyezségkötés legfontosabb szabályait dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Perbeli egyezségkötés polgári perben

A bírósági eljárás célja a peres felek közötti jogvita eldöntése. Ez azonban nem zárja ki, hogy a felek a közöttük lévő vitát a bírósági eljárás lezárulásáig megegyezéssel rendezzék.

A felek közötti békés megegyezés a jogvita gyorsabb és költséghatékonyabb befejezését is szolgálja. Ebben az esetben elkerülhető az időigényes és sokszor költséges bizonyítási eljárás, és az egyéb perköltségek is csökkenthetők.

A Polgári Perrendtartás is előírja, hogy a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. Amennyiben a bíróság lehetőséget lát arra, hogy a felek megállapodjanak, maga is felléphet annak érdekében, hogy a felek egyezséget kössenek. Természetesen ebben az esetben is a feleken áll, hogy megegyeznek-e, a bíróság erre nem kényszerítheti őket.

A perbeli egyezségkötés módja

A peres eljárás során a per tárgyára nézve a felek a pert befejező jogerős döntésig bármikor köthetnek egyezséget. Fontos, hogy a bíróság csak olyan egyezséget tud jóváhagyni, ami a perben érvényesített igényre vonatkozik. Ha például a peres felek az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése miatt indított perben kívánnak egyezséget kötni, akkor csak az erre vonatkozó megállapodásuk szerepelhet az egyezségben. Ekkor nem állapodhatnak meg például az ingatlan használatának rendezése ügyében. Az olyan kérdéseket, amelyek nem képezik a per tárgyát, a felek peren kívüli megegyezéssel rendezhetik.

Az egyezséget bírósági tárgyaláson lehet megkötni. E szabály alól csak kevés kivétel van. Például a Covid-időszak alatt a személyesen tartott tárgyalások hiányában átmentileg megengedett volt, hogy a bíróság a felek írásban kötött egyezségét jóváhagyja.

A bíróság a felek megegyezését a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja. Ezáltal olyan közokiratba kerül az egyezség, amely szükség esetén bírósági úton is végrehajtható. A tárgyaláson való egyezségkötés feltétele nem zárja ki, hogy a peres felek az egyezségüket már a tárgyalás előtt írásban benyújtsák a bírósághoz. Ám ebben az esetben is szükséges, hogy az egyezség szövege a jegyzőkönyvben rögzítésre kerüljön.

Kell-e a bíróság jóváhagyása az egyezséghez?

A bíróság a jegyzőkönyvbe foglalt egyezség jóváhagyásáról külön végzést hoz. Az egyezség akkor hagyható jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak. A bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy jogszerű, a felek szándékának megfelelő, valós egyezség szülessen.

Ha az egyezség jogsértő lenne, akkor a bíróság a jóváhagyást megtagadja, és a peres eljárást folytatja. Ide tartozik az az eset is, ha például a bíróság azt észleli, hogy a felek megállapodása színlelt vagy jóerkölcsbe ütköző szerződés lenne.

A bíróság által jóváhagyott egyezség a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy a felek közötti jogvitát bírósági ítélettel rendezettnek kell tekinteni. Ha valamely fél az egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor a teljesítés bírósági végrehajtással kikényszeríthető.

A feleknek lehetőségük van arra, hogy a perköltségek viselésében is megegyezzenek. Amennyiben az egyezségük a perköltségre nem terjed ki, akkor a perköltség viseléséről a bíróság fog dönteni.

Az egyezség megkötését az illeték-szabályok is elősegítik. Ha a perbeli egyezséget a felek a perfelvételi tárgyalás lezárásáig megkötik, akkor az eljárási illetéket a rendes illeték 10 százalékára kell mérsékelni. Ha pedig a per későbbi szakaszában kötnek egyezséget, akkor az illetéket 50 százalékos mértékben mérsékli a bíróság.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS