Újraindul a kkv-mentorprogram

2020. 07. 29., 18:15

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével újraindul a kkv-knak szóló mentorprogram, amelynek keretében térítésmentesen kaphatnak gyakorlatorientált felkészítést a jelentkezők – jelentette be Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelben gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a közép-európai országokat, vagy éppen a térségünk cégeit. „A közvetlenül az Európai Uniónál megpályázható innovációs célú forrásoknak például csak kevesebb mint öt százalékát hozhatták el a 2004 óta csatlakozott országok vállalatai, intézményei – pedig a lakosság aránya alapján ennek négyszerese lenne indokolt. A kormány célja egyértelmű: azt akarjuk, hogy a magyar pályázók a közvetlenül az uniónál benyújtható pályázatok esetében is tisztességes és igazságos elbánásban részesüljenek.”

Az NKFIH kiemelten kezeli az uniós források elnyeréséhez szükséges tudásmegosztást, tudásgyarapítást, ezért a nemzetközi programokhoz kapcsolódó szolgáltatási portfóliójának keretében komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mentorokat biztosít a hazai startupoknak, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a sikeres uniós pályázáshoz.

A Hivatal mentorprogramjára jelenleg is folyamatosan lehet regisztrálni. A regisztráció során megadott bemutatkozás alapján kerülnek kiválasztásra a mentorálandó projektek, amelyek ezután az innovációmenedzsment és az üzletfejlesztés független szakértőitől térítésmentesen kapnak komplex tanácsadást, az üzleti tervezéstől a benyújtásra szánt pályázat véleményezésén át egészen a személyes prezentációra és bemutatkozó interjúra való felkészítésig. A mentorprogram az NKFI szolgáltatási portfóliójának részeként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból kerül finanszírozásra.

Az EU Horizont 2020 keretprogramja keretében EIC Accelerator néven fut az az uniós pályázat, amelyen az innovatív kkv-k akár 2,5 millió eurós támogatást nyerhetnek, hogy a prototípus-fázisig eljutott fejlesztésekből a nemzetközi piacon is értékesíthető, versenyképes terméket vagy szolgáltatást hozzanak létre. A nyertes pályázók a fejlesztéshez 0,5–2,5 millió eurós támogatást kapnak, illetve további befektetéshez is juthatnak a piacra lépéshez. (ITM Kommunikáció)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS