Nem zuhanhat digitális szakadékba a magyar mezőgazdaság

2019. 02. 13., 10:00

A kormány számára a digitalizáció nem kihívás, hanem lehetőség – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Gyermelyen.

Feldman Zsolt – aki a PREGA (precíziós gazdálkodásról szóló) konferencia és kiállítás beharangozóján beszélt – aláhúzta: ezért a magyar társadalom, benne a gazdák bevezetése a digitális világba a kormány számára kulcskérdés. Így nem megvédeni szeretné a digitalizációtól a magyar társadalmat, az agráriumot, hanem segíteni kívánja ennek az eszköznek a korszerű alkalmazását. Ezért indították el 2015-ben a Digitális Jólét Programot, amely a digitalizáció széleskörű alkalmazásának feltételeit és eszközrendszerét hivatott megteremteni.

Ennek keretében készült el – alapos előkészítés után, valamennyi ágazati szereplő bevonásával – a Digitális Agrárstratégia. Ebben a munkában figyelembe kellett venni, hogy a digitalizáció nem egy technológiai megújulást jelent, hanem az egész gazdaság, társadalom átalakul a szóban forgó technológia révén. Ezt figyelembe nem venni mindenki részéről „botorság lenne” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátéve: a digitális eszközök alkalmazása komplex tudást igényel valamennyi alkalmazótól. Hiszen egyszerre kell érteni például a térinformatikához, a gépészethez, a távérzékeléshez, a termesztéstechnológiához, és ezeket tudni kell egyben, komplex módon alkalmazni és használni.

Fontos az agrártárca számára, hogy az agrárium digitális átalakulása megtörténjen – ezáltal egyszerre legyen az agrárgazdaság jövedelmezőbb és fenntarthatóbb –, és hogy a gazdálkodók alkalmazni tudják a modern, korszerű ismereteket és eszközöket. Mindehhez pedig megfelelő tudásra van szükség a kisebb és nagyobb gazdaságokban egyaránt, mégpedig olyan módon, hogy valamennyi gazdálkodó kihasználhassa a digitalizáció előnyeit, ne alakuljon ki „digitális szakadék”.

Ezért az egyik legfontosabb feladat megtalálni azokat a tudásátadási formákat, amelyek segítségével minden gazdálkodó számára elérhetővé és alkalmazhatóvá válnak a számára hasznos tudásszegmensek, és ezekkel még versenyképesebbé teheti saját gazdaságát. Mindennek  az élelmiszeripari alkalmazása szintén nagyon fontos, hasonlóan, mint a Gyermelyi Zrt.-nél, ahol a termelés magas technológiai színvonalú és digitalizált módon szervezett és vezérelt.

Feldman Zsolt utalt arra, hogy a precíziós gazdálkodáshoz szükséges információk elérését azért is szeretnék széles körben elérhetővé tenni, hogy minden gazdálkodó meggyőződhessen róla, hogy alkalmazásukkal jövedelmezőbb lehet a munkája. Ezért azon dolgozik a magyar agrártárca, hogy a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika (KAP) keretében a digitalizáció alkalmazása konkrétan támogatható, ösztönözhető legyen.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom és benne az agrárium az utóbbi évtizedekben gyökeres átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdaságban szintén igen intenzív átalakulási folyamatok játszódtak le, és az agrárium még intenzívebb átalakulási folyamatok előtt áll – nem kis részben a digitalizáció egyre jelentősebb térnyerése miatt –, mint korábban. De a népesség robbanásszerű növekedése, valamint a termőterület csökkenése, továbbá a klímaváltozás hatásai és a fenntarthatóság biztosítása szintén részét képezik ennek a folyamatnak.

A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás egyik fontos feltétele: a digitalizáció széleskörű elterjesztése a gazdálkodók körében, annak rutinszerű használatát, a precíziós gazdálkodást kell ösztönözni a gazdák körében. Az első lépések megtételére már Magyarországon is sor került, hiszen számos olyan gazdaság működik már hazánkban, ahol ezek a módszerek beépültek a termelési folyamatba. Mindez pedig lehetőség nemcsak a nagy, hanem a kisebb gazdaságok számára is a hatékonyabb, jövedelmezőbb munkavégzésre.

A NAK ezt a folyamatot úgy segítheti, hogy információkkal látja el a gazdákat. Például összegyűjti a különböző ismereteket és kiválogatva jutatja el tagjainak olyan módon, hogy azokat a gazdák hasznosítani tudják saját gazdaságukban.

Tóth Béla, a Gyemelyi Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: úgy igyekeztek felépíteni a céget, hogy figyelembe vegyék a gazdaságos üzemméretet, és minden üzem az ésszerűséget követve, a lehető legfejlettebb technológiai színvonalon legyen. Ennek megvan az előnye: biztosítható, hogy egyenletes, jó minőségű végtermék (tészta) kerüljön a fogyasztókhoz. Ezért folyamatos fejlesztésre van szükség az üzemekben. Így jutott el a Gyermelyi Zrt. mára oda, hogy a termelésben a digitalizációt és a robotikát, a termelésszervezésben és irányításban pedig a legkorszerűbb informatikai rendszereket alkalmazza.

Szécsi Zoltán, vízilabdázó olimpiai bajnok, a rendezvény nagykövete arról beszélt, hogy a precíziós gazdálkodás nemcsak a termelők számára hasznos, hanem a mindennapokban az emberek számára is, mert a fogyasztók számára a termőföldtől az asztalig egészséges, jó minőségű élelmiszert biztosítanak a legkorszerűbb módszerek használata.

Bolyki Bence, az agroinform.hu portálvezetője, a PREGA konferencia és kiállítás főszervezője elmondta: a kétnapos rendezvényre Budapesten kerül sor február 19-20-án. Az eseményen az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a témával kapcsolatban, hiszen csaknem 100 előadást hallgathatnak meg. Továbbá számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS