„Otthoni” kvantumprocesszor fejlesztésében vesznek részt a Wigner FK fizikusai

„Otthoni” kvantumprocesszor fejlesztésében vesznek részt a Wigner FK fizikusai
2023. 08. 04., 13:40

Több mint 200 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) négy kvantuminformatikai projekt megvalósítására.

A szobahőmérsékleten, normális irodai vagy otthoni körülmények között működtethető kis kvantumprocesszor létrehozásában Magyarországról Gali Ádám vezetésével a Wigner FK fizikusai is részt vesznek német, holland, francia és belga partnerek mellett. A MAESTRO konzorcium sikerét előrevetíti, hogy elméleti szinten – részben pont a konzorcium tagjai – már leírták egy ilyen kvantumhardver működését, így a mostani cél a rutinszerű gyártás előkészítése. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a jelenleg drága, laboratóriumi körülmények között működő és távolról elérhető rendszereket használó kvantuminformatika számára. Többek között új utakra léphet a kvantumkommunikáció, továbbá a kvantumtitkosításhoz szükséges kvantumkulcsszétosztás fejlesztése is.

A kvantummetrológia módszereinek lényeges fejlesztését célul kitűző nemzetközi projektben részt vevő magyar csoportot szintén Gali Ádám vezeti. A kvantumalapú méréstechnika fejlesztésével a német, litván, francia, svájci és magyar kutatók a nanoméretű képalkotás és -érzékelés terén érhetnek el áttörést. Ehhez a gyémántalapú kvantumszenzorokat szeretnék különleges körülmények között – például extrém erős mágneses tér, extrém magas nyomás és mechanikai feszültség – is használhatóvá tenni. A cél eléréséhez először a fejlesztést megalapozó elméleti leírást és kvantumoptikai protokollt dolgozzák ki, majd ezt azoknak a rendszereknek a kifejlesztése követi, amelyek képesek a mérési protokollokat megvalósítani és legyőzni az eddig legelterjedtebb gyémántbeli érzékelő, a nitrogénvakancia-centrum korlátait. A projekt résztvevői abban bíznak, hogy eredményeik hozzájárulnak a hasonló centrumok extrém körülmények közötti viselkedésének megértéséhez, valamint a gyémánt mint kvantumrendszerek hordozójának jobb leírásához.

A Domokos Péter által vezetett projekt célja egy jól kontrollálható kísérleti rendszer felépítése és üzemeltetése egy nemzetközi projekt keretei között megtervezett, a mikrohullámú és optikai frekvenciatartományok között működő, lapkára integrált kvantumos kompakt konverter tesztelésére. Ez a rendszer a jövőben számos kvantumtechnológiai alkalmazás alapja lehet. Megépítéséhez a hideg atomok fizikájával kapcsolatos technológiai újításokat alkalmaznak, ami új kísérletek elvégzését teszi majd lehetővé a jövőben.

A hibrid kvantum-klasszikus számítások elméletének továbbfejlesztését és szilárd alapokra helyezését célzó projektet Zimborás Zoltán vezeti. Ennek lényege, hogy úgy egyesítik a kvantumos és a klasszikus processzorok erejét, hogy klasszikus számítógépeken futtatják azokat a közbülső számításokat, amelyek klasszikus módon is hatékonyan elvégezhetők, ezáltal az egész számítást felgyorsítják. Ezek a módszerek fontos szerepet kapnak a kvantumszámítógépek lehetőségeinek megismerésében és kihasználásában. Kiemelt jelentőségük ellenére azonban ezeknek a kvantum-klasszikus számításoknak jelenleg még nem létezik egy egységes, matematikailag szigorú leírása, így a projekt éppen ezt tűzte ki célul. A kutatók továbbá szeretnének egy átfogó képet kapni a hibrid kvantum-klasszikus számítások közeljövőbeli lehetőségeiről is.

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS