Órarend chatbotot vettek fel az SZTE-re

2021. 05. 19., 19:00

Aki késett már le vizsgáról vagy akár egy óráról, az pontosan tudja, milyen hasznos lehet egy eszköz, ami mindig nálunk van, és ami segít észben tartani folyton változó tanrendüket. Pont ezt nyújtja a Neptun rendszerre épülő Messenger Órarend chatbot, amit a Szegedi Tudományegyetem diákjai használhatnak elsőként az országban.

„Hogyan adjunk magának diplomát, ha már a szemináriumra sem képes időben eljutni?” – a kérdés (vagy annak valamilyen variációja) alighanem mindenki számára ismerős, aki valaha is járt egyetemre.

Bár általában költői kérdésnek szánják, a valóságban nem feltétlenül a diákok szétszórtságán múlik, ha késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg egy-egy foglalkozásra. Az órarend egyrészt bármikor módosulhat - pláne a jelenlegi vírushelyzetben -, másrészt az órák helyszíne sem feltétlenül fix, harmadrészt pedig a diákok életében ezernyi más teendő is van, ezért egy-egy információmorzsa könnyen elveszhet. A neten elérhető Neptun rendszer szerencsére segít – a kezelése azonban nem mindenkinek magától értetődő.

Márpedig amikor épp „helyzet van”,  és az ember kétségbeesetten próbálja kideríteni, nem épp most kezdődött-e el a vizsgája, akkor óriási segítséget jelent, ha az információ pillanatok alatt elérhető: ilyenkor szoktak az emberek pánikszerűen ráírni a csoporttársakra.

Szerencsére az SZTE-n mindez a múlté, ugyanis A RoboRobo chatbot stúdió által fejlesztett Órarend chatbot olyan eszközt ad a diákok kezébe, amitől épp oly egyszerűen lehet kérdezni, akár egy másik diáktól (sőt, könnyebben, hiszen félszavakból is megért minket), ráadásul biztosak lehetnek benne, hogy helyes információkat kapnak, a Neptunon elérhető friss információk alapján (a rendszer minden éjjel frissül).

Egy belépés és más semmi

A Messenger chatbot mindenkinek a saját óra- és vizsgarendjét mutatja, ezért első használatkor be kell lépni Neptun felhasználónévvel és jelszóval. Ezután máris hozzáférhet a hallgató a kurzus- és vizsgainformációihoz - nincs szükség sem új alkalmazás letöltésére, sem újabb regisztrációra.

Több mint naptár

Alaphelyzetben belépés után az adott naptól érvényes naptárukat látjuk a hallgatók: egyszerű görgetéssel tudnak előre vagy akár visszafelé is lépkedni benne. A felhasználóbarát felületen a különböző típusú kurzusok eltérő színnel vannak jelölve, hogy még könnyebben megtalálhassuk, amit szeretnének.

Csak egy kattintás, és megjelenik a kiválasztott esemény részletes leírása: itt a hallgatók jól tagolva megtalálnak mindent, ami a Neptun alapján tudható – a kreditek számától a pontos címig. Sőt, az Órarend bot nem csak azt mutatja meg nekik, hogy hova kell menniük, hanem akár azt is, hogyan: térképen is láthatjuk a helyszínt és útvonaltervezést is kérhetnek.

„Az SZTE elkötelezett a hallgatók sikeressége mellett. Sokféle élethelyzetből érkeznek hozzánk, és folyamatosan olyan digitális megoldásokat vezetünk be, amik többek között kényelmesebbé teszik az adminisztratív feladatok közötti eligazodást. Külön öröm, hogy a hallgatók partnerek voltak a fejlesztésben, rengeteg visszajelzést és jó ötletet adtak a megvalósításhoz!” – mondta Szakál Péter, az SZTE oktatási igazgatója.

„Hallgatóbarát egyetemként olyan digitális alkalmazásokkal szeretnénk megkönnyíteni a hallgatók boldogulását, amelyek közel állnak hozzájuk, és a mindennapjaikban használt és jól ismert eszközökkel elérhetőek. Több idő maradhat így az egyetemi élet izgalmas történéseire” – mondta dr. Kocsis Lilla, az SZTE távoktatás fejlesztési projketvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS