Segít az MNHH a végleges adattörlésben

2021. 02. 10., 14:00

Új szolgáltatás biztosítja májustól a fogyasztók magánszférájának védelmét: a felhasználóbarát, állam által elismert, ingyenes, hitelesített szoftver használatával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segítségével mindenki saját magának tudja végrehajtani készülékén a végleges adattörlést – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

Schanda Tamás kiemelte, hogy a mobilról vagy laptopról letörölt adatok végleges törlés nélkül helyreállíthatók, és így adott esetben egy készülék új tulajdonosa könnyen eljuthat az előző személyes adataihoz. Létfontosságúnak nevezte, hogy az adatok törlése végleges és helyreállíthatatlan legyen.

A szolgáltatást ismertetve elmondta: a kereskedő, amikor értékesíti az eszközt, ad hozzá egy egyedi címkét is, amelyen egy kód található. A címkét az NMHH biztosítja majd, az üzletek a járási hivatalokon keresztül juthatnak majd hozzá. Az NHMM honlapján teszi elérhetővé a hitelesített szoftvert, amely segítségével egyes tartós adathordozókról törölhetők a személyes adatok úgy, hogy közben más nem férhet hozzá az adatokhoz. Amint a törlés sikeresen megtörtént, a felhasználó az általa megadott e-mailben hivatalos értesítést is kap.

Azt, hogy a kereskedők megfelelően járnak-e el, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizi majd. Vizsgálják, hogy a kereskedő a címkét a vásárlást igazoló számviteli bizonylathoz vagy a jótállási jegyhez vagy az áru csomagolásához ingyenesen csatolta-e; a kereskedő vámtarifaszám alapján csoportosítva tartja-e nyilván az eladott termékek mellé csatolt címke sorszámát, a jótállási vagy szavatossági jogok gyakorlása esetén csak fel nem használt címkét vett-e át a kereskedő; illetve, a kereskedő - amennyiben probléma van az eredeti címkével - ad-e újat a vásárlónak - részletezte.

Schanda Tamás kiemelte, hogy léteznek ugyan olyan termékek, amelyeknél a gyártók elérhetővé teszik a magasabb szintű adatvédelmet törlés esetén, de ezek a termékek magas árkategóriájúak, nem mindenki számára elérhetőek, és az is előfordulhat, hogy az alkalmazásuk mélyebb informatikai tudást igényel.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a hatályos rendelkezések szerint az adattörlési feladatokat a magyar vállalkozásoknak az adott pillanatban rendelkezésre álló legbiztosabb technológiával kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy meghatározható legyen, mi felel meg minősített adattörlésnek, ismerni kell az adott folyamat tanúsítását.

Ismertette: az Európai Unió adatvédelmi rendelete (a GDPR rendelet) Magyarországon közvetlenül hatályos, és részletesen szabályozza az adattörlési kötelezettséget, miközben rögzíti az adat törléséhez való jogosultságot. Hangsúlyozta, hogy az uniós rendelet azonban önmagában nem elég, ahhoz, hogy a magyar emberek élni tudjanak - és éljenek is - a GDPR rendeletben meghatározott jogaikkal, az államnak olyan szolgáltatást kell nyújtania, amely mindenki számára biztosítja, hogy személyes adatairól saját maga rendelkezhessen.

A jogi személyeknek van, a magánszemélyeknek viszont nincs adattörlési kötelezettségük, de joguk attól még van hozzá. Ezért azt szeretnék, hogy mindenki éljen a törvényben biztosított jogával, hiszen a saját adatokkal való rendelkezés a szabadság egyik alapja – tette hozzá Schanda Tamás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS