A perbeli egyezségkötés legfontosabb tudnivalói

Perbeli egyezségkötés polgári perben

A bírósági eljárás célja a peres felek közötti jogvita eldöntése. Ez azonban nem zárja ki, hogy a felek a közöttük lévő vitát a bírósági eljárás lezárulásáig megegyezéssel rendezzék.

A felek közötti békés megegyezés a jogvita gyorsabb és költséghatékonyabb befejezését is szolgálja. Ebben az esetben elkerülhető az időigényes és sokszor költséges bizonyítási eljárás, és az egyéb perköltségek is csökkenthetők.

A Polgári Perrendtartás is előírja, hogy a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. Amennyiben a bíróság lehetőséget lát arra, hogy a felek megállapodjanak, maga is felléphet annak érdekében, hogy a felek egyezséget kössenek. Természetesen ebben az esetben is a feleken áll, hogy megegyeznek-e, a bíróság erre nem kényszerítheti őket.

A perbeli egyezségkötés módja

A peres eljárás során a per tárgyára nézve a felek a pert befejező jogerős döntésig bármikor köthetnek egyezséget. Fontos, hogy a bíróság csak olyan egyezséget tud jóváhagyni, ami a perben érvényesített igényre vonatkozik. Ha például a peres felek az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése miatt indított perben kívánnak egyezséget kötni, akkor csak az erre vonatkozó megállapodásuk szerepelhet az egyezségben. Ekkor nem állapodhatnak meg például az ingatlan használatának rendezése ügyében. Az olyan kérdéseket, amelyek nem képezik a per tárgyát, a felek peren kívüli megegyezéssel rendezhetik.

Az egyezséget bírósági tárgyaláson lehet megkötni. E szabály alól csak kevés kivétel van. Például a Covid-időszak alatt a személyesen tartott tárgyalások hiányában átmentileg megengedett volt, hogy a bíróság a felek írásban kötött egyezségét jóváhagyja.

A bíróság a felek megegyezését a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja. Ezáltal olyan közokiratba kerül az egyezség, amely szükség esetén bírósági úton is végrehajtható. A tárgyaláson való egyezségkötés feltétele nem zárja ki, hogy a peres felek az egyezségüket már a tárgyalás előtt írásban benyújtsák a bírósághoz. Ám ebben az esetben is szükséges, hogy az egyezség szövege a jegyzőkönyvben rögzítésre kerüljön.

Kell-e a bíróság jóváhagyása az egyezséghez?

A bíróság a jegyzőkönyvbe foglalt egyezség jóváhagyásáról külön végzést hoz. Az egyezség akkor hagyható jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak. A bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy jogszerű, a felek szándékának megfelelő, valós egyezség szülessen.

Ha az egyezség jogsértő lenne, akkor a bíróság a jóváhagyást megtagadja, és a peres eljárást folytatja. Ide tartozik az az eset is, ha például a bíróság azt észleli, hogy a felek megállapodása színlelt vagy jóerkölcsbe ütköző szerződés lenne.

A bíróság által jóváhagyott egyezség a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy a felek közötti jogvitát bírósági ítélettel rendezettnek kell tekinteni. Ha valamely fél az egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor a teljesítés bírósági végrehajtással kikényszeríthető.

A feleknek lehetőségük van arra, hogy a perköltségek viselésében is megegyezzenek. Amennyiben az egyezségük a perköltségre nem terjed ki, akkor a perköltség viseléséről a bíróság fog dönteni.

Az egyezség megkötését az illeték-szabályok is elősegítik. Ha a perbeli egyezséget a felek a perfelvételi tárgyalás lezárásáig megkötik, akkor az eljárási illetéket a rendes illeték 10 százalékára kell mérsékelni. Ha pedig a per későbbi szakaszában kötnek egyezséget, akkor az illetéket 50 százalékos mértékben mérsékli a bíróság.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda