A blogunk is lehet sajtótermék

2020. 12. 21., 18:30

Nem mindegy, hogy az általunk létrehozott internetes tartalom médiaszolgáltatásnak minősül-e, mert ettől függ, milyen kötelezettségek vonatkoznak ránk – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Aki az interneten tartalmakat tesz közzé – például a vállalkozás, amely a weboldalán a tevékenységével kapcsolatos információt közöl, vagy a tevékenységének része, hogy weboldalt üzemeltet – a törvény értelmében tartalmat szolgáltat. Ha ezek a tartalmak sajtóterméknek minősülnek, akkor két törvény – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) – hatálya alá tartoznak, és többletkövetelményeknek kötelesek megfelelni.

Mitől lesz a tartalmunk sajtótermék?

A jogszabályok értelmében a médiaszolgáltatás önállóan, üzletszerűen, azaz rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás. Sajtótermék pedig az a nyomtatott vagy interneten elérhető lap, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, és tartalmáért valaki szerkesztői felelősséget visel. 

A sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak – ahogy egyébként minden tartalomszolgáltatásnak – elsődleges célja az, hogy bizonyos tartalmakat eljuttasson a nyilvánossághoz, tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából. „Az, hogy ez a tartalom sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak minősüljön, alapvetően az szükséges, hogy gazdasági tevékenységről legyen szó – mondta el dr. Solt István ügyvéd, a Bán és Karika szakértője. – Ilyenkor a szolgáltatás ellenértéke lehet az igénybe vevő – olvasó, néző vagy hallgató – által fizetett díj, vagy származhat harmadik személyektől, például hirdetőktől. Nem szükséges, hogy a szolgáltatás ténylegesen felmutatható nyereséget érjen el, elegendő, ha a nyereségre törekszik.”

A fizetett munkatársak, alkalmazottak léte ugyancsak utalhat a szolgáltatás gazdasági jellegére. Abból is következtethetünk arra, hogy gazdasági tevékenységről van szó, ha a weboldal bannereket, reklámokat tartalmaz. Fontos ugyanakkor ezek megjelenésének módja az adott oldalon: ha jelenlétük nem utal arra, hogy a szolgáltatás nyereség elérésére törekszik, és az adott oldal csupán kiegészítő jelleggel tartalmaz reklámokat, akkor – az NMHH álláspontja szerint – ezek önmagukban nem jeleznek üzletszerű tevékenységet.

Sajtótermék-e a blogunk?

A Kúria szerint a blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül. A sajtóra vonatkozó szabályok ezért csak kivételes esetben vonatkozhatnak rá. A blog vagy privát honlap tulajdonosa nem tartozik a törvény hatálya alá, ha tevékenységét nem önálló gazdasági szolgáltatásként nyújtja. Ez akkor is igaz, ha a blog vagy a honlap audiovizuális tartalmat is megjelentet – így a videóblogok és a közösségi médiában előforduló tartalmak sem tartoznak az említett törvények hatálya alá.

Fontos ugyanakkor, hogy a blog is minősülhet sajtóterméknek, ha megfelel a törvényben foglalt kritériumoknak, és ilyenkor a felelősség tekintetében azonos szabályok vonatkoznak rá, mint a sajtótermékre. Ha a blog nem minősül sajtóterméknek, mert valamelyik fogalmi elem hiányzik, a bloggert akkor is terhelheti szerkesztői felelősség – azaz a médiatartalom kiválasztásának és összeállításának ellenőrzése ettől még az ő felelőssége.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS